Rick Riordan: A villámtolvaj

Nagy rajongója vagyok Rick Riordannak és az ő Perseus (Percy) Jackson karakterének.  Ami, szerintem senkit nem sokkol, hiszen kedvenc  minden ifjúsági irodalom. Talán, mert nem szeretnék teljesen felnőni, mert amúgy is túl sok komoly helyzettel kell megbirkózni, és életben kell tartani azt a fajta örömet, amit egy felnőtt már ritkán érez át. Csak nézzétek meg, hogyan nevet egy gyerek és hogyan egy felnőtt. Normális körülmények között, azokat az ártatlan, göndör kacajokat senki nem élheti meg újra. Oda az ártatlanságunk és a naivitásunk. Ha ez utóbbi megmaradt, akkor meg sorra élnek a csalódások és az ismerősök, családtagok lehülyéznek. Egyik sem túl jó opció.

Különben Riordan közvetlen a rajongókkal, akik szép számmal kerülnek ki a felnőttek közül is. A facebookon , mint személy bejelölhető. Felvesz barátodnak.  Rajra kívül más még nem jelölt vissza a hírességek közül. Itt ugyan nem sztár, viszont számtalan országban az. Na de, evezzünk vissza Perseushoz!

Hősünk egy kissé problémás, tanulási nehézségekkel küzdő, egyébiránt jó lelkű és fejlett igazságérzékkel rendelkező, tizenkét éves fiatalember. A Percy Jackson és az Olimposziak nevű, öt könyvből álló sorozat, 5 évet öllel fel a fiatalember életéből. Az első két kötetért Mark Twain díjat is kapott. Riordan, többször vezetett különböző sikerlistákon és rendkívüli népszerűséget szerzett a tizenévesek körében. Nyilván erős kezdés volt az is, hogy J. K. Rowling ajánlást írt hozzá. A fáma szerint, gyermekei egyből lecsaptak a történetekre, és anyucinak ki kellett várnia a sorát.

2005-ben jelent meg A villámtolvaj, hozzánk mégis csak 2010-ben, nem sokkal a film vetítése előtt jutott el. Ezen nincs mit csodálkozni. Nem nagyon hallhattunk kicsiny hazánkban az íróról, de a filmmel könnyen eladhatóvá vált.

A történetben meglepően új, és már jól ismert elemek váltogatják egymást. Olvastunk már olyat, hogy egy kiválasztott megmenti a világot. Valaki, aki különleges képességekkel rendelkezik. Valaki, aki nem tűnik ki a társai közül, ha csak azzal nem, hogy ügyetlenebb, gyengébb,  mint mások, mégis nagyobb figyelmet kap. Valaki, aki nem ért semmit, akinek fogalma sincs, hogy történhetett meg vele az, ami. Mit keres ő ott, ahol, és úgy egyáltalán, különben is, vagy mifene.  Egyetérthetünk abban, ez a szál nem tartogat különösebb csavarokat.

Másfelől Perseus nem véletlen viseli egy görög félisten nevét, ahogyan a diszlexiája sem egy sima  tanulási zavar. Percy ugyanis egy félisten és az agya az ógörög nyelvre van kalibrálva. Ez volt az a pont, ahol végérvényesen beleszerettem, ahogyan sokk problémás társam is. Nem szerencsétlenek, hanem különlegesek vagyunk! Kár, hogy én nem értek görögül, az óról már nem is beszélve.

Hősünk, természetesen kap egy próféciát, a kaland végére szerez néhány új barátot, és még több ellenséget.

Percy kis hátránnyal indul. Számára az elfogadás sem egyszerű. Kalandos körülmények között érkezik meg a Félvér táborba, és hamarosan fülig merül a bajban. Amikor kiderül a homályban rejtőző apa személye, az események felgyorsulnak.

A táborban különben, csupa hérosz tartózkodik (A héroszok halandó félistenek, egyik szülőjük isten, avagy istennő, értelemszerűen a másik nem az.). A nebulók szüleiktől kapott különleges adottságokkal rendelkeznek, és származásuk szerint szállásolják el a változó korú kamaszokat. Tréning veszi kezdetét, hogy képesek legyenek megvédeni magukat, valamint felkészülhessenek az elkövetkezendőkre. Hiszen előttük minden félisten történelmi személyiség volt.

Már eddig is több jutott a gondból, mint amennyi szükséges, de hősünket azzal vádolják, hogy ellopta Zeusz villámját.  Ami, mily meglepő, hiányzik a tulajdonosának. Nem csoda, ha vissza akarja kapni.

Az istenek a háború szélén állnak. Perseusnak nem csak a nevét kell tisztára mosnia, de meg kell mentenie édesanyját, elnyerni az agyas lány, Annabeth elismerését, szeretetét, és a harmadik muskétással, kecskepajtással együtt (aki különben egy faun), túlélni a kalandokat.

Külön tetszik, hogy a görög mitológia viszonylagos részletességgel megjelenik. Nem nő túl a még érdekes ponton, ráadásul többé-kevésbé meg is felel a valóságnak.  Inkább egy két dolog kimaradt, hogy ne legyen sok, a korosztály tudja értelmezni az olvasottakat. Átkerült a XXI. századi Amerikába, mégis felismerhetőek a görög félisten,  Perseus, mitologikus kalandjai. Például találkozása Meduzával, vagy a Graiákkal. Na, azon a részen visongtam a nevetéstől.

Az olvasás során újra feltámadt bennem a kíváncsiság a görög mitológia iránt. Alighanem ez a lehető legtöbb, amit egy ifjúsági könyvtől elvárhatunk. Nevel, tanít és szórakoztat.

Idehaza a harmadik részig jelent meg a sorozat, bár valójában már 2009-ben véget ért. A szörnyek tengere, és a Titán átka is hozta az elvárt szintet. Írok majd egy rövidet mindkettőről.

9/10

Magyar kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Fordította: Bozai Ágota

Egy kis ízelítő a filmből: