2020, rendhagyó voltál, azt elismerem, de azért menj a...

Nehéz bármit is írni erről az évről, legalábbis olyasmit, amit már nem említettem meg az idei, baromi kevés bejegyzésem egyikében. 2020 több volt mint bizarr, például minden eddigi rekordot megdöntött az emeletről kieső orosz orvosok száma. Úgy tűnik, veszélyes lehet az emeleten élni, igaz, akadt köztük, akinek a testén késszúrást is találtak, de ez is csak azt bizonyítja, milyen zordak a magas épületek arrafelé. Aztán míg a világban egyre több helyen a mutáns vírussal küzdenek, a kínaiaknak külföldre kell látogatniuk, ha tesztelni szeretnék a 3. fázisban lévő vakcináikat, mert náluk nincs egy darab beteg sem. Elképesztő bravúr! Jó, jó, ez a nagyvilág, viszont nálunk legalább minden tökéletes! Nos, nemigazán! És az is sejthető, hogy a 2021 első fele sem lesz sokkal másabb, de legalább az anya nő, az apa meg férfi... Kinek mi a  fontos, ugye!

Sherry Thomas: A Study in Scarlet Women (Lady Sherlock #1)

Sokat vártam ettől a könnytől, jó kritikákat olvastam róla, és később Brigi és Tünde is szentelt neki egy adást. Igaz, mire kijöttek vele, már rég belekezdtem - és meg is álltam vele -, de végülis ők győztek meg arról, hogy érdemes a végére járnom. Jól tették! Köszönöm, csajok, mert nélkülitek sosem sikerült volna!  

Charlotte Holmes másik három lánytestvérével él a szüleivel, és bár nagyon is nyilvánvaló, hogy más, mint a többiek, az élete egyértelmű, amikor eljön az ideje férjez megy, én elhagyja a szülői házat. Csakhogy ő nem ilyen életet tervez magának. Nem lát más kiutat, minthogy botrányos viszonyba kezdjen, ami hatására kikerül az eladó lányok sorából. Kicsit elszámítja magát, és kénytelen képesítés nélkül megszökni otthonról. S míg ő a konzervatív korlátokkal küzd, három váratlan haláleset borzolja fel London nyugalmát, amibe az egyik húga és az apja is belekeveredik. Szeretné tisztázni a nevüket, de nőként esélye sincs, ezért megalkotja  Sherlock Holmes karakterét, és Robert Treadles felügyelő segítségével nyomozni kezd. Hogy a férfi személyét fenntartsa, szüksége van Lord Ingram Ashburton asszisztálásra, és a jó sors összehozza Mrs. Joanna Watsonnal, akinek nem csak pénze, de kitűnő színészi képességei is vannak.  

Deborah Harkness: The Book of Life - Az élet könyve (All Souls Trilogy, #3)

A trilógia befejező része kicsit csúszott az első kettőhöz képest, de ami késik az ugye sosem múlik. És míg az első résznél sodort magával a filmsorozat hangulata, lendülete, ami akkor elég is volt, a második kötet idejére azonban már ez nem mondható el, így nagyon örültem az új színt és mélységet adó kötetnek. A kérdés már csak az, a harmadik rész képes-e ugyanerre.

Diana és Matthew visszatérése nem feltétlen úgy sikerült, ahogy tervezték. A veszteséget feldolgozni sosem könnyű, főleg akkor, amikor magaddal hozol egy hatalmas tűzokádót, és titokban ikreket vársz. A család feje nem feltétlen megértő, ami tulajdonképpen nem sokkol senkit, felbukkan néhány rég nem látott ismerős és barát, újabb szövetségesek kerülnek elő, de ennek következtében Matthew kénytelen magára hagyni a feleségét. Ha rövid időre is, mindkettőjüket megviseli az egyedüllét. Az elveszett Clairmon titok lassan napfényre kerül, a magával hozva egyéb, eltemetett dolgokat, és így kell meggyőzniük a tanácsot arról, hogy az élet közben meghaladta őket. Amit tanúsít végre az élet könyve is, ha tetszik, ha nem.

Cherry Magic! Thirty Years of Virginity Can Make You a Wizard?! sorozat

Mostanában kicsit belecsúszta a bl, azaz boys love sorozatokba, regényekbe. Egyértelműen öregszem, és ennek tudható be, hogy idén több romantikus darab is bekerült a repertoárba, de ezek nagyrészt M/M témák voltak, így egy csomó, megszokott, unt és sosem kedvelt klisét leváltottam újabbakra, ismeretlenekre vagy még nem ezerszer látottakra. 

Adachi Kiyoshi (Akaso Eiji) döbbenve tapasztalja, hogy a városi legenda, miszerint aki még szűz 30 éves korára, mágia használóvá válik, igaz. Állóra lassult életét megzavarják mások sosem sejtett gondolatai, és zavarodottsága még inkább fokozódik, mikor megtudja, hogy Kurosawa Yuichi (Machida Keita), az osztály sztár dolgozója, és minden kolleganő álma, szerelmes belé. Vajon képes figyelemén kívül hagyni a férfi jelenlétét? Meg tudja fogadni a legjobb barátja tanácsát, és úgy tenni, mintha semmit sem tudna? 

Mo Xiang Tong Xiu: The Untamed - A démoni kultiváció nagymestere 1.

A Netflixen látható, ugyanezene a néven futó sorozat negyedik részének magasságában jöttem rá, hogy ez egy könyvsorozat alapján készült, és arra is hogy nekem ezt olvasnom kell. Hamar kiderült, hogy magyarul is kapható az első rész, és az is, angolul még nem adták ki. Ezt erősen fájlaltam, mert a sorozatot angol felirattal néztem, és hozzászoktam már a nyelvezetéhez, viszont néhány nap töprengés után csak megrendeltem. 

Wei Wuxian, Yilingh pátriárka már 13 éve halott, a lelke meg ki tudja merre csatangol, amikor Mo Xuanyu, a Mo család egy kissé félnótás tagja felajánlja számára a testét, hogy beteljesítse bosszúját azokon, akik ártottak neki. A szerződés egyoldalú, az elfoglaló lény véleményét nem kérte kis senki, de el sem állhat tőle, különben a lelke elveszik örökre. A dolgok jól alakulnak, a Mo család kisebb sétáló halott problémával küzd, ami miatt a Gusu Lan klán néhány kultivátora a helyszínre érkezik. Teszik a dolgukat serényen, de amikor az események kezdenek zavarossá válni, megérkezik a klán második embere, Lan Wangji is. Őt viszont szívesen elkerülné a friss testben ébredő egykori pátriárka, mivel túl jól ismerik egymást ahhoz, hogy előbb vagy utóbb nem derüljön fény a jelenlétére. Csakhogy, dacára  a szökésének, mire feleszmél, újra Felhőzugban találja magát, a szamarával, Almácskával, és egy testét vesztett kósza balkézzel együtt. A helyre, ahol a korábban is utált háromezer helyett már négyezer különböző szabály, és a szokatlanul türelmes Lan Wangji is él. 

Elizabeth Mundy: In Strangers' Houses (Lena Szarka Mysteries #1);

Nagy lelkesedéssel vágtam bele Lena Szarka történeteibe, hiszen laza krimi, ráadásul egy magyar takarítónő a főszereplője. Jó, Londonban, de minden nem lehet tökéletes. Elizabeth Mundy magyar gyökerekkel rendelkezik, a nagymamája ugyanis tőlünk vándorolt ki. Sajnos ő már nem beszéli a nyelvet, no de ez egy angol könyv, ugyan mi baj lehetne?!

Lena és Tímea gyerekkoruk óta barátok, szinte már testvérek, és együtt vállaltak munkát egy londoni bejárótakarítólat közvetítő cégnél. Amikor Tímea eltűnik, Lena biztos abban, hogy történ vele valami, de senki sem hisz neki. A rendőrségen megismerkedik Cartwirght közrendőrrel, aki a lány holtestének megtalálása után hajlandó hinni Lenának, és hajlik arra, hogy a magyar takarítónő nem lett öngyilkos. Lena meggyőzősése szerint az egyik ügyfél tehető felelőssé barátnője haláláért, márpedig senkiről nem lehet megtudni annyit, mint amikor az otthonában, utána takarítasz. 

Az élet rendje

Sok vegánnak, állatbarátnak van olyan története, amiben megment egy kiszolgáltatott állatot, aki ezután boldogan folytatja életét a természetes környezetében. Nos, ez a sztori nem egészen ilyen lesz. A dolog úgy kezdődött, hogy csütörtök este, amikor ki akartam pakolni a csöpögtetőből, észrevettem, hogy apró, fekete rizsszemek vannak az üres mosogatóban. Több, mint negyven évi tapasztalatom készségesen megsúgta, hogy itt egér vagy patkány van, ami alighanem a nyitott ablakon pottyanhatott be. Kis szerencsével még a környéken bóklászik, nem a lakás mélyén bujkál, így talán van esély arra, hogy meg tudom fogni, és aztán szabadon engedhetem.

Christelle Dabos: A tél jegyesei (A tükörjáró #1)

Már fogalmam sincs, hogy mióta és hány posztot, örömujjongást, akármit olvastam 2019 őszén, miszerint jön A tükörjáró 3. része, erről viszont az is eszembe jutott, hogy hányan imádták az első és második könyvet. Mint mindig, amikor valamit nagyon éljeneznek, ösztönös ellenéreztem alakul ki, azaz: hátralépek kettővel. Így aztán csak némi lemaradással, idén kezdtem bele az első kötetbe.

Ophélie szereti az életét Animán, a múzeumvezetésnek és különleges olvasási képességének él. Mint a lakosok szinte mindegyike, különleges képességükkel a tárgyak lelkét fürkészik,  mind rokonai egymásnak, és nem tévedés azt állítani, hogy az összes távoli és közeli családtagja úgy érzi, a lány egy pindurit különc. Így amikor a Matrónák vőlegényt találnak számára a távoli Sarkról, nem sok beleszólást engednek az ügybe. Thorn épp olyan fagyos, mint a világ, ahonnan érkezett, de az egyességből kihátrálni nem lehet. A messzi Légvárba csak keresztanyja kíséri el, az egyetlen ember abból a múltból, amit visszasír, de érzelgősségre sem idő sem alkalma nem nyílik, ugyanis hamarosan kiderül, nem bízhat senkiben, ha meg szeretné élni az esküvőjét.  

Paplan alatt (Variálós vasárnap #55)

Téma szerint arról kéne írnom, hogy milyen könyvek segítenek visszatérni önmagamhoz, megnyugodni ebben a káoszban. Hogy mik azok az alapművek, melyeket valahányszor kézbe veszek, magukhoz emelnek. Otthonosan, melegen, meghitten. Mint kiderült, létezik erre egy mindenki által használt és ismert kifejezés, Amedeának köszönhetően, mégpedig a kabátkönyvek. Nos, már az elején elakadtam, ugyanis nem értettem a kifejezést. Nekem ugyanis a kabát, mint olyan, utcai felsőruházatra kerülő valami, amit akkor viselsz, amikor távozni készül valahonnan, viszont, és nyilván ez nézőpont kérdése, a maradás lenne most a lényeg. Lehorgonyozni valahol, egy világban, lubickolni a varázsában, alámerülni finoman, puhán, így a saját értelmezésem szerint, ahogy igen régen gondolok rájuk, ezek a paplan-, vagy dunnakönyvek, megtestesítve azokat a napokat, amikor nincs kedvem felkelni, csak feküdnék a takarom alatt, és lustálkodnék. És hogy ezt tisztáztam magamnak, már jöhetne is a felsorolás...

Áprily Lajos: Nem mondhatom már

forrás

1964 óta ünnepeljük április 11-én, József Attila születésének napján a magyar költészetet. Az idei év sok szempontból különleges, de legalábbis más, ezért azt hiszem, minden olyan apróságot érdemes megragadni, ami visszahozza az állandóságot, az érzetét annak, hogy mégis csak minden normális. Azt pedig, hogy a normális fogalma alatt mást értünk mint néhány hónapja, nem érdemes feszegetni. Ezért aztán, bár volt már rá korábban is példa, hogy felolvastam egy verset, elérkezett az ideje a hamvába hullt hagyomány felelevenítésének.

Jane Eyre - National Theatre

forrás

Többször írtam már olyan színházi közvetítésről, amit az Uránia moziban ülhettem végig a National Theatre jóvoltából. Most, hogy a mozik bezártak, és mint minden ipar, a színház is bajba került, az NT minden csütörtökön kihelyez egy korábban élőben felvett színházi közvetítést a saját You Tube oldalára.  Múlt hét csütörtöktől egy hétig a One Man, Two Guvnors-szal jelentek meg, méghozzá az ezért a szerepéért Tony-díjat nyert James Cordennel, tegnap este pedig a Bristol Old Vic társulat Jane Eyre drámáját nézhettük meg. A tartalom leírását nagy részét plagizáltam, méghozzá saját magamtól.

Jane nevelésének gondja szülei halála után nagybátyára, a férfi távozásával pedig annak özvegyére száll. A kevély Mrs. Reed nem szívleli a szókimondó lányt. Saját gyerekeit többre becsüli hiába elkényeztetettek és ostobák. Idő kérdése csupán, hogy az árvát intézetbe adják, így Jane egy elég kegyetlen, zord nézeteket valló lelkész álltak felügyelt intézetbe kerül. A kezdeti nehézség után az idő gyorsan telik, a dolgok pedig, természetükből adódóan változnak.  Jane okos, szorgalmas diák, és utolsó két intézetben töltött évében már maga is tanár. Vágyik a változásra az ismeretlenre, ezért elhagyja Lowoodot, és elszegődik Thornfield Hallba, Edward Fairfax Rochester gyámleányának nevelőnőjeként. A férfit körüllengi valami hatalmas, sötét titok, ami lassan felemészti, miközben egyszerre van benne valami rendkívül vonzó és felkavaró is.

Leslie L. Lawrence: A gonosz és a fekete hercegnő

Őszintén megválva akadt némi problémám az olvasással, persze mostanság nem vagyok ezzel egyedül. Sokan panaszkodnak arról, hogy nem köti le őket az, amit korábban annyira szerettek. Két könyvet, két igen érdekes könyvet hagytam félbe, és hiába próbáltam másba kezdeni, nem rántott magába semmi. Véletlen akadt meg a szemem a polcon, ami teli van Leslie L. Lawrence könyvekkel, leginkább régebbi darabokkal, és mivel egyiket sem olvastam már évek óta, megrántottam a vállam, fogam közé haraptam a... Nos, nem pipázom, de a könyvet azért felütöttem.

Leslie L. Lawrence meghívást kap San Juan szigetére, Francis T. Drake, egy ritka könyvet kínál eladásra, a probléma csak az, hogy szakad az eső, senki sem várta, és egyedül kell feljutni a kastélyba. A taxis vonakodva, csak némi kényszerítés hatására hajlandó felvinni, és a helyi legenda a vérszívó várúrról és a fiatalon elhunyt feleségéről kellemesen meglapozza a hangulatát. Aztán a sofőrjét ismeretlenek karóba húzzák, és összeakad egy kísértettel, aki kis híján megöli, majd egy csapat filmessel is, akik pedig a Drake díjátadóra érkeznek. Ezen a ponton már meglehetősen biztos abban, hogy valami itt nagyon nem stimmel.

M.C. Beaton: Death of a Gossip - Hamish ​Macbeth és a nagy lazacfogás

Agatha Raisin után csak idő kérdése volt, mikor ismerkedem meg Hamis Macbeth kalandjaival is, és M.C. Beaton 2019 decemberében bekövetkezett halála újra feltette a listámra. A széria hatalmas rajongói bázisa szerint könnyed szórakoztatásban legalább annyira jó, mint a kotnyeles Agatha kalandjai, viszont mégsem ugyanolyan. Egy próbát megért.

Lochdubh  nyugodt városkájában rendszeresen megjelennek a turisták, hogy megtanuljanak legyezőhorgászni. Így az új csapat megérkezése önmagában még nem lenne különös, de ezen a tanfolyamon igen vegyes társaság gyűlt össze, és Lady Jane Winters jelleme erősen felkavarja az állóvizet. A hölgy egy volt munkáspárti főrend özvegye, és szemmel láthatóan nem vágyik egyetemes népszerűségre. Olyannyira elviselhetetlen, hogy amikor a holttestét kifogják, Hamish Macbethe-nek, aki már jó előre látta közeledni a bajt, fel kell vennie a munkát, mert a központból küldött nyomozók nincsenek éppen a helyzet magaslatán. 

És az óra csak pereg, pereg... - (Variálós vasárnap #54)

Sokan reagáltak az elmúlt hetek eseményeire, hiszem mindenhonnan ez ömlik ránk, méghozzá patakokban. Néhányan írtak róla, mások videót vagy podcast adást készíttek, és mivel sok a tartalom, nem gondoltam, hogy nekem is kéne. Mégis ki kíváncsi a gondolataimra? Megvan most mindenkinek a saját baja, ez tény, de aztán, részben a sok kiírásra reagálva, részben terápia gyanánt úgy érzetem, egyszerűen csak muszáj kiadnom magamból, mert nagyon olybá tűnik, hogy kicsit szétszakadt az ország, és nem arra koncentrálunk, amire kellene. Olvasni viszont nem kötelező.

Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben

Néhány hete, mikor elkezdet ömleni mindenhonnan, de tényleg mindenhonnan a COVID-19, majd a vad pánikolás okozta felvásárlási láz elkezdődött, egyből beugrott a Veztegtzár a Grand Hotelben. Természetesen olvastam, a legtöbb Rejtő Jenő regényt rongyosra lapoztam, de akkoriban alig voltam több mint 14-15, így az újrázás már több mint időszerű volt. Ezúttal inkább hallgattam, de ez semmit sem vont le az értékéből.

Maud Borckman a hálószobájában egy szemtelen, de szimpatikus idegent talál pizsamában, és egy feltűnő lámpaburával a fején. A férfiről hamarosan kiderül, hogy nem más, mint a hírhedt Jáva Réme, körözött gyilkos és gonosztevő. A nyomába járó Elder felügyelő prioritásai hamarosan megváltoznak, mikor a szállodát bubópestis ürügyén lezárják, és az orvosukat meggyilkolják. És mindeközben titokzatos csalók és gyilkosok kergetik egymást a nemzetközi vendégekkel és ártatlan bámészkodókkal zsúfolt Grand Hotelben, a monszun is közeledik.

Holly Jackson: A Good Girl's Guide to Murder (A Good Girl's Guide to Murder #1)

Ifjúsági és thriller, szóval kötelező darabnak tűnt Holly Jackson első regénye. Már a tartalom is elég volt ahhoz, hogy felkeltse az érdeklődésemet, de a szokatlanul magas értékelés - 4.41 az 5-ből, több mint 7000 szavazat alapján - egyértelművé tette, hogy a téma kedvelői között, nagyobb megosztások nélkül szeretett. Már csak az volt a kérdés, milyen formátumot válasszak. 

Pippa Fitz-Amobi a vizsgamunkájára készül és témának egy, a kisvárost erősen felkavaró gyilkossági ügyet választ. Andie Bellt öt éve ölték meg, bár a teste sosem került elő, és a gyilkos nem volt más, mint a barátja, Sal Singh, a környék egyetlen színes bőrű családjának fia. Senki sem kételkedik a fiú bűnösségében, de a lány nincs meggyőzve. Túl sok a soha meg nem válaszolt kérdés, Salt már nem lehet megkérdezni, mert a öngyilkosságot követett el, de a nyomok hozzá vezetnek, így a rendőrség lezárta a nyomozást. Megkeresi Ravi Singh-t is, aki bár mindig is hitt a bátyja ártatlanságában, eleinte kétkedve fogadja, majd felismeri, Pipnek olyan lehetőségek is megadatnak, amik neki sosem, csakhogy az is kiderül, hogy valakinek nagyon is érdeke az igazság elrejtése. 

Vámos Miklós: Töredelmes vallomás

A Töredelmes vallomás ajándék volt egy kedves barátnőmtől. Úgy gondolta, fogok neki örülni, és igaza lett, mivel szeretem Vámos Miklós könyveit. Idén lett 70 éves, viszont sehol sem tartok az életművével, ezért úgy gondoltam, hogy eme szép kerek évforduló tiszteletére ideje kicsit lefaragni a lemaradásból.

Egy életen át írtam novellákat. Elméletem szerint a novella nem azonos az elbeszéléssel. Az elbeszélés olyan történet, amelyet a havilapokban adunk közre, terjedelme tizenötezer karakternél több, néha húsz- vagy akár harmincezer. Elég hosszú tehát. A novella viszont az, ami befér a hetilap egy teljes oldalára, tehát régi számolással kábé tíz flekk (ennyi nagy sorközzel telegépelt oldal). Ami ennél is rövidebb, az mi? A két háború közt tárcának hívták, ám az inkább egyfajta személyes újságcikk. Lehet-e novellát – történetet – írni még sokkal tömörebben, ha tetszik, töményebben? Kihívás. Én megpróbáltam, először szerkesztői kérésre, aztán már sportból, „odaülök, rövidülök” jeligére.

Anne Rice: Prince Lestat and the Realms of Atlantis (The Vampire Chronicles #12)

Nem olyan rég döbbentem rá, hogy valamiért a Vámpírkrónikák 12. részének kiadása idehaza még várat magára, pedig már a 13-ik is kijött több mint egy éve. Aztán meg is fedtem magam, mert én sem állok sokkal jobban, a Realms of Atlantis ekkor már vagy másfél évet csücsült a polcon, ideje volt belevágni. Ilyenkor persze felmerül, mégis mire vártam eddig, de kérlek, ne kérdezzetek! Fogalmam sincs.

Lestatot és Amelt ugyanaz az álmom kísérti, egy hatalmas várost látnak, amint leomlik és elnyeli a víz. Egyikőjük sem ismeri a helyet, de van valami nyugtalanító a képben. Louis visszatérése jótékonyan hat a hercegi munkára, de akkor még senki sem tudja, hogy ez a béke hamarosan brutális gyorsasággal ér véget. bekövetkezik az elképzelhetetlen, megölnek egy vámpírt, az elkövető pedig nem közülük való, de még csak nem is ember. A vizsgálódás során az is kiderül, nincs egyedül, de mindezek közben Budapesten, a földalatti pincében fogvatartott fiatal fiút már 10 éve kínozzák, és kilátástalan a helyzete, esélye sincs a szökésre.

Jeaniene Frost: Wicked Bite (Night Rebel #2)

Vártam a folytatást, a bevezető kötet ugyanis kellemesen feldobott, és bár némileg lelombozott, hogy nem lehetett tudni, hány részes lesz, erősen bizakodtam, megállunk a duológiánál. Tévedtem! Most úgy tűnik, hogy lesz majd még egy, amin már kellően kibosszankodtam magam, méghozzá a folytatás előtt, de ugye Frostnál semmi sem biztos, lehet abból még kettő is...

Ian nem sokra emlékszik, de abban nem kételkedik, hogy a drága kis felesége, Veritas, úgy otthagyta, mind eb a szaharát, ráadásul nem válaszol az sms-eire, nem veszi fel a telefont. egyszóval: utolérhetetlen. Mit tesz ilyenkor egy aggódó, ámbátor szemtelen és a törvényre nagy ívben tevő férj? Bepereli a vámpírok tanácsát. A felesége eközben Dragon nyomában jár, keresi a kiszabadult lelkeket, akik közül jó néhány mesze sem barátságos. És hogyha nem lenne elég baja, a tanács maga elé idézi, és ezen a ponton komolyan aggódik, hogy mire odaér, kivégzik a világ legpofátlanabb, tiltott varázslatokat űző vámpírját.

Gregory Ashe: Pretty Pretty Boys (Hazard and Somerset #1)

A címe miatt igen bizalmatlan voltam, de a Goodreads ajánlott a széria 3. kötetét, ami viszont meglepően érdekesnek tűnt. Némi gondolkodás után úgy döntötten, egy sorozatot sem illik a közepén kezdeni, még akkor sem, ha krimi, ezért, ahogyan dukál, beszereztem az első részt.

Emery Hazard átkozottul jó nyomozó, de van valami, amitől egész életében képtelen volt szabadulni. Visszatérni pokoli gyerekkorának színhelyére egyáltalán nem könnyű, Wahredua, az álmos és rendkívül korlátolt kisváros azóta tovább nőtt, de most is felette lebeg Emery első szerelmének halála. A városi rendőrségnek kapóra jön az új fiú nyíltan vállat szexualitása, mivel néhány gyűlöletbűntény borzolja a helyi LMBTQ közösség idegeit. Arról azonban nem volt szó, hogy a társa nem lesz más, mint az egyik legaljasabb gyerekkori zaklatója, John-Henry Somerset.  

Vince Flynn: American Assassin - Amerikai bérgyilkos (Mitch Rapp #1)

Az saját szegénységi bizonyítványom, de amíg ki nem jött 2017-ben az Amerikai bérgyilkos - Dylan O'Brien és Michael Keaton főszereplésével, amit alighanem épp ezért néztem meg -, fogalmam sem volt arról, hogy a film Vince Flynn azonos című regénye alapján készült. Mindenki azt mondta, a könyv jobb, de mivel kronológiailag nem az első, előzménykötet és a múltban játszódik, nyilván sok szempontból másmilyen. Nem mondhatnám, hogy ütős film volt, hogy lélegzetet sem kaptam tőle, de volt valami a karakterben, ami miatt azt gondoltam, érdemes odafigyelni rá.

1989-ben, a 23 éves Mitch Rapp bekerül a CIA titkos kiképzőtáborába, hogy már korábban megszerzett képességei mellé a tökéletes gyilkost is begyűjtse. Számára több ez a munka, mint hazafias szolgálat, személyes bosszú azok ellen, akik megölték a a Pan Am 103-as járatán utazó barátnőjét, több száz ártatlan utassal együtt. Eltökélt és célorientált, de azért nyitott a kérdés, képes lesz-e megölni valakit, ha eljön az ideje? Aztán már nem az a talány, hogy gyilkossá vált-e, hanem, képes-e megmenteni a foglyul ejtett társai életét.  

Virginia Woolf: Orlando

Virginia Woolf már elég régen a kedvenc íróim közé tartozik, de az a helyzet, hogy nem haladok túl sebesen az életművével - legalább az elhatározás és a szándék megvan. Így esett aztán, hogy amikor a Keletinél lévő Poket automatát böngésztem, megláttam egy olyan regényt, amit még nem olvastam, sőt, a polcomon sem tudhattam. A csorbát kiköszörülendő, egyből haza is hoztam magammal. 

Orlando az Erzsébet-kori Anglia szépreményű ifjúja, a királynő egyik kegyeltje közelgő házasságát felrúgva heves viszonyba kezd egy orosz hercegnővel, aminek hatására elveszti az előjogait, és törött szívét ápolandó visszavonul vidéki birtokára. Ott aztán elmerül a magányába, nemes emberhez méltatlan módon verseket farag, melyeket megoszt a kor egyik ismert költőjével, de csak becsmérlést és egy gúnyverset kap jutalmul. Egy újabb baljóslatúnak látszó lehetséges viszony elől Törökországba szökik, és bár kitűnően látja el nagyköveti feladatait, ott nemet vált, majd egy kitérő után, hazatér Angliába. A XVIII. század nem vár tárt karokkal egyetlen hajadon, felügyelet nélküli nőt sem, pereskedik a vagyonáért, de az irodalmi szalonokért, a költőket felvonultató társaságért továbbra is odavan. Aztán a XIX. század újabb kalandokat és egy férjet hoz, csak hogy az 1900-as évek elején legyen kit haza várnia.  

Darren Shan: A Living Nightmare - Rémségek ​Cirkusza (Cirque du Freak #1)

Az a helyzet, hogy a Rémségek cirkuszát már olvastam egyszer, viszont akkor nem írtam róla, és 2013-ban csak egy Teaser keddre tellett. A két ünnep között eszembe jutott, hogy ez egy teljesen félbemaradt sorozat, amit mindig is terveztem folytatni - hiszen tudjátok, rajongom a jó ifjúsági irodalomért - és mivel annyi idő eltelt már az első olvasás óta, 2020 első ismétlésének is tökéletes lesz.

Darren és barátja Steve eljut a híres neves Rémségek cirkuszába, ami mindkettőjükre nagy hatással van, bár más-más okból. Véletlen kihallgatja barátja és Mr. Crepsley, a pók idomár beszélgetését, így megismeri az előadó titkos identitását, de az az apróság, hogy a férfi vámpír nem tartja vissza ama elhatározásától, hogy megszerezze a főattrakciók, Madame Octát, a világ legkülönösebb pókját. Ez a meggondolatlan tett egy olyan eseményhez vezet, aminek hatására Darren kénytelen alkut kötni egy vámpírral.  

Thomas Harris: Red Dragon - A Vörös Sárkány (Hannibal Lecter #1)

A bárányok hallgatnak idején fogalmam sem volt arról, hogy létezik egy könyvsorozat, ami Hannibalra épít. Amikor 2013-ban kijött az NBC feldolgozása már rég tudtam, de a kettő között nem is gondoltam rá, azóta azonban szinte folyamatosan. Nem mondom, hogy hamar ment, de 2019-ben végre összeakadtam a a nagy Vörös Sárkánnyal.

Will Graham éppen csak túlélte dr. Lecter elfogását, egyáltalán nem meglepő, hogy otthagyja az FBI-t, és inkább békésen éldegél a feleségével, nevelt fiával és változó számú kóbor kutyával az oldalán. Amikor Jack Crawford megérkezik, és a segítségét kéri, felrúgja a család életét és egy új szörnyeteget a Fogtündért engedi közéjük. A gyilkos már két családdal végzett, és nem kétséges, hogy kinézte a következőt is, így az idő mindenkit szorít. Will képes meglátni olyan dolgokat is, amit mások nem, de ezúttal kénytelen segítséget kérni Hannibal Lectertől is, és ez nem egy olyan kapcsolat, amit szívesen elevenít fel az ember. 

Eden Finley: Trick Play (Fake Boyfriend #2)

Az első rész után egyértelmű volt, hogy folytatni fogom, mert élveztem a stílusát, a nem túl szignifikáns drámai részt, az egyszerű történetet és az ironikus humort. A M/M felállással nincs bajom, a szex részét még mindig szokom, de még így is érdekesebb, mint sok hasonló darab az átlagos romantikus stílusban. Legalábbis nekem szórakoztatóbb.

Matt karrierje összeomlóban van, miután egy meleg bárban kompromittáló fényképek készültek róla. Damon, az új ügynöke úgy gondolja, még innen is van kiút, nincs más dolguk, csak igazi meleg poszterfiút varázsolni a focistából, ehhez pedig már meg is van a tökéletes jelöltje. 
Noah, csak hogy bosszantsa apját, igent monda a szerepre, boldogan simul a rendkívül kellemes külsejű, és hatalmas szakállat viselő játékoshoz, de arra nem tudta felkészíteni senki sem, hogy Matt mogorva és keserű. És ahogy lenni szokott, ennek ellenére együtt tud érezni vele, majd azon kapja magát, hogy érdeklődése nem egészen felebaráti, és itt kezdődik az igazi baj, mert Mattnak még sosem volt kapcsolata, Noah pedig nem az a típus, aki él-hal a romantikáért.  

Edgar Cantero: Meddling Kids - Kotnyeles kölykök

A borító és a leírás alapján kicsit olyan Scooby-Doo érzetem volt, és bár nagyon szerettem a régebbi rajzfilmsorozatot, úgy éreztem, várhat még egy kicsit. Ifjúsági meg miegymás... Aztán kiderült, nem YA, és az író maga azt monda róla, hogy ez nem más, mint Enid Blyton találkozása Cthulhuval. Szóval kis nyomozgatós bolondozás H. P. Lovecraft égisze alatt. Mégis mi bajom lehet?

1977-ben a Blytoni Nyári Detektívklub méltón zárja az utolsó ügyét, lefülelik az Álmostavi Rémet, aki csak egy újabb jelmezbe bújt embert takart, és minden vágya a Deboën ház legendás kincsének megszerzése. Csakhogy valami nem stimmel a képpel, és eljött az idő, hogy kiderítsék, mi az igazság. 1990-ben már 13 éve nem találkoztak egymással, de a lelkük mélyén mindig is tudták, ez az eset más volt. Az élet egyformán megtaposta őket, a lányok közül Andyt körözik, Kerri a valamikori zseni, pultosként dolgozik, de rá legalább Tim, a csapat eredeti kutya tagjának leszármazottja vigyáz. A fiúk még tartják a kapcsolatot, Nate ugyan elmegyógyintézetben van, és Peter, a jóképű filmsztár halott, de egy kapcsolat sem lehet tökéletes, viszont mindannyiuknak szüksége lenne lezárásra.  

Hallgatni arany

Akik olvastak az elmúlt két és fél évben, észrevehették, hogy sok, sőt rengeteg hangoskönyvet hallgatok, így amikor a közös témázásban nyertek az audiobookok és a podcastok, úgy gondoltam, csatlakozom. Az életemben mindkét hangformátum kényelmesen elfér, ennek ellenére nem tervezek részletes bemutatókat és ajánlásokat sem. Az oka pedig igen egyszerű, a téma széles és tág volta, amivel 3-4 folytatásos posztot is meg tudnék tölteni. Maradjunk annyiban, néhány kedvencet azért kiemelek majd, hiszen mire jó az egész, ha nem cserélünk infókat. Azt azonban megígérhetem, a poszt hosszú lesz. Szóval ha nincs türelmed vagy időd rá, itt a lehetőség bezárni az oldalt.

A hangoskönyvekkel történő ismerkedésem bő két évvel korábban kezdődött. Jóllehet azelőtt is hallottam már egy-egy darabot, de bennem is kettős éllel lüktetett a könyvoholistákban felmerülő kérdés, miszerint csalás-e a hallgatás. Nyilván a szemedet nem fárasztja, és nem is vagy helyhez kötve, előnyei továbbá, hogy nem meredünk órákig egy pozícióba, így nem áldozunk egy-egy jó könyv oltárán zsibbad végtagokat, szaggató hátat sem megmerevedett nyakat. Vajon ezek elegendőek az elveink feladásához is?

Barry Lyga: Blood of My Blood (I Hunt Killers #3) - Gyilkosokra vadászom

A második rész függővége után nem is tudom, miért vártam vele hónapokat. Valószínűleg azért, mert ezzel véget ér az egyik kedvenc trilógiám, és aki olvas egy ideje, tudja, hogy ez igen érzékenyen érint. Mert nehéz találni olyasmit, amiben sorozatgyilkosok is vannak, mégis ifjúsági, kellően sötét és ironikus, ugyanakkor borzasztóan szórakoztató is. Ilyesmiből sajnos kevés van, borzasztóan kevés.

Jasper maga is meglepődik, amikor szorult helyzetét az apja enyhíti, az egyetlen ember, akire soha, semmilyen helyzetben nem számított. Connie is bajban van, de ő aztán tényleg nem várhat senkire, kénytelen saját magát megmenteni, Howie-t pedig az orvosoknak kell életben tartaniuk. Bekövetkezik az is, amire korábban még nem volt példa, mindhárman egyszerre vannak kórházban. Csakhogy miközben a lány áldozat, a legjobb barát pedig ügyetlen, addig Jasper gyanúsított. A segítség nem várt helyről, Connie ügyvéd édesapjától érkezik, és ez némi időt hagy gondolkodásra. Ha marad, sosem tudja bebizonyítani az ártatlanságát, de ha elszökik, az egész ország a nyomában lesz, még sincs más választása. Le kell zárnia végre ezt az ügyet, kerül, amibe kerül.   

Lyssa Kay Adams: The Bromance Book Club (Bromance Book Club #1)

2018-ban kezdem ismerkedésemet a romantikus regényekkel, és bár be is gyűjtöttem néhány darabot, alighanem a második 2020-as olvasásom fedi le leginkább a klasszikus felállás szerinti kategóriát. Még valamikor nyáron, alighanem a Goodreads egyik listájában, a várt őszi megjelenések között akadtam rá Lyssa Kay Adams új regényére, és miután elolvastam a tartalmát, azt érzetem, szeretni fogom.

Gavin Scott számára végre minden összejött, gyönyörű felesége van, kért elbűvölő lánya, nashville-i baseball sztár, tehát komoly arculcsapásként éli meg, hogy Thea három éve színlel az ágyban. A hírt rosszul fogadja, sértett önbecsülése miatt kiköltözik a hálószobából, hamarosan az egész házból is, de a válás hírét nem tudja megemészteni. Bármire képes lenne, hogy visszafordítsa a szerencsétlen eseményeket, és bár maga is meglepődik, de ebben néhány srác a csapatából, és egy egész könyvklub siet a segítségére. Eleinte csak viccnek tűnik a romantikus regények olvasására szakosodott csoport, de kétségbeesett emberek kétségbeesett tettekre képesek, szóval belevág a Courting the Countess című regénybe, és fohászkodik a jószerencséért. 

M.C. Beaton: Agatha Raisin and the Day the Floods Came - Agatha ​Raisin és az áradás napja (Agatha Raisin, #12)

A január első hírei között találkoztam a M.C. Beaton december 30-án bekövetkezett halálával, és ez, nem tagadom, szíven ütött. Bár Agatha Raisin a leghíresebb karaktere - december 3-án jelent meg az utolsó, 30. része a sorozatnak - , de a Hamish Macbeth szériája sem ismeretlen idehaza, ami a 33. résznél járt. Még december elején éreztem némi nosztalgiát a sorozat iránt, és el is döntöttem, hogy folytatni fogom, aztán a  hír újra eszembe juttatta, és így lett 2020 első könyves élménye az Agatha ​Raisin és az áradás napja.

Agatha a Jameshez fűződő emlékei elől Robinson Crusoe-szigetére szökik, és ott megismerkedik néhány igen kedves emberrel. Egyetlen pár képétől nem tud szabadulni, a rajongó ifjúfeleség és hideg, számító férje még odahaza is üldözi a szépségszalonban látott jegyesek láttán, és amikor a megáradt folyóból előkerül a menyasszony, egyből tudni véli, ki lehet a tettes. A rendőrség szerint ugyan öngyilkos lett, de ez nem tántorítja el, és fejest ugrik a nyomozásban. Ezt az időt választja ki az új szomszédja, hogy felkavarja Carsely álmos városka egyedülálló nőinek életét, és beköltözzön. Nem csoda, John Armitage független, sikeres krimiíró, és igencsak jól néz ki.

Jennifer Ashley: Scandal Above Stairs (Kat Holloway Mysteries #2);

Jennifer Ashley is a 2019-ben megismert új írók közé tartozik, nőként pedig hozzájárult az erősen férfi dominált polcaim egyensúlyozásához is. Persze minden önmagában még kevés lenne, csakhogy az első rész kellemes hangulata után idő kérdése volt, mikor nyúlok majd a következő kötetért. Vagy legalább a play gomb után.

Az élet Lord Rankin londoni házában, a háziúr nélkül is teljesen normálissá vált, semmi izgalom vagy kaland, amíg Lady Cynthia arra nem kéri Kat Hollowayt, a ravasz és nem utolsósorban kiváló szakácsnőt, hogy nézzen utána egy képrablásnak, amivel a tulajdonos a saját feleségét, történetesen Cynthia barátnőjét, vádolja. Kat viszonylag hamar átlátja a helyzetből adódó furcsaságokat, és meglátogatja Daniel McAdamet, aki történetesen egy zálogházban vadászik lopott műkincsekre. A dolgok némileg eldurvul, amikor az üzletben egy szétvert fejű férfi hulláját találják, és Kat mindent félredobva a rendőrségre siet.

Dracula - a 2020-as sorozat

Mikor megláttam Mark Gatiss és Steven Moffat (az ő nevükhöz fűződik többek között a Sherlock is) által fémjelzett Dracula első trailerét, már tudtam, hogy ez a sorozat nekem készült. Az alkotók személye garanciát jelentett a jó szórakozásra, és várható volt az is, hogy a regény tényleges világában maradnak, mégis minden más lesz. Modernebb, viszont ugyanolyan hátborzongató. Akkor úgy éreztem, sosem lesz 2020, de aztán csak eljött a dátum, és még negyedikén, egy ültömben/fektemben megnéztem mind a három, egyenként közel másfél órás részt. Náthás vagyok, ráérek.

Jonathan Harker, az angol ügyvéd megérkezik Transsylvaniába, ahova egy új üzlet csábította, hiszen a házigazdája az öreg Dracula gróf Angliába kíván költözni. Az ismerkedés vendéglátójával különös irányt vesz, amikor az ifjú ügyvéd egyre gyengébb, míg az ördögi gróf egyre erősebbé válik. Minden jel szerint halottnak kéne lennie, de ehelyett valami rejtélyes módon Budapestre kerül, ott pedig a titokzatos Agatha nővér faggatja napestig. A története hallatán kirajzolódó Dracula, bár nem visel szarvat, alighanem tényleg maga a gonosz, és az apácáknak hamarosan olyan ellenféllel kell szembenézniük, amely jelenlétére e földön igazán senki sem áll készen. 

Bye-bye 2019

Ahogy mondani szoktam, egy újabb év, ugyanazok a helyzetek és ugyanazok a kretének, de legalább az illúziónk még megvan. Ennek tükrében a 2019-es év semmivel sem kezdődött jobban vagy rosszabbul, mint a 2018-as, és ez már önmagában sokat elmond. Szerencsés rátalálásom a hangoskönyvekre azonban megfordította az esélyeimet.

Lábjegyzet ugyan, de azt hiszem ezen a ponton fontos megjegyzés, hogy az audiobook és a fizikai könyv között már nem teszek különbséget, és nem tekintem csalásnak sem, mivel kiderült, hogy a hangoskönyv az agynak ugyanazon részeire hat, mint az olvasás. Ráadásul a diszlexiások számára kimondottan hasznos lehet, és mint érintett, klassz dolognak titulálom, illetve gátlás nélkül imádom a műfajt. Nem minden hangoskönyv egyforma színvonalú, de a legtöbb pozitív irányba befolyásolja a tényleges élményt. Egy jó narrátorral erősen közepes regény is lehet gyenge négyes, de azért inkább az az általános, hogy egy pocsék regény, még a tökéletes hanggal is csak rossz marad.