Cherry Magic! Thirty Years of Virginity Can Make You a Wizard?! sorozat

Mostanában kicsit belecsúszta a bl, azaz boys love sorozatokba, regényekbe. Egyértelműen öregszem, és ennek tudható be, hogy idén több romantikus darab is bekerült a repertoárba, de ezek nagyrészt M/M témák voltak, így egy csomó, megszokott, unt és sosem kedvelt klisét leváltottam újabbakra, ismeretlenekre vagy még nem ezerszer látottakra. 

Adachi Kiyoshi (Akaso Eiji) döbbenve tapasztalja, hogy a városi legenda, miszerint aki még szűz 30 éves korára, mágia használóvá válik, igaz. Állóra lassult életét megzavarják mások sosem sejtett gondolatai, és zavarodottsága még inkább fokozódik, mikor megtudja, hogy Kurosawa Yuichi (Machida Keita), az osztály sztár dolgozója, és minden kolleganő álma, szerelmes belé. Vajon képes figyelemén kívül hagyni a férfi jelenlétét? Meg tudja fogadni a legjobb barátja tanácsát, és úgy tenni, mintha semmit sem tudna? 

Már fogalmam sincs, pontosan hogyan akadtam rá Cherry Magic!-re, de az biztos, hogy miután befejeztem a Love Lasts Forever-t - amit különben rendkívül élveztem, talán majd írok róla -, keresgélni kezdtem a japán megjelenések között, és valahogy ott volt ez is. Azt sem tudnám megmondani, mi keltette fel a figyelmemet, de semmi kifogásom nincs a téma ellen, a leírás viccesen hangzott, mi bajom lehet, gondoltam, és megnéztem az első részt. Aztán már nem volt megállás...

Adachi tapasztalatlansága, félénksége és kedvessége olyan horog, amire minden valamire való, kicsinyke védelmező ösztönnel rendelkező emberi lény ráharapna. Egész életében alábecsülte önmagát, semmi önbizalma sincs, sosem ismeri fel a megfelelő helyzeteket, csak egy szürke dolgozó a sok közül. Így aztán igazán meglepi, hogy valaki, méghozzá a csapat üdvöskéje felfigyel rá. A tetejében még olyan értékeket is tulajdonít neki, amik nem a sajátjai. Ha nem is liheg a nyakába, de észrevesz mindent - mondjuk egy anyajegyet, amiről a tulajdonosuk nem is tud -, és bár a gondolatait megtartja magának, azt nem tudhatja, hogy ennyi erővel az égre is írhatná, rajongása tárgya ugyanis mindent tud és hall.  

Bár hősünk eleinte csak nem szeretné, hogy Kurusawa szenvedjen miatta, maga is elhiszi, hogy jobban meg akarja ismerni, de mire ész bekap, rájön, hogy tulajdonképpen beleszeret a férfibe. Képzeld el, hogy a kutyád megtanul beszélni, és minden olyan jelzőt, amivel ki tudja fejezni rajongását, rádönti. Újra meg újra elismétli, te vagy számára a tökéletes, jó vagy, precíz és alapos. Figyelmes és kedves, egyenesen a legjobb ember a világon, és imádja a lábad nyomát is. Közben úgy néz rád, hogy az egész szíved beleremeg. Ellen tudnál állni neki? Ne is válaszolj rá, mert a képlet mégsem ennyire egyszerű. 

A sorozat második párját Adachi barátja, a sikeres románc író Tsuge Masato, és a futár Wataya Minato alkotják. Ők nem voltak annyira szórakoztatóak, de azért okoztak pár kellemes pillanatot. A románcíróról mindenki azt hiszi, ért a szerelemhez, de valójában sosem volt kapcsolata, és a srác, aki minden alkalommal házhoz szállítja a rendelt árukat, csak addig tervezi a futárkodást, míg nem debütál táncosként. Furcsa pár, és ott van még a korkülönbség is, szóval elsőre semmi közös sincs bennük, és talán sokadjára sem, de a szerelemnek nem lehet parancsolni. 

Támogató karakterként megjelenik még Rokkaku Yuta, Kurosawa tanítványa, s jóllehet nem a legélesebb kés a fiókban, de ezért a szerethető lelkesedésével kárpótol, s még egy kolléganőjuk, Fujisaki Nozomi is, akit pedig szokatlan éleslátással áldott meg a teremtő. Olyan színfoltot hoznak, amik bizony hiányoznának. 

Azért itt is van néhány tipikus BL sablon, heveny lefolyású betegség, aminek során Adachi ápolásra szorul, vagy hogy az egyik karakter rendszerint hetero, a másik meleg, vagy nem tudja, hogy meleg, és azt hiszi magáról, hogy hetero, esetleg nem hisz semmit sem. A mangakák még nyilván nem hallottak példának okáért későn felismert érdeklődésről, bi-, és pánszexualitásról sem - jóllehet ezeket az alapokat még valamikor a 20 század vége felé fektették le, biztos nehéz rajtuk túllépni. No meg itt a lassan épülő szerelem is, amiben Adachi képtelen elvonatkoztatni Kurosawa  támogatásától, figyelmességétől. Ahol az odaadó kutyus azzal nyeri meg a csatát a másik érzelmei felett, hogy olyan gyengéden szereti, ahogyan csak lehet, és ezzel a melegséggel vonzza magához a félős, dorombolni egyelőre még képtelen kiscicát is.   

  

Adachi lassan kinyílik, több embert ismer meg és számára ismeretlen helyzetekbe keveredik. Ártatlan szerelme Kurisawával lassan-lassan tovább fejlődik, csak hogy megismerhessen számára merőben új érzelmeket, helyzeteket. Bár állítólag a mangában Kurosawa már -már yaoinak nevezhető fantáziával is meg van áldva, a sorozatból mindez kimarad, annyira ártatlan bl, amennyire csak lehet, és mégis benne volt minden. Nagyon élveztem ezt a 12 rész, és a hozzá tartozó 2 extrát is. Nézném még kicsit...  

 10/10