Pippa Fitz-Amobi a vizsgamunkájára készül és témának egy, a kisvárost erősen felkavaró gyilkossági ügyet választ. Andie Bellt öt éve ölték meg, bár a teste sosem került elő, és a gyilkos nem volt más, mint a barátja, Sal Singh, a környék egyetlen színes bőrű családjának fia. Senki sem kételkedik a fiú bűnösségében, de a lány nincs meggyőzve. Túl sok a soha meg nem válaszolt kérdés, Salt már nem lehet megkérdezni, mert a öngyilkosságot követett el, de a nyomok hozzá vezetnek, így a rendőrség lezárta a nyomozást. Megkeresi Ravi Singh-t is, aki bár mindig is hitt a bátyja ártatlanságában, eleinte kétkedve fogadja, majd felismeri, Pipnek olyan lehetőségek is megadatnak, amik neki sosem, csakhogy az is kiderül, hogy valakinek nagyon is érdeke az igazság elrejtése.
Végül hagyományos, könyv formátum mellett döntöttem, mert egész egyszerűen megtetszett a borítója. Mint utólag kiderült, ez több okból is helyes döntésnek bizonyult. Az interjúkat és a nyomozás eseményeiről készülő bejegyzések más betűtípussal, és másfajta szerkesztésben jelennek meg a könyv többi részétől. Jól elkülöníthető, mi az, ami Pip életében történik, legyen az a nyomozás része vagy csak egy baráti találkozó, ugyanakkor a napló bejegyzései csak neki szólnak.
Már az elején erősen kezdtünk, mert a 17 éves lány eltökélt és szilárdan hisz Sal ártatlanságában. Ezt egy régebbi élményére alapozza, amikor a fiú megvédte őt. Eltökélt, és el sem tudja képzelni, hogy valaki, akinek ennyire szilárdak az elvei, gyilkos lehet. A témája ugyan erősen felkavaró, de engedélyt kap rá, abban az esetben, ha nem háborgatja az érintett családot. Csakhogy Pip nem az archívumokból szeretne dolgozni, így sorra megkeresi Sal és Andie barátait is. Minél többet kérdez, annál több furcsasággal találja szembe magát.
A kisvárosban mindenki összesúg Singh-ék mögött, előítéletek miatt nem is lehet senki más a gyilkos, csakis az indiai fiú, a nyomozás slendriánsága, az újságírói elfogultság senkinek sem tűnik fel, hiszen Andie szőke volt és csodálatosan szép. Persze volt egy másik arca is, a koránt sem szelíd és ártatlan, és meglepően sokakat haragított magára.
A regény kimondottan okos, izgalmas és fordulatos. A cselekmény logikusan építkezik, minden nyom a rendelkezésünkre áll, hogy levonjunk bizonyos következtetéseket. Pip olyan főhős, akivel szórakoztató az út, kitartóan és aprólékosan szedegeti a morzsákat. Stabil elveit a családjának köszönheti, a tanítás pedig igen csak jó támpont, mert ahogy belekezd a munkába szembesülnie - és persze döntögetnie is - kell a tabukkal, az angliai látszat békével, amibe ugyan beleférnek a színes bőrűek is, de mégiscsak oldalvást.
Ahogy a történet halad, egyre többször kell felülvizsgálnia a kapcsolatait is, mert szépen nő azoknak a száma is, akik kellemetlennek érzik a kérdezősködését. Az első figyelmeztetésénél még azt gondolja, valaki csak szórakozik vele, egy barátja, de később már nem annyira biztos benne, mégis hallgat. Ravival kialakult kapcsolata baráti, bár többször falakba ütközik, már nem hátrálhat ki, hiszen az egész Singh család élete tönkrement, nem gyászolhatják meg a fiúkat, és a közösség is kiközösíti őket. Ha kiderül, hogy valaki az életét fenyegeti, a fiú inkább leállítja a nyomozást.
Szerettem az interjúkat, a megjelöl hivatkozásokat, a kisvárosi karaktereket, a barátokat, eleségeket, a mindennapi tragédiákat és a lapokról átütő életet is, méghozzá az első betűtől az utolsóig. Fordulatos volt és lebilincselő, a kategóriájának és a stílusának is tökéletes megfelel. Holly Jackson frissen, lendületesen ír, és mivel igen jó könyv lett, örömmel vettem, hogy négy részt terveznek belőle legalább, és a második idén április végén várható.
9/10
A Good Girl's Guide to ... by msreeat on Scribd
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése