Darren Shan: A Living Nightmare - Rémségek ​Cirkusza (Cirque du Freak #1)

Az a helyzet, hogy a Rémségek cirkuszát már olvastam egyszer, viszont akkor nem írtam róla, és 2013-ban csak egy Teaser keddre tellett. A két ünnep között eszembe jutott, hogy ez egy teljesen félbemaradt sorozat, amit mindig is terveztem folytatni - hiszen tudjátok, rajongom a jó ifjúsági irodalomért - és mivel annyi idő eltelt már az első olvasás óta, 2020 első ismétlésének is tökéletes lesz.

Darren és barátja Steve eljut a híres neves Rémségek cirkuszába, ami mindkettőjükre nagy hatással van, bár más-más okból. Véletlen kihallgatja barátja és Mr. Crepsley, a pók idomár beszélgetését, így megismeri az előadó titkos identitását, de az az apróság, hogy a férfi vámpír nem tartja vissza ama elhatározásától, hogy megszerezze a főattrakciók, Madame Octát, a világ legkülönösebb pókját. Ez a meggondolatlan tett egy olyan eseményhez vezet, aminek hatására Darren kénytelen alkut kötni egy vámpírral.  

Másodjára is elképesztett, hogy a 248 magyar oldala nem volt elegendő megtölteni egy filmet - amikor 80 oldalból is képesek rá mások. Valószínűleg a regény vége miatt igyekeztek valami olyasmit adni az ifjú közönségnek, ami miatt berendelik a folytatást. Természetesen ez a törekvés nem jött be, a rajongók eleve nem értették az egészet, no meg az is kérdés volt, mit keresett az akkor 43 éves John C. Reilly a húszaséveiben járó Crepsley szerepében. 

A sorozat népszerűsége nagyjából töretlen, számtalan újabb kiadást élt meg, idehaza is hetet és egy hangoskönyvet - utoljára a Sztalker Csoport Poket sorozatában - és ez nem véletlen. A sztori szerint Darren Shan, bár nem ez az igaz neve, mindent épp így élt meg, mint ahogyan elmeséli. Olyan világba csöppen, aminek a jelenlétéről soha nem is hallott, és tulajdonképpen nem is igen érdekli, de nincs más választása. Mégpedig azért nincs, mert a saját meggondolatlan tettének köszönhetően keveredik slamasztikába. 

Ez egyúttal az első rész nagy tanulsága is, és ezenkívül nem sok más akad. Megismerkedünk Darren hétköznapi családjával, a barátaival, végig követjük a sorsszerűen bekövetkező eseményeket, és közben jól szórakozunk. A főhősünk, mint egy átlagos fiú az ő korában, nem túl kimagasló semmiben, de azért jól elboldogul. Szereti a családját, de már nem igényli a folyamatos felügyeletüket. Bontogatja a szárnyait, új dolgokat próbál ki, kíváncsian csodálkozik rá a világra. 

Szóval a Rémségek cirkusza olyan lehetőségnek tűnik, ami mindezt megadhatja egyben. A tanárai és a családja sem lelkesedik az ötletért, úgy gondolják, ez egy olyan hely, ahol kizsákmányolják azokat, akik valamilyen testi deformitással születtek, de persze ezeket az intelmeket egyik fiú sem hallja meg. Muszáj elmenniük és aztán kénytelenek megbirkózni a következményekkel.  

Ifjúsági regényhez méltóan egyszerű a nyelvezete és könnyed a stílusa. A sztori érdekes, de néha egy picikét lassúnak tűnik. Steve és Darren barátsága nem olyan szélsőséges, mint ahogyan a filmben ábrázolják, nem tagadja meg vagy hazudik miatta szülői nyomásra, így a karakterek kevésbé megosztóak, és könnyebb velük azonosulni is.

Bár a vége különbözik a filmben lévőtől, mégis előre vetít egy olyan szálat és a vele járó feszültséget, amit nehéz lesz megoldani, legalábbis nem könnyen, és ez ígéretes. Gyorsan haladtam vele, és kellően szórakoztatónak is találtam, így biztosan folytatni fogom.

7/10

Itt belehallgathattok