akció, fantasy, dráma(2010)
Rendező és forgatókönyvíró: Guy Moshe
szereplők:
Josh Hartnett : a csavargó
Demi Moore : Alexandr
Woody Harrelson : a csapos
Ron Perlman : Nicola
Kevin McKidd : a második számú gyilkos
Gackt Camui : Yoshi
Mike Patton : mesélő
Josh Hartnett : a csavargó
Demi Moore : Alexandr
Woody Harrelson : a csapos
Ron Perlman : Nicola
Kevin McKidd : a második számú gyilkos
Gackt Camui : Yoshi
Mike Patton : mesélő
Egy cowboy a fegyverek nélküli világban, és egy szamuráj kard nélkül, együtt a közös ellenség ellen. Ezzel foglalja össze a lényeget kedves bárosunk, Woody Harrelson.
Az első ami eszembe jutott: Dick Tarcy. Mármint a film. Közvetlen azután, Szamuráj Jack.
Az első ami eszembe jutott: Dick Tarcy. Mármint a film. Közvetlen azután, Szamuráj Jack.
A színekkel nem fukarkodott senki, nem négyet használnak ugyan. Kékek, pirosak, sárgák lilák, zöldek zseniális kompozícióban. A jelenetet összekötő képek némileg Tim Burtont idézik, de csupán néhány alak miatt, a megjelenés valóban újszerű, legalábbis a filmiparban. Bunraku, nomen est omen.
A mesélő folyamatosan jelen van. Egyszerre képregény, anime és pergőn élőszereplős. Tele van szokatlan, legalábbis ilyen kombinációkban, egyedi részletekkel. Néha, mintha videojátékot néznék és még a zenét is ahhoz válogatták.
A szerepeket aprólékos odafigyeléssel osztották ki. Nagy nevek, ismertek, világsztárok.
Josh Hartnett rengeteg, jobbnál jobb filmekben szerepelt, de meg kell mondjam, és ezen páran felfognak hördülni, most valahogy egyikre sem emlékszem. Képeteken vagyok másra emlékezni, mint a tekintetére. Az egész lényében van valami, ami engem piszokul vonz, így azt is elnézném neki, ha pocsék színész lenne. Szerencsére erről szó sincs. A rosszfiús bája még egy ilyen szerepben is átüt, pedig egyértelműen ő a jófiúk egyike.
Gackt nagy kedvencem, mióta elkezdem J-Rockot hallgatni, kikerülhetetlen alak. Az ő szerepére rengeteg ismert, keleti származású színészt választhattak volna, de vele egy olyan réteget csábítottak el, akiknek a nagy részét nem érhetné el ez a film, és akik, tévedés ne essék, világszerte iszonyú sokan vannak.
Nem csak hazájában, Japánban és Ázsiában számít világsztárnak. Amerikában is több telt házas koncertet adott, jelenleg európai turnén van, aminek keretében augusztus elején ellátogatott hazánkba is. A Syma csarnokba egy gombostűt sem lehetett leejteni, akik pedig bejutottak, elaléltak a gyönyörtől, mert a pasas egy jelenség. Miatta pedig olyan rockerek ülnek majd be a nézőtérre, mint én is, bár egyben kivétel is vagyok. Mindenképpen megnézném.
Ron Perlman gyakorlatilag az ismert fazont festi le nekünk. Nagydarab, morcos harcos, aki a hatalom birtokosa. Mint a fő ellenség, nem elég ellenszenves, ami nem is csoda, hiszen akcióban elég keveset láthatjuk. A narrátor elmeséli ki is ő, sejtjük azt magunktól is, ahogy az sem kérdéses hány emberi élet tapadhat a kezéhez, mégsem tudom utálni. Teszi amit kell, hogy fennmaradjon. Kész! Egy üzletember elítélendő módszerekkel.
Woody Harrelson mellékszereplő ugyan, annak viszont igen fontos, sokat is mozgatják. Valahogy ott van, ahol kell, és ahol szükség van rá.
Demi Moore jelenléte rejtély. Más is megtette volna. Megmutatták néhányszor ruciban, kétszer a kádban, ha nem ő, bárki jó lenne. Viszont bárkinek nincs ilyen szépen csengő neve. 2010-ben ez volt az egyetlen film amiben szerepelt, és ebben is csak mellékszál. Ezt leszámítva dögös, mint mindig.
A történet nem túl bonyolult. Miután az emberiség elpusztított mindent maga körül, létrehozott egy utópisztikus világot, amiben nincsenek lőfegyverek, az erőszak azonban elemi részét képzi. A helyzet enyhén kaotikus, bár látszólag minden a helyén van. Majdnem, mint a XVI. századi Japánban, folyamatosan megy a harc a hatalomért, hiszen mindig van egy erősebb.
Ebben a hangulatban jelenik meg a név nélküli Csavargónk és Yoshi, mert néha nem az lesz a hős, aki a legerősebb, hanem aki elsőnek érkezik.
Mindkettőjüket hajtja valami. Céljaik azonosak, de az okaik különbözőek. Míg az elsőt a bosszúvágy vezérli, a második egy családi ereklyét, a sárkánymintás aranymedált szeretne megtalálni. Mivel eltérő karakterek, másképp látnak munkához, aminek az eredménye ugyanaz, bajba kerülnek. Kézenfekvőnek látszana a megoldás, hogy szövetkezzenek, de nem igen bíznak egymásban. Yoshinak van pénze, ő ugyanis eredetileg megvásárolná a medált, a Csavargónak pedig pénz kell, hogy bejuthasson az egyetlen kártyabarlangba, ahol megtalálhatja hőn áhított ellenfelét, Nicolát. Az azt hiszem, senkit sem sokkol, hogy eme gaznál van a medalion is.
A kézenfekvő megoldásig egy s más még megtörténik. Például Yoshi és a Csavargó megverekszenek egymással, a csapos pedig páholyból figyeli az eseményeket, aztán hol egyik, hol másik szorul segítségre. Tényélegesen a film második felétől nevezhetjük őket társaknak, vagy valami rokonértelmű kapcsolatban lévőknek.
Nicoláig azonban le kell győzniük a gyilkosokat, szám szerint kilencet, köztük a második számút, aki a legnegatívabb karakter az egész filmben és igazi pszichopata, valamint számtalan közharcost.
A harci jelenetek kicsit megzavartak. Némelyik aprólékosan kidolgozott, mások mintha kissé elnagyoltak lennének. A tartásból kilépő harcos rossz harcos, mert nincs egyensúlyban, de ezeket észre sem kellett volna vennem. Összességében nekem tetszettek. Nem a tipikus fajták. Itt test test ellen küzdenek, esetleg késekkel, kardokkal, íjjal. Visszatértünk az alapokhoz.
Mért is nem lett ez a film még kockáknak valóan kult? Hát mert nem mutatták be. Azaz mégis... Vagy mégsem?
Megvallom őszintén, eme kérdésben erősen elbizonytalanodtam. Minden forrás szerint szeptemberben lesz az amerikai premierje, miközben tavaly szeptemberben, a Torontói Filmfesztiválon, már bemutatták. Ezért is érhető el dvd változatban. Nem igazán értem, miért vártak egy évet és azt sem tudom hazánkban bemutatják- e. Erről sem találtam semmit, de ha igen, és biztos megnézem moziba, mert bár egészen jól követtem az eseményeket, angol feliratot nem találtam hozzá, magyarról meg ugye nem is álmodtam, ezért egyszer mindenképp megnézném úgy, hogy minden szót értek. Na meg, bevallom, szeretném látni Gacktot nagy vásznon, a kék kontaktlencséi nélkül.
A bunraku egyébirányt egy japán bábtechnika, bizonyára nem véletlen, hogy az egész filmet átitatja a keleti hatás, amolyan kívülálló szemmel. A háttér, díszlet, árnyképek egyként megfogtak. A harcjelenetek szépek, a kardtechnikák aprólékosak. Minden adott ahhoz, hogy tömegeket hódítson meg, de majd kiderül, sikerül-e.
9/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése