2013. július 21., vasárnap

Határ a csillagos ég (Variálós vasárnap #5)

Mára valami könnyedebb témát hoztam volna, de a kiválasztott videómat hirtelen többen is megosztották, ezért az eredeti tervet töröltem. Szeretek elgondolkodtatni, meglepni, így aztán nem kedvelem, ha valamit felkapnak, mielőtt kiadhatnám magamból az összes gondolatomat.
Nevezzetek furcsának, elismerem, de ez is egy hepp, méghozzá az enyém. De azért úgy döntöttem, nem hagyom magam eltántorítani, és valami egészen mást, másokat hozok, de amilyen a szerencsém, biztosan vagy ezren jelzitek majd, hogy már láttátok.
Nem is igen bánnám azt az ezer hozzászólást, mert jelenleg a KÁP2013-as bejegyzések vezetnek, és ahogy elnézem az olvasottság számát, aminek azért örülök, mert Hajrá Magnus!, biztosan nem veri le semmi a közeljövőben.

Találmány, technika

Az első videó San Franciscóba kalauzol el, ott él Arash, aki rendkívül aktív életet élt, de kicsivel több mint egy éve lebénult. Az egyik barátja kizárta magát a lakásából, és arra gondolt, felmászik a harmadik emeleti erkélyre, hogy ezzel megmentse a helyzetet. Ehelyett azonban nagyjából 10 méterről lezuhant, pont a nyakára esett, eltört a C5-ös és hatos csigolyája, aminek következtében nem tudja mozgatni a lábait. Azt nem állítaná, hogy megerősítette, ami történt, de elfogadta, megbirkózott vele és tovább lépet.
Ez utóbbira pedig szó szerint is lehetősége nyílik, hála egy új, kísérleti stádiumban lévő robotízalt találmánynak.



A balesete mindenre kihatással van. Nem úgy él mint azelőtt, még elmenni egy éterembe is kihívást jelent, és folyton fel kell néznie az emberekre, de az EKSO BIONICS új találmányával talán nem marad így egész életére. A robotot, mint egy ruhát fel kell venni. A hátára és a lábára csatolják, és ennek segítségével képes lehet hajlítani a lábait, leülni, felállni. Természetesen mivel egészen máshová kerül a súlypont, újra kell tanulnia járni, ezért megy a videón eleinte járókerettel, aztán botokkal, de mindenképpen hatalmas dolog. A kerekesszéket nem váltja ki teljesen, hiszen nem lehet egész nap, mondjuk alvás közben is viselni - egyenlőre -, mégis fantasztikus lehetőség.
Bár biztos vagyok benne, hogy ha kapható lesz, akkor is többe kerül majd két petáknál, de van amiért érdemes hitelt felvenni.

Technika, dizájn

A második kisfilm is San Franciscóból érkezett - nem semmi hely lehet - , ahol Scott Summit egy ipari formatervező, és volt Apple alkalmazott csodákra képes egy digitális szkennelővel  és egy 3D nyomtatóval.
Olyan emberek keresik fel, akik elveszítették a lábukat, és ugyan kaptak művégtagot, azonban, és nem hiszem, hogy ez bárkit is meglep, azok igen csak csúnyácska darabok.



Scott készít egy lenyomatot az ember testéről, és tervez valami igazán egyéni és hordható lábat. Az első és/vagy hátsó rész gyakran levehető, váltogatható a viselt ruha, végzett tevékenység szerint. Szerintem gyönyörű munkák, és rengeteget segítenek a viselőiknek, hogy feldolgozzák, elfogadják azt, ami velük történt.

Emberségesség, segítség

Aidan Hornaday mindösszesen 12 éves, de már létrehozott egy AidanCares nevű szervezetet. Egy ifjú fiatalember, akinek az a küldetése, hogy segítsen másokon, hogy megtanítsa adni, segíteni a generációját. Nos, ez nem csak rájuk áll, de ha meghallgatjátok hogyan beszél, egyből érzitek majd, itt egy ősöreg és végtelenül bölcs lélek szól hozzátok, egyszerre éri el az elméteket és a szíveteket.



Négy éve megtalálta a bátyja szájharmonikáját, amin játszani sem tudott, de kiderült született tehetség. Másnap 80 dollárt keresett vele, amit afrikai árva gyerekeknek adott, akiknek gyógyszerre volt szükségük, hogy harcoljanak az őket megtámadó paraziták ellen. Az elmúlt négy évben 60.000 dollárt adományozott el, amit ő keresett meg, és ahogy adakozik, úgy érkezik mindig még, amit elképesztőnek talál.
Atlantában egy hatéves, agydaganattal operálták kisfiú édesanyának, aki egyedül neveli két gyermekét, segített úgy, hogy rávette az egyik kereskedés tulajdonát, adományozzon egy vadi új SUV-ot a családnak. Most már be tudnak járni a kórházba, illetve a kisfiú tolószékhez kötött, így egyszerűbbé vált az életük, mert nem kell folyton kölcsönkérniük valakitől. 
Az anyukával együtt én is azon gondolkodom, hogy Aiden csak 12 éves, mit vihet végbe, mire lehet képes a hátralévő élete során?

 

Emberség, szeretet, kitartás

Ez az utolsó videó mára és én percekig bőgtem rajta, hiszen olyan hihetetlen szeretet árad belőle, amit nehéz megérteni, feldolgozni, főleg, ha látjuk, hogy létezik könyebb út is. Létezik, de ki akar rajta járni?
Conner és Cayden Long lettek  a tavalyi év sportgyermekei, amire mondhatnátok, nem nagy cucc, csakhogy Cayden nem képes sem sportolni, sem járni, de még csak beszélni sem.  A bátyja, Conner azonban úgy döntött, elindulnak a triatlonon. Együtt.



Utolsónak értek célba, de nem számított, olyan volt, mintha megnyerték volna a versenyt.  Az akkor hatéves Cayden nagyon élvezte, végig nevetett, mosolygott, miközben a bátya egy kiskocsin húzta a biciklijével, előtte úszott, és egy gumicsónakkal vonta maga után, vagy amikor maga előtt tolta a futás során. 
Mert együtt bármire képesek, és nincs határ.
Figyelem! Zsepit a kézbe! Én szóltam...

Ennyi fért ma bele mára, zárul reea videótára, de ha tetszett, hagyhattok egy hozzászólást lentebb. És ne feledjétek, határ a csillagos ég, ami viszont végtelen, tehát nincsenek határok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...