Derek Landy: Skulduggery Pleasant (Skulduggery Pleasant, #1)

Tán egy éve, vagy még régebben, még Molyos időkben ez egyik követettem arról érdeklődött, tudunk-e a Skrupulus Fondor folytatásról.
Hát én semmit, soha nem is hallottam róla, de rákerestem, és egyből két dolgot állapítottam meg:
1. ez egy ígéretes ifjúsági regény;
2. az Ulpius adta ki még 2011-ben, ezért teljesen reménytelen, vagy mondhatjuk úgy is, biztosan nem lesz folytatása.

Egy cseppet elszomorodtam, mivel akkor még nem csak magyar szerzők könyveit vettem meg a kiadótól, és kelletlenül ugyan, de úgy döntöttem, nem dobok ki 2999 forintot (most láttam, hogy akcióban van és 2009 pénz)  az ablakon, tudván tudva, hogy nem lesz mit olvasnom utána. Helyette, mert azért érdekelt, beszereztem angolul. Aztán ahogy lenni szokott, a 130 olvasatlan könyvem közül nem kiabált ki a drága. Meg is feledkeztem róla, egészen addig, amíg valami könnyed ifjúságira vágyva ráeszméltem, nincsen több Riordanom, ekkor hirtelen magától előre ugrott a sorban.

Stephanie nagybátyja a család furcsa szerzete, misztikus horror történetetek ír és fura barátai vannak. Amikor váratlanul meghal kedvenc unokahúgára hagyja a házát, a jogdíjakat, és mindezekkel együtt belépőt egy olyan világba, ahol a mágia teljesen normális dolog. 
Steph teljesen szokványos módon találkozik Skulduggery Pleasanttel, a bácsi egy barátjával, de az már egyáltalán nem szokványos, hogy az említett foglalkozása nyomozó, máskülönben meg egy két lábon járó, beszélő csontváz, és a természeti elemek mágusa.
A tizenkét éves lány élete fenekestül felfordul, már tudja, mi az amit eddig hiányolt. A rejtélyek száma gyarapodik, mindenki valami kulcsot keres, ráadásul rajta. Nincs mese, be kell szállni a játékba, így a derék Skulduggery eleinte nem túl boldogan, később már igen lelkesen kalauzolja kis védencét az ismeretlen világba.

A bevezető kötet meglepő módon igazi szerelem lett. Ugyan a könyv eleje kicsit komolyan kezdődik, de már két-három oldal után rendszeresen mosolyogtam, aztán úgy az 53. oldalon hangosan felnevettem, amit később megismételtem néhányszor.  
A stílusa könnyed, a pérbeszédek pergők, viccesek, a karakterek szerethetőek, a téma érdekes, tehát minden adott egy jó könyvhöz.

Az ötlet, hogy egy járkáló csontváz bűnügyéket oldjon meg, engem már látatlanban is megvett. Általában jobban szeretem a fiú hősöket, de Stephanie szarkasztikus egyénisége szintén megnyert magának. A kiscsaj belevaló, okos, felvágták a nyelvét és éhes az újdonságra. Képes önálló döntéseket hozni, mivel erre nevelték. Talán azt gondolnánk, lehetne gyámoltalanabb, de a személyisége teljesen összhangban áll a tetteivel, na és azért, mert valaki feltalálja magát egy helyzetben, nem jelenti azt, hogy nem is fél. 

Skulduggery teljesen lökött, de erős, hűséges és elvhű karakter. Hordozza a saját múltját, de nem csinál titkot semmiből. Minden kérdésre akad jó válasza, még akkor is, ha a kérdések többsége épp miatta merül fel. 
Hajlamos kicsit hebehurgyán beleugrani a dolgokba, pedig pontosan felismeri a különböző helyzeteket. Kicsit olyan, mint egy rendkívül jóindulatú szórakozott professzor. Néha nem volt egyértelmű, hogy ki ment meg kit, de Steph-fel alkotott párosa meglehetősen erős, és így szórakoztató is. Kíváncsi vagyok, merre halad majd tovább a történet. 

Azt kell mondjam: eszméletlen jó volt. Ifjúsági kategóriában sikeresen új kedvencet avattam. Az angol szöveg könnyen olvasható, kimondottan gyerek barát, így egy alapszintű tudással is bátran neki lehet ülni. Aligha lesz megerőltető.
De aki tart az idegennyelvtől, az nyugodtan vegye meg magyarul az első részt, a történet ugyanis befejezett. Mégis azért hadd jegyezzem meg: szégyellje magát a kiadó, amiért nem reklámozta és ezzel megfojtotta ezt a zseniális ifjúsági regényt. Nem hittem, hogy valaha is ezt mondom, de a Könyvmolyképzőnél jobb kezekben lett volna. 

A sorozat különben 9. és egyben befejező kötete idén érkezik, ez sem túl jó hír, de legalább a filmjogokat már eladták. Egyenlőre semmit nem lehet tudni, talán ez is csak olyan lesz, mint a Földmély titka sorozat. Valaki felvásárolta, aztán sosem készítette el. 
Nem baj, én mindenesetre megrendeltem a következő kötetet, mert ha az is lesz ilyen jó, akkor biza Derek Landy is olyanná vált számomra, mint Rick Riordan, sosem fogyhatok ki a könyveiből. 

9/10