Fékezhetetlen

Lawless

színes, feliratos, amerikai filmdráma, 115 perc, 2012

rendező: John Hillcoat
forgatókönyvíró: Matt Bondurant, Nick Cave
operatőr: Benoît Delhomme
producer: Michael Benaroya, Megan Ellison, Lucy Fisher, Douglas Wick
vágó: Dylan Tichenor

szereplő(k):
Tom Hardy (Forrest Bondurant)
Shia LaBeouf (Jack Bondurant)
Guy Pearce (Charlie Rakes)
Gary Oldman (Floyd Banner)
Jessica Chastain (Maggie)
Mia Wasikowska (Bertha Minnix)

Az idei Filmünnep három fantasztikus filmet adott nekem, a Loopert, a Taken 2-t és a Lawlesst. Az elsőről már írtam, a középsőről még fogok, de most földre kell borulnom a  Fékezhetetlen nagysága előtt.

A Bondurant fivérek hárman vannak, és a rendkívül jövedelmező, ámbár teljesen illegális szeszcsempészésből élnek. Az üzletet a hallgatag Forrest viszi, Howard, a forrófejű támogatásával, míg Jack öccsük vezeti a kocsit. A bolt jól megy, aztán egyszer csak megérkezik Charles Rakes, egyenesen Chicagóból, hogy rendet tegyen, azaz maga is lefölözze a hasznát. A Bondurant családdal azonban lehetetlen dűlőre jutni. Mert igazán keményfejű srácok, akiket nem lehet megölni, akikkel nem lehet egyezkedni, és akiket komolyan békén kéne hagyni.

Már a bemutatókból tudtam, hogy az én filmem, de nem is sejtettem, hogy ennyire éljenezni fogom. Mert bizony az van, hogy fogom. Hangosan és direkten, hogy messze szálljon a hangom.

Tom Hardy már ezer éve a szívem csücske, ahogy erről ömlengtem egy sort már a A sötét lovag idején is, de egyszerűen nem tudom megállni, hogy most kihagyjam. Imádtam minden mormogásával, akcentusával együtt. Ezt a szerepet egyszerűen rászabták, mert az igazi déli férfi csendes, ritkán emeli meg a hangját, hiszen a fellépése már önmagában eltántorít sokakat.

Saját értékrend szerint él, néha meglepően félénk és minden zokszó nélkül kegyetlen. Nem pusztán a kegyetlenségért. Ez számára feladat. A példamutatás, a megtorlás, bosszú mind a vérében csörgedezik. Tudja mit akar, és a maga komótos módján cselekszik is. Ami az övé, az az övé, nem veheti el tőle senki sem. Túl védelmező a környezetében lévő értékekkel szemben, egy férfi legbecsesebb tulajdonai pedig nem mások, mint az elvei. Ha egy ilyen embert futni látsz, tűnj el a környékről is, mert valami nagyon nagy baj van.

Shia LaBeouf már több szerepben alakított meggyőzően, de persze a legtöbben a robotkocsis fiúként ismerik. Nekem a Disturbiában vagy a Sasszemben is nagyon tetszett, és jól emlékszem rá a Constantine-ból is, de ezzel koránt sem teljes a sor. Mindenesre ez a szerep egy kicsit többet követelt tőle, mint a Transformers, és hogy megugrotta a lécet, az fix.

A bizonyítási vágytól fűtött fiú más, mint a testvérei. Nem képes hideg fejjel cselekedni, meghúznia  ravaszt, kikapcsolni az érzelmeit, mert egyszerűen csak fél. No nem azért, mert mások nem félnek. Bátyai cselekedetét elsősorban nem az érzelmeik mozgatják, miközben ő, csak hogy imponáljon egy lánynak, hibát hibára halmoz, amiért persze meg kell fizetni valakinek az árat. A jellemfejődése koránt sem egyenesen halad felfelé. Kitérőket tesz, lenyugszik, egy ponton stagnál, de felkészíti az elkövetkezendő feladataira.

Jason Clarke, a harmadik testvért alakítja, aki pusztán a bika szerepét tölti be. Ha beindul, akkor átrobog mindenen és mindenkin. Míg Forrest higgadtan oda áll és üt, Jack pedig elhúzódik, Howard megkerül mindenkit, átcsörtet a téren és bárkinek neki megy. Forró fejű, sokkal nehezebben kontrollálja magát testvéreinél.

Jessica Chastaint nem láttam még semmiben. Tagadhatatlan, hogy a hölgy szép, és a színészi játéka is meggyőző. Ő a nagyvárosból menekülő táncosnő, aki nyugalomra vágyik vidéken, de azzal, hogy beáll dolgozni a Bondurant fivérekhez, sokkal többet is veszíthet, mint a szívét.

Guy Pearce (Charlie Rakes) egy igazi, klasszikus, arcul köpős rohadék. A saját érdekeit védi, meg-megáll közben, hogy példát statuáljon, és első megmozdulásától az utolsóig ellenszenves. Mint akkoriban oly sokan a rend őrei közül, ő is velejéig korrupt, de azért nem mindenki képes átlépni úgy a határokat, ahogy ő teszi. A kezdettől nyilvánvaló a sorsa, csak azt nem lehet tudni, hogy mikor következik be.

Gary Oldmanből sokkal többet is elbírtam volna, de hiába, most csak egy mellékszereplő. Jelentős, de akkor sem fontos. Nagyszerű volt, mint mindig. Csak nekem tűnik úgy, mintha a pasas néhány éve nem öregedne?

A film tempója lassú, komótos. Elvégre délen vagyunk, itt nem rohannak az emberek. Igaz, hova is sietnének. Senki sem akar előre menni a pofonért, majd eljön annak az ideje is.

Vérbeli gengszter filmek elemeit kombinálja családdrámával. Jó párszor megnevettetett és egy helyen el is pityeregtem magam. Mint oly sokszor az éltben, itt is csak látszat a nyugalom. Sokan hordoznak titkokat magukban, a megtorlás pedig a mindennapok része. Csakúgy ahogyan a szeszfőzés, a fegyverek és a piát vásároló seriffek.

Lassan halad a sztori, világos a végkifejlet, de még párszor csavarnak rajta, csak mert ilyen az élet. A film különben Matt Bondurant  valós eseményeket feldolgozó könyve alapján készült. Ugyan nem lehet miden elhangzott szót készpénznek venni, de a film atmoszférája magával ragadó. Néha minden átmenet nélkül válik brutálissá, majd lekushad, akár egy megszelídült tigris, csak hogy olyankor  támadjon újra, amikor nem is várjuk.

Feliratosan néztük, és mindenkinek csak úgy ajánlom, mert az ízes, tájjelegű beszéd sosem jön át szinkronban, és anélkül elveszik a legtöbb karakter lelke.

Szerettem és ezért nem értem, miért kapott olyan alacsony pontot. Amelyik teremben én ültem, ott mindenki nevetett a poénokon és izgult az eseményeken. Egyszerre szisszentünk fel és fújtuk ki a levegőt. Hát akkor hol a hiba? Kik azok, akik nem élvezték, nem értették?

Kötelező darab azoknak, akiket elvarázsolt a szesztilalom minden hozadékával együtt. Nem kell aggódni, nem tipikus gengszterfilm, de mégis a legjobb fajta. Nálam újranézős darab és szóba sem jöhet más pont:

10/10