2014. szeptember 28., vasárnap
Cenzúrázik a Google, avagy a jéghegy csúcsa és a Sam Pepper ügy (Variálós vasárnap #26)
Bizonyára többen találkoztatok azzal a jelenséggel mostanában, hogy a Google eltávolít/eltávolíttat bizonyos képeket, videókat, és azért mondtam, hogy mostanában, mert ez nem a szokásos feljelentgetős, sértőnek találtatott tartalommal vívott teljesen reménytelen harc része. A cég által kezdeményezett tisztogatás ugyanis mostanra utolért számos könyvborítót is, amire felvonhatjuk a vállunkat és fennhangon megkérdezhetjük: Mi ez a dőreség?
A Google rendelkezik zaklatás ellen bevett gyakorlattal, és ami azt illeti szabályzattal is. Köszönjük nekik, ahogy azt is, hogy igyekeznek a gyerekeinket is megóvni a szexuális ragadozóktól, tartalmaktól. És amíg nem várhatjuk el tőlük, hogy mindent lássanak, mégiscsak kénytelenek jobban figyelni, mert ez a szeptember egy újabb botrányt hozott a YouTube közösség berkeiben, ami nem az első volt a közelmúltban, és valószínűleg nem is az utolsó.
Sam Pepper egy meglehetősen népszerű vlogger Angliában és világszerte, aki igencsak félreértelmezi a nőkkel való helyes viselkedés szabályait. A vlogjai többségével nincsen probléma, azonban számára teljesen normális, hogy készít magának egy mű kezet, útbaigazítást kér ismeretlen hölgyektől, majd megpaskolja a feneküket a pulcsija alatt rejtegetett plusz végtagjával. Ahogyan az is normális, hogy minden átmenet nélkül megcsókol ismeretlen, vonakodó, vagy meglepett nőket, esetleg elhívja randira az erősen fiatalkorú rajongóit, majd olyasmit szeretne tőlük, amire ők nem hajlandóak. Nos a világ nagyobbik fele szerint azonban ez elfogadhatatlan. Ó, persze ismerjük a pasikat - jobban mondva egy bizonyos rétegüket -, szerintük ez vicces, még ha megalázó is, de vicces. Mr. Pepper egy tipikus zaklató alkat, aki nehezen viseli az igazságot, és miután kiborult a bili, azzal mentegeted magát, hogy így kívánta felhívni a figyelmet a férfiakkal szemben elkövetett zaklatásokra/erőszakokra.
Szó se róla, ez egy igen kényes és komoly kérdés. Lássuk be, a legtöbb embert még a jelenségről is győzködni kell, hiszen a nők többsége épp olyan általánosító, sztereotip, mint a férfiak többsége. Hogyan erőszakolhatnak meg egy férfit, ha az nem akarja?- kérdezik, egyszerűen csak azért, mert sokkal nehezebb bizonyítani. A férfiak anatómiája tudvalevően merőben más, és előfordul, hogy a véredényeik nincsenek összhangba az akaratukkal, de attól az még erőszak. Viszont Pepper egyáltalán nem utalt a szexista és megalázó videóiban erre a témára. Akkor mégis hogyan hívta fel rá a figyelmet? És mégis, a nők megalázása miként jó ügy az erőszak áldozataivá váló férfiak számára?
A fogdosós videóit eltávolították, mivel megsértette a YouTube politikáját, de mivel nemrégiben egy másik angol nemzetiségű, felnőtt korú vlogger viszonyt kezdet az egyik 15 éves rajongójával, maga a jelenség kivitte a lécet. Annál is inkább, mert az oldalnak és a viselkedésnek is rengeteg követője akad.
Egy fickónak például az a mániája, hogy anyaszült meztelenül mutogatja magát nőknek, és ez megtekinthető az oldalán. Ezt mifelénk közszeméremsértésnek hívják és csak úgy mellesleg, büntetendő, arról nem is beszélve, kicsit aberrált. Fel nem fogom, mitől vicces az, ha egy ismeretlen pasi az arcodba tolja a nemi szervét. Mint olyan nő, aki kénytelen volt élete során számos hasonló atrocitást elviselni, felháborítónak és visszataszítónak tartom.
Pont így érez Laci Green is az ügyel kapcsolatban, ezért fordult nyílt levélben az érintetthez, és arra kérte, egyszer s mindenkorra szüntesse be azt a viselkedést.
Laci nem vádolható álszeméremmel, ugyanis meglehetősen nyíltan beszél a szexualitásról, orgazmusról, g és p pontról, meg amiről csak akar, azonban a jelenség az, amivel gondja akad. Azért, mert egy nő miniszoknyában, kivágott blúzban jár, nem jogosít fel senkit arra, hogy tárgyként kezelje - Az elnyomott többség francia kisfilm miatt már írtam erről a témáról. A videó azt mutatja be, mi történne akkor, ha a férfiközpontú világ hirtelen nőivé válna, és a férfiaknak kellene elszenvedni mindazt, amit most leggyakrabban a nőknek. Érdekes felvetés, bár ez most más téma, ami ráadásul mindig aktuális.
Tehát megírta a levelét, ami nem várt vízfodrokat kavart. Több nő állt elő a saját történetével, és ez az egész szemétkupac szépen maga alá temeti a közösség egy bizonyos részét. Laci sorra hallgatta ezeket a történeteket, amiket személyesen, e-mailen, skype-on, vagy válasz vlogban mondtak el neki, és nem tudott csöndben maradni. Ezalatt egyre több online oldal vette át a hírt - elvégre botrány és szex egy mondatban nyomos és fontos hír -, és bár nem mondhatnám, hogy a YouTube minden résztvevőt bannolt volna, most a Google mégis ellenőrzi a különböző oldalak tartalmát.
A kérdésre, hogy szükséges-e ilyen módon beavatkozni a netezők világába, egyértelmű igen a válasz, de azért nem ártana megtalálni a helyes arányokat. Bizonyos könyveknek a borítója nem, a címe azonban pajzán, a kép eltávolítása felesleges, és most minden ilyen típusú vagy a szexel felturbózott tiniknek szóló könyv veszélybe került. Félreértés ne essék, ezek a darabok sosem tartoztak a kedvenceim közé, és nem fogok sírni utánuk - ha esetleg minden nagyobb közösségi vagy Google partner oldaláról eltávolítják őket, esetleg korlátozzák a megjelenésüket -, no de mégis, csak gondolkodjunk el egy pillanatra azon, ha foglalkoznánk a gyerekeinkkel, felhívnák az őket fenyegető veszélyre a figyelmet, talán nem küldözgetnének ismeretleneknek meztelen, félmeztelen képeket önmagukról.
És persze a szabályzat sem mindig egyértelmű. Azt hiszem különbséget kell vagy kéne tennünk aközött, ha valami egyértelműen kimeríti a zaklatás/megalázás/bántalmazás fogalmát - igen, az ittas emberekről készített videók, és minden olyan film, ami az érintettek beleegyezése nélkül kerül fel, ebbe a körbe tartozik -, és aközött, ha egy felnőtt ember magáról posztol valamit.
Ez egy relatív szabad világ, ahogyan nekem jogom van leírni a véleményemet, úgy a vloggereknek is joguk van képeket közzétenni önmagukról. Itt van példának okáért Meghan Tonjes esete. Az Instagram eltávolított az oldaláról számos fényképet, ahol az említett hölgy fehérneműben pózolt. Nos, talán néhányan rosszallják eme magatartást, de Meghan, aki rengeteg fogyott az utóbbi időben, büszke az alakuló, bár még mindig túlsúlyos testére. Csakhogy valakinek nem tetszett, és így a képeit törölték, miközben nála sokkal lengébb, ámbár jó alakú hölgyek fotói fent maradhattak, mert azok, hogy, hogy nem, nem ütköztök a szabályzattal. Furák ezek a véletlenek! Meztelen képeknek titulálták az alsóneműs képeit, ami, most túl azon, hogy nem akarok lovagolni a szavakon, nem azonos értelmű a fehérneműs képekkel.
Meghan, mint felnőtt, érett nő, úgy döntött, nincs mit szégyellnie a testén, és kifejti azt az álláspontját - amelyben különben mélységesen egyetértek vele -, hogy a társadalom eme hozzáállása felelős a szexuális erőszakért. Mégis hányszor hallottuk, ha így öltözik, meg is érdemli, ha megerőszakolják?
Hogy ezt a baromságot ki találta ki?! És ha már itt tartunk, egy hölgy Meghan vagy akar az én méretemben nem lehet büszke a testére? Miközben a társadalom teljesen normálisnak tartja, hogy nők ezrei osztják meg online az egész életüket, és fehérneműs fotókat is, a mi kvalitásainkat szégyenleni kéne.
Hát nem tudom. Nem hiszem, hogy valaha is posztolgatnék magamról fehérneműs képeket, ami viszont nem súly kérdése. Egyszerűen számomra nem normális, mert még a nagy netes szabadság előtt nőttem fel, rendes, utcán szaladgálós, aktív gyerekkorom volt, így sosem fogom megérteni a tükörben önmagunkról készült pózolgatós fotókat, különösen nem a 13-15 éves lányok által készített félmezteleneket, de elismerem, ez csak részben a szülők hibája. A társadalom épp úgy kiveszi a részét ezeknek gyerekeknek az eltorzulásában.
Ebben az álszemérmes korban illik megbotránkozni mindenen, ami nem nekünk jutott eszünkbe, és megbélyegezni, azokat, akik különböznek tőlünk. És hogy mikor mi a különböző, azt az aktuális széljárás dönti el.
Szóval igen, szükség van az online játszóterünkön is óvónénikre, akik figyelgetnek ránk, mert néha bizony elkél egy gyengéd és segítő kéz, amikor elesünk és lehorzsoljuk a térdünket, de azért ne pofára döntsék el, hogy kit kell kizavarniuk a homokozóból. Természetesen tisztában vagyok vele, hogy iszonyú nehéz szabályozni ezt az ezerfelé burjánzó szörnyeteget, de engedtessék meg nekünk, hogy azonos szabályozás alá essünk.
Ilyen alapon egyáltalán nem értem, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet által elkövetett erőszakos és borzalmas videók miért tekinthetőek meg még mindig ezer oldalon, miközben a könyvborítókkal baj van.
Értem én, hogy az első nemzetközi politika hatása alá esik, és amit egyszer feltöltenek, mint a vírus, elszaporodik, de az ilyen videók nem a felvilágosítást, tényfeltárást szolgálják. Nem mutatnak rá nyilvánvaló dolgokra, csak néhány beteg embertársunk agyament gondolatait közvetítik, miközben mások szabadon nézheti felebarátaik szenvedését és halálát.
Akár tetszik, akár nem a YouTube, Instagram, Tumblr, Facebook és még sorsolhatnám a különböző oldalakat, mára a szociális érintkezéseink és önmegvalósításink színtere lett. Én magam is számos vlogot követek, amiknek során gyakorlatilag az adott személyek életét kísérem figyelemmel. Csupán a saját ingerküszöböm határozza meg, mi az, amit szívesen megnézek, és mi az, amit már nem. No meg az ízlésem is változik, és amit még egy éve szerettem, manapság messzire elkerülöm, ebben rejlik az én szabadságom. Több milliárdan használjuk ezeket az oldalakat naponta, amivel egy új iparágat teremtettünk, hiszen néhányak számára jó megélhetést biztosít egy főzős, humoros vagy dalolós csatorna megléte.
Mi pedig rákattintunk, mert szeretjük a témákat, közben gyakran látom, hogy egy egy oldalra feliratkozók száma több százezres, milliós, egyáltalán nem meglepő, hogy a vloggerek mostanra fontos közszereplőkké nőtték ki magukat.
Számít a véleményük és szinte észrevétlen befolyásolják a saját gondolatainkat, érzéseinket. A hatásuk nem különbözik egyéb médiaszereplőkétől, és mi még mindig, most sem, ennyi év után sem vagyunk képesek felelős módon gondolkodni, ezért nem tudjuk megtanítani a gyermekeinknek sem.
A konklúzió egyértelmű, azt nézek, amit csak akarok, mert megtehetem, de Meghan popsija nem netre való, és persze amíg egyik oldalon tiltakozunk a nőkkel szembeni embertelen bánásmód ellen - az arab térség egyes részein, Afrikában vagy akár Indiában -, addig tök vicces, ha idegen pasik meztelenül grasszálnak előttünk...
Szerintem ezt az egész policyt sürgősen újra kéne gondolni, mert kizártnak tartom, hogy csak nekem tűnt fel, itt biza baj van.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése