Nos, sok dolog bizonytalan az életben, de hétfőre tutira kedd jön, és ilyenkor meg ugye az ízelítő érkezik. A címből kiderül, nem hoztam új könyvet. Ennek oka, hogy egyfelől még most is lassabban olvasok, mint akár negyedéve, másfelől pedig úgy döntöttem, nem kezdek újba, míg be nem fejezem Rick Riordan: Big Red Tequiláját. Mert hogy tavaly augusztus óta gyakorlatilag folyamatban van, és ezt sem az író, sem a könyv nem érdemli meg.
Ugyanis a regény jó. Sőt! Amikor kézbe veszem, viszonylag gyorsan haladok, csak az a gond, hogy kicsit nehezebben olvasható összevetve Riordan ifjúsági regényeivel. Pindurit küzdősebb. Ez különben furcsa, hiszen rendben van, hogy angol, de olvastam már rengeteg mindent angolul, és nem emlékszem, az első könyveket elszámítva, szenvedtem-e valaha ennyit egy regénnyel. Mintha az agyam nem akarna Riordan felnőtt stílusára állni. Pedig igen érdekelne a könyv vége, szóval a héten befejezem, nincs apelláta!
Így aztán nem maradt más, mint egy retró bejegyzés. És mivel kicsit megborult körülöttem a világ, ismételten, ifjúsági irodalomra vágyom. Nem sokat kellett gondolkodnom, hiszen Harry Pottert nem akartam hozni, és Percy kalandjairól folyamatában írtam/írok, így nem maradtak mások, mint a klasszikusok. Amiket, mondanom sem kell, újra kéne olvasni...
- De, Éva lánya, hát nem érted? Ezt én nem valamikor tettem, hanem épp most teszem.
C. S. Lewis: Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése