A könyv adta, a könyv elvette

Ma a könyvek személyiségformáló hatásáról kéne írnom, erről egyeztünk meg a témázó társasággal, de az az igazság, hogy első nekifutásra azt mondanám, engem az égadta világon semmilyen irányba sem formáltak. Azonkívül, hogy tetemes mennyiségű, és rendkívül hasznosnak bizonyuló szókészletet adtak, más előnyét nem igen látom az olvasásnak. De ki tudja, talán már ez is személyiségformáló!

Vannak olyan történetek, amik megfognak, és bár normálisan is minden figyelmem az olvasott soroké, ami igazán magával ragad, a befejezés után is velem marad. Mégsem lettem bűnöző a Keresztapa után, Lidérceket sem kezdtem kergeti a Gyűrűk Ura bezárásával, falról sem akartam fejjel lefelé lemászni a Drakulát követően, ahogy boszorkánynak sem álltam a Harry Potter végeztével. Nem éreztem magam bátrabbnak, erősebbnek, ügyesebbnek Rick Riordan felfedezésével. Nemesebb és ékesszólóbb sem lettem, dacára Doris Lessingnek vagy Gabriel García Márqueznek. Murakami Haruki irányítása mellett sem vágytam a szép női fülekre, és Vámos Miklós munkássága ellenére sem élem mások életét.
A fikció csak fikció, és az élet... Nos, az bizony egészen más.

De ahogy számot vetettem magammal, rájöttem, valamit azért mégis kaptam: a fantáziámat. Igaz, a
kreativitásom már akkor is megmutatkozott, mikor még
olvasni sem tudtam - a bátyám tudna mesélni arról, milyen rafinált módszerekkel szereltem szét az ő játékait -, de a könyvek sok-sok színt adtak hozzá. Egyenesen megszámlálhatatlan árnyalatot. Hogy ez milyen emberré tett, vagy milyen lettem volna nélküle, nem tudom. És alighanem jó ez így.
Mert most lehetek nyomozó, gyilkos vagy áldozat. Nevethetek, nevettethetek, elveszett világokat fedezhetek fel, ismeretlen helyekről térképeket rajzolhatok, és benépesíthetem rég elfelejtett mitológiai lényekkel. Feltalálhatok számtalan csodát, és szórakozottságomban össze is keverhetem azokat. Kémkedhetek és megmenthetem a világot, viszont ha úri kedvem úgy tartja, romba is dönthetem. Univerzumok és dimenziók közt utazhatom, érthetem az állatok nyelvét, lehetek hős lovag, törpe, tünde, tolvaj, Balrog és varázsló! Választhatok a jó és rossz szerepek közül, ellenben ha úgy akarom, lehetek mindkettő egyben. Ráadásul még le is írhatom.

Világok felet uralkodom, sorsokat tartok a kezemben, egyszerűen bármit megtehetek!
Táplálhatom Fantáziát, és dönthetek úgy, hogy nem kell felnőnöm. Mégpedig azért, mert a gondolataim szabadok! Igen, megtanultam gondolkodni, többé kevésbé még értelmesen is, és a szabadság, az a szellemi és határtalan szabadság, ami ezzel jár, mind a könyvektől eredeztethető.

Ha körbenézek az otthonomban, mindenhol könyveket látok. Rengeteget, változatos műfajban, számtalan írótól, és mindegyik, amit elolvastam egy újabb kis szilánkot adott a lényemhez. Kézzelfoghatóan persze nem kaptam semmit, de itt belül, magamban, azzá válhatok, akivé csak akarok. És ezt szeretem, hiszen minden, ami megragadja a figyelmem, gyökeret ereszt bennem, és minden gyökérről egy új élet sarjad, azaz teremthetek vele, újra és újra. Ez az, amit sosem unok meg, amibe sosem fáradok bele.

Na jó, kívülről mindebből csak annyi látszik, hogy képes vagyok az értelmes és összefüggő beszédre, a logikus gondolkodásra, azt azonban senki sem tudja, hogy fél perce még viking voltam. És még egyszer, alighanem jó ez így.
Szerintem a frászt kapnának tőlem, ha egy akkora pallossal, mint jómagam, véresen és kormosan, de rendkívül büszkén nézném a levágott fejeket és a felgyújtott falvakat.

Jóllehet, a könyvek nem tanítottak meg a fennköltségre, de arra igen, hogy felismerjem a korlátaimat, és próbáljak tenni ellenük. No meg arra is, hogy az elmémben mindig menedékre lelek. Akkor is, ha sárkány vagyok, és nem különben, ha félresikerült sárkányölő, kard helyett egy lapáttal.
Az olvasás tehát egész életemben, és megszámlálhatatlan irányba formált. Folyton feltüzeli a szűnni nem akaró kíváncsiságomat, és eszközökkel is ellát, hogy megvédhessem magam. Odakint és idebent egyaránt. És amikor rám tör a romantika, sétálhatok Mr. Darcy balján, vagy akár Babyvé válhatok. Patrick Swayze oldalán táncolni? Viccelsz?! Azzal a szexi, billegő járásával? Bármikor! Ugyanis ebben a homokozóban mindenki olyan szerepet kap, amit csak el tud képzelni. Enyém a világ összes szabadsága, na és ha valamit, akkor ezt tényleg köszönöm!

"A könyvben nem is az az érték, ami le van írva, hanem amit kiolvasunk belőle." 
Kosztolányi Dezső

A témában részvevő bloggerek:
Miamona
Zenka
Andi
PuPilla
Szeee  
Ana
Nima 

Utólag csatlakozott:
Bubu Maczkó