2014. május 18., vasárnap

Artmozik éjszakája harmadszor

Nos, ahogy a cím is sugallja, idén rendezték meg az Artmozik éjszakáját harmadik alkalommal, ezúttal négy helyszínen a szokásos három helyett, és bár az időjárás kicsit megtréfált, azért részemről ez alkalommal is tökéletes sikert könyvelhet el az ötlet megálmodója és kivitelezője.

Ezúttal korábban kezdtünk, már a hatórási filmre odaértetünk, és hajnali fél hat körül végeztünk. Igaz, akkor kezdődtek az utolsó filmek, amik között akadt volna olyan, ami érdekel, de mivel a kíséretem egyik tagja két órákkor hazament, a másik pedig fél hatkor már igencsak elfáradt az egész esti szemorgiától, egyedül pedig nem olyan jó mozizni, én is hazafelé vettem az irányt. Mindenesetre annyi film maradt ki idén is, hogy egyek több vagy kevesebb már nem számított. Talán jó ötlet lenne egy Artmozik hete...

Bérgavallér

Zseniális ötlet, sikamlós téma, kitűnő tálalás, identitászavar, seregnyi jól csattanó poén és nagyszerű színészek garmadával. Szerintem senki sem várhat ennél többet. John Turturro írta és rendezte, övé a főszerep, és film szerényen: szimplán hibátlan.

Fioravante heti két napot dolgozik egy virágüzletben, gyakran nincs elég pénze a lakbérre sem, de a nőkkel nagyon jól boldogul. A barátja Murray kénytelen bezárni a könyvesboltját, és miközben pakolnak, azzal az ötlettel áll elő, hogy a derék virágkötőnek új hivatást kéne választania, legyen gigolo. Némi idő után Fioravante rááll a dologra, és mivel Murray kiváló az kuncsaftok felhajtásában, az üzlet hamarosan beindul.

10/10 



Blue Jasmine

Nagyszerű dráma egy pszichés összeomlás történetéről, tökéletesen pszichológiával és nagyszerű karakterábrázolóssal. Woody Allen megint megcsinálta! Cate Blanchett parádés játékkal tárja elénk a labilis, kétségbeesés és kábultság peremén egyensúlyozó nőt. Egyet ugyan nyert érte, de ezért én két Oscart is adtam volna.

Jasmine férjét letartoztatják és ezzel elveszít mindent: a tökéletesnek hitt házasság és vele a gazdag élet összeomlik, a nő pedig egy idegösszeomlásból lábadozva kénytelen a húgához költözni. 
Az az életforma, amit azelőtt megvetett, most menedéket nyújt és stabilitást, de nem ő lenne, ha nem vágyna valami másra, valami többre. A maga felszínes módján nem rejti véka alá, hogy mit gondol másokról, és nem érti, ezt az érintettek miért veszik zokon.
Az ő zárt világában jogos minden szó, kitöltött, ital és hazugság, ami azt a célt szolgálja, hogy talpra álljon. Csakhogy egyik dologból jön a másik, és a nagy kérdés még mindig nyitott: Vajon képes Jasmine egyedül szembenézni az élettel? 

10/10 

>

Százkarátos szerelem

A címe alapján mire gondolnál? Hogy egy nyálas tinglitangli. Hát nem az. Eddig nálam az év vígjátéka várományosa, és persze van benne egy kis romantika, de film biza nem erről szól. Annyit és olyan hangosan nevettem rajta, hogy néha lemaradtam egy újabb poénról. Muszáj  megnéznem még egyszer! 
Emma Thompson és Pierce Brosnan tökéletesek voltak együtt. Ez kérem, mestermunka!

Kate és Richard elváltak, van két közös gyerekük, olyan rég ismerik egymást, hogy mindent tudnak a másikról, de a szerelem elmúlt. Tovább léptek. Amikor egy francia cég felvásárolja a férfi cégét, ő a nyugdíjára készült, csak hogy az új tulaj csődbe viszi és kivesz belőle mindent pénzt. A dolgozók és ők is elveszítik mindenüket, nincs más lehetőségük, meg kell próbálniuk visszaszerezni.  
Franciaországba utaznak és képtelenebbnél képtelenebb kalandokba keverik magukat az igazságért, a dolgozók pénzéért, és egy baromi nagy gyémántért. 

10/10



Transzcendens

Tökéletes példája annak, hogy valaki készít egy kiváló filmet, de tudja, így nem lehet eladni, tehát készít egy trailert, ami alapján mindenki másra gondol. Bevonz a mozikba egy csomó olyan embert, akik különben nem néznék meg a filmet, és mivel a legtöbben nem értik meg, szépen meg is bukik. Engem tulajdonképpen nem is érdekelt a film, akaratlanul is A fűnyíró embert juttatta eszembe, de nagyon örülök, hogy megnéztem. 
Mert ennek a filmnek van mondanivalója. Erkölcsi és morális problémákat boncolgat, miközben minden feláldoz egyetlen emberi érzésért.
Johnny Depp szakított a mostanában rászabott jól jövedelmező szerepekkel és valami olyasmit hozott, ami szavakkal alig leírható. Miatta és Paul Bettany miatt önmagában érdemes megnézni, de ne várjatok akciófilmet, ne várjatok thrillert. Kicsit felturbózták ugyan sci-fi elemekkel, de ez akkor is egy vérbeli dráma, a legjobbak közül való.

Will Caster feleségével és sok más tudóssal egyetemben a mesterséges intelligencia létrehozásán dolgozik. Egy radikális csoport az egymástól elkülönülő kutatások színhelyeit egyszerre támadja meg, és ennek során megölnek majdnem mindenkit, aki képes lehet a munka befejezésére. Will is merénylet áldozatává válik, és pontosan tisztába van vele, hogy meg fog halni. Nincs vesztenivalója. Amikor a tudatát feltöltik egy mesterséges intelligencia alapra, hozzáláthat megvalósítani azt, amiért mindig is dolgozott. 

10/10



A Wall Street farkasa

Mohó embereken meggazdagodó, erkölcstelen és nagyravágyók csoportos orgiái a mindent szabad elvében. Mindenki egy dolgot akar biztosan: pénzt. Akinek nincs, az azért, akinek van, az azért. Sosem lehet elég belőle.
Jordan Belfort maga írta meg a memoárjait két kötetben, és ebből az elsőt filmesítették meg. A fickó mostanra motivációs tréner lett, egy vagyonért adta el a filmes jogokat, de azt nem lehet tudni, ténylegesen menyi ebből az övé, ugyanis a kormány nem kevés kártérítésre kötelezte. 
Azért az elképesztő, hogy DiCaprio még mindig nem kapott egy Oskárt sem... A látszat ellenére, bár lehet rajta nevetni, inkább dráma ez is, de az egy perc híján három órás filmet úgy ültem végig, mintha csak negyven lett volna. Döbbenetesen jó volt.

Jordan fiatal és naiv, arra vágyik, hogy sikeres tőzsdeügynök legyen. Mire eléri a célját már nyakig van a drogokban, nőkben, tőzsdecsalásokban. Képtelen normális családi életre és képtelen máshogy élni. Csakhogy ez a formája sok buktatót tartogat, az FBI is felfigyel rá, és a tengernyi kimenekített pénze ellenére, elveszíthet minden. 

10/10



Nem emlékszem rá, sikerült-e valaha úgy összeválogatni a filmeket, hogy csupa 10 pontos legyen, de ezúttal nekünk kedveztek a csillagok. Minden filmet feliratosan láttunk, és olyan élményekkel tértem haza, amiket nehéz feldolgozni. 
Igazán kemény művészfilmet ugyan idén nem néztünk meg, de azért kijutott drámából és kacagásból is bőven.

Nem tudom, hogy a rossz idő tette, vagy sokan lemaradtak a hirdetésről, de sehol sem találkoztunk nagy tömegekkel, pedig tavaly akad néhány komolyan sorba állós terem is. Az biztos, hogy jövő májusban ismét ott leszek, és remek ötlet volt, hogy idén a Tabán is csatlakozott a sorba. Egyből beleszerettem a kis, egytermes moziba, lecsaptam ott egy klassz plakátra és ajándékba kaptunk filmes mappákat is. 

Annyi filmre nem jutott időnk, és annyi élmény marad ki, de egy dolgot már most megígérhetek: Jövőre veletek ugyanitt!

Az est összpontszáma természetesen:

10*/10*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...