2012. szeptember 13., csütörtök

Az emlékmás

Total Recall


színes, magyarul beszélő, amerikai-kanadai akciófilm, 121 perc, 2012

rendező: Len Wiseman
író: Philip K. Dick
forgatókönyvíró: Mark Bomback, James Vanderbilt, Kurt Wimmer
zeneszerző: Harry Gregson-Williams
operatőr: Paul Cameron
producer: Toby Jaffe, Neal H. Moritz
vágó: Christian Wagner

szereplő(k):
Colin Farrell (Douglas Quaid / Hauser)
Kate Beckinsale (Lori)
Jessica Biel (Melina)
Bryan Cranston (Vilos Cohaagen)
John Cho (McClane)
Bokeem Woodbine (Harry)
Bill Nighy (Kuato)

Na most, az este eleve nagyon jól kezdődött, ugyanis rossz moziba mentünk. Nincs mentségünk, de némi vinnyogás és kacarászás után a rendelkezésünkre álló fél órát arra használtuk, hogy eljussunk a célhoz. Ezek után evidens, hogy jó film lesz, mert a semmiért kiköpött tüdő nem csak fájdalmas, de felettébb értelmetlen is.

Douglas Quaid átutazza a világot minden nap, hogy egy futószalag mellett dolgozhasson, és sokat remél egy előléptetési lehetőségtől. A munkát nem ő kapja, úgyhogy marad az érzés, ami furcsa és érthetetlen, de csak azt súgja neki, nem jó ez így.  Gyönyörű felesége az egyetlen örömforrás életében, teljes odaadással szereti, de furcsa, visszatérő álmában egy másik nő szerepel.

Minden lebeszélés ellenére elmegy a Rekallhoz (Jaj, kattintsatok rá! Tegnap éjszaka találtam és szerintem nagyon jó! ), ahol emlékeket ültetnek be kikapcsolódni vágyóknak, és ekkor elszabadul a pokol.

Nos, feldolgozáshoz képest nem sok köze volt az eredetihez. Szerintem kimondottan koncepció volt, hogy néhány neven, és az alapötleten kívül semmit se vegyenek át. Más volt a világ, a felépítése.

Egyértelműen a látványra mentek rá, és meg kell hagyni, nagyon ütősre sikerült. Ehhez jó zenéket is párosítottak, szóval tényleg lehet szájtátva bámulni. Én legalábbis ezt tetem.

Az utópisztikus világban az a félelmetes, hogy technikában ugyan jóval le vagyunk maradva, a többi azonban elképzelhető, bár koránt sem vidám jövő kép.

Tudtam, hogy akciófilm lesz. Nem is vártam tőle annyit, mint az eredeti filmtől, amit néhány napja újra megnéztem. Hiba volt, mert így akaratlanul is hasonlítgadtam, miközben olyan messze van a kettő egymástól, mint a Magyar népmesék a Walt Disney Szépség és a Szörnyetegtől, és mégis mindkettőt szeretem.

Lehet sokakat meglep, és vesztek eszméletlen népszerűségemből, de most is így jártam. Nekem tetszett. Nem fogalmaztam meg olyan felesleges gondolatokat, mint például az eredeti jobb volt, mert teljesen el tudtam különíteni a kettőt.  A 2012-es kiadás az agynak szólt, bombáz a képi világgal, amilyenről 1990-ben még csak nem is álmodtak.  Arnold Schwarzenegger  filmje inkább a képzeletemhez szólt, mert bármennyire is sok benne az akció, mégis sok sci-f i elemmel operáltak. A mostani elsősorban akciófilm, és aztán jöhet minden más. Olyannyira igaz ez, hogy kikerült gyakorlatilag minden Marsos dolog, lévén hogy a gyarmat ezúttal az ellenkező féltekén található, és minden mást is technikával helyettesítettek.

Corin Farrell legutóbb a Frászkarikában lepet meg kellemesen, de akkor még mindig nem becsültem a színészi kvalitásait. Ha hatalmas rajongó nem is lettem, mégis látok valamit eme későn érő férfipéldányban, amit azelőtt szinte soha. Tehetséget.  A mozgása sokkal könnyedebb lett, bár izomból az utóbbi években szépen szedett fel. Jó, a szinkronhangjában megint volt ugyan valami fura. Nagyjából a második mondat tájékán éreztem  egy nem oda illő rezgést, de ha nagyon akarom bemagyarázhatom, direkt volt, ezzel különítették el a két személyiséget. Most már tuti biztos, jót tesz neki az öregedés.

Kate Beckinsale még mindig zseniálisan néz ki. Törékeny alkata ellenére képes vagyok elhinni neki az akciózást. Így volt ez mindig is és feltehetően már így is marad, hiszen bekerült egy sablonba, pedig drámákban kezdte, és később is jó néhány filmet forgatott a témában, mégsem azokról híres. Kár érte. Igazán jó színésznő.

Jessica Biel jobbnál jobb filmekben játszott, és én mégsem emlékszem egyre sem, csak az arca ismerős állandóan. Nem akarok gonosz lenni, megfejteni pedig nem tudom.

A film határozottan újranézhető darab. Azok, akik ennyire lepontozták, nincsenek tisztában a modern kor feldolgozás/haszon rátájával. Ha valami, ami egyszer már siker volt, újra piacra kerül, növelni kell a vér, látvány, akció arányt, hogy az új, fiatal  közönség elégedett legyen.

Nekem bőven megérte átrohanni egyik helyről a másikra. Természetesen voltak hibái, a vége felé akadt egy-két jelentet, ami kivitte volna a lécet, ha kukacos hangulatban vagyok, de mondjuk inkább, hogy nem is láttam. Érthetetlen miért vagyok ennyire elnéző, nem lehet más oka, minthogy kellemesen kikapcsolt, pörgött és káprázatot. Azért a novellát nem ártana végre elolvasnom...

8/10

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...