2020. január 27., hétfő

Hallgatni arany

Akik olvastak az elmúlt két és fél évben, észrevehették, hogy sok, sőt rengeteg hangoskönyvet hallgatok, így amikor a közös témázásban nyertek az audiobookok és a podcastok, úgy gondoltam, csatlakozom. Az életemben mindkét hangformátum kényelmesen elfér, ennek ellenére nem tervezek részletes bemutatókat és ajánlásokat sem. Az oka pedig igen egyszerű, a téma széles és tág volta, amivel 3-4 folytatásos posztot is meg tudnék tölteni. Maradjunk annyiban, néhány kedvencet azért kiemelek majd, hiszen mire jó az egész, ha nem cserélünk infókat. Azt azonban megígérhetem, a poszt hosszú lesz. Szóval ha nincs türelmed vagy időd rá, itt a lehetőség bezárni az oldalt.

A hangoskönyvekkel történő ismerkedésem bő két évvel korábban kezdődött. Jóllehet azelőtt is hallottam már egy-egy darabot, de bennem is kettős éllel lüktetett a könyvoholistákban felmerülő kérdés, miszerint csalás-e a hallgatás. Nyilván a szemedet nem fárasztja, és nem is vagy helyhez kötve, előnyei továbbá, hogy nem meredünk órákig egy pozícióba, így nem áldozunk egy-egy jó könyv oltárán zsibbad végtagokat, szaggató hátat sem megmerevedett nyakat. Vajon ezek elegendőek az elveink feladásához is?

Az elmúlt évtized sok mindent hozott, fejlődtek az elektronikus, könyveket ki-, és felváltó lehetőségek, egyre több, a képernyőn korábban látható tartalom költözött a YouTube-on, hiánypótló csatornák alakultak, se szeri, se száma a nézhető, hallgatható lehetőségeknek. Hangoskönyvek ugyan korábban is léteztek, kezdettben kazetta formátumban, később már CD alakban. Az igazi ugrás akkor következett be, mikor lehetőségünk lett mindenféle felírás és konvertálás nélkül ezeket az anyagokat feltölteni különböző technikákra. iPod-okra, MP3 lejátszókra, majd az on-line boltok megjelenésével, applikációk segítségével vagy akár nélkülük, a telefonok is tökéletesen alkalmasakká váltak a feladatra. Viszont hiába volt minden lehetőség adott, egy pindurit később ébredtem. 

2018-ban az olvasási válságom sosem látott méreteket öltött, és miután hetekig nem forgattam át egyetlen lapot sem, már elvonási tünetek jelentkeztek, ennek ellenére képtelennek éreztem magam arra, hogy leüljek és csak olvassak.
forrás
Szükségem volt valamire, ami visszaadja ugyanazt az élményt, de nem kényszerít mozdulatlanságra. Csodás pillanat volt, amikor rájöttem, angolszász területen majdnem mindenhez készül hangoskönyv változat, így aztán egyik könyv után jött a másik, és ha még némileg viaskodtam is magammal, 2019-re minden fenntartásom nyomtalanul eltűnt. Hiszen még egy dolog szólt mellette, a roskadásik tömött villamoson is hallgathattam, olyankor is, amikor könyvet különben nem tudtam volna kinyitni. 

Élveztem a felolvasások nyújtotta új élményeket, gyakran olyan érzetem volt, mintha rádiójátékot hallgatnék. Intenzívebb volt az impulzus, az agyam ugyanúgy rakott össze részeket, ugyanúgy élvezte, csak a hallójáratomat valahogy jobban simogatta. Egy kellemes hang, legyen az női vagy férfi, hozzáad a történethez, sőt, még az is megeshet, hogy emel rajta egy aprócskát.

Persze a rossz regényeken nincs az a mézes hang, ami segíthetne. Ha olcsó fércmű, teli közhelyekkel és kiszámítható húzásokkal, mindegy, ki narrálja, nem lesz képes többet nyújtani annál, mint papír társa. És miközben e kérdésben mindenki egyetért, néhány felolvasó egész komoly rajongói bázissal rendelkezik -  nem meglepő, számosan közülük színészek -, addig az audibook fajták már némileg megosztóak lehetnek.

Beszéljünk kicsit akkor erről is: léteznek teljes vagy egész (unabridged) és rövidített (abridge) változatok, attól függően, hogy az érintett könyvet miként dolgozzák fel. A magam részéről a rövidített változat még elmegy, amikor olyan könyvről beszélünk, mint amilyen a Családom és egyéb állatfajták, de csonkítani egy regényt, akármilyen jó a szerkesztő, barbárság. És ezen szerintem ne is vitatkozzunk! Épp annyira dühítőnk tartom, mint kurtított változatot készíteni egy regényből. A Dracula csonkítását lehet, sosem fogom megbocsájtani, viszont ez egy másik téma.

Ha hangoskönyv, akkor a narrátorok kiválasztása kulcsfontosságú, számuk leggyakrabban egy és két főre tehető, de számos olyan változat is ismert, amikor több hangot is felvonultatnak. A GraphicAudio például egy teljesen egyedülálló cég abból a szempontból, hogy teljes színészi gárdát használnak, külön narrátort, hangdefekteket és összekötő, aláfestő zenét. Így már tényleg olyan, mint egy rádiójáték.

Mostanra az élvezet mellett már a tudomány is támogatja a hangoskönyveket, mivel több kutatás is kimutatta, hogy az agynak ugyanarra a részére hat, mint az olvasás, de azért időről időre felmerül újra az a bizonyos kétség. Az saját olvasatomban, és a tudományéban is, az hangoskönyvek jót tesznek a  diszlexiásoknak - egy érintett jelentkezik -, kitárják a világot a csökkentlátók és vakok számára, segítenek mesélni az időszűkében szenvedő anyukáknak - Emlékeztek még a kedvenc mesejátékokra? Ami még lemezen volt... -, és épp úgy nevelnek az olvasás és a könyvek szeretetére, mint papír testvéreik.

Szerintem többünkben felmerül Kern András zseniális Harry Potter előadására, mert aligha lehet elintézni azzal, hogy felolvasta a könyvet. Annyi színt, érzelem, értelem volt benne, annyira szerettem, hogy elképzelhetetlennek tartom más hangjával, így bár angol testvérei is igen jól sikerültek, a nyomukba sem lépnek. Egyetlen szívfájdalmam van csak, hogy a sorozat véget ért a második résszel.



Néhány fiatalabb ismerősöm úgy találja, a hangoskönyvek lassúak, és nem egy közülük felgyorsítva hallgat meg bizonyos könyveket. Oké, leginkább kötelező olvasmányokat, amik esetében készségek elismerem, tényleg lassúak - a Rómeó és Júlia még így sem csúszna le. Lehet, őket nem ragadja el az előadás módja, a legtöbbünket azért mégis csak meghódított. Egyetlen hátrányát látom csak, hogy sok esetben meglehetősen borsos az áruk, és ezzel kizárnak rengeteg embert.

Szó volt már a látássérültekről, számukra elérhető a Bodor Tibor Hangoskönyvtár, hagyományos könyvtárak, rengeteg lelkes, de mégis csak amatőr által felolvasott változat, és a technika fejlődésével olyan applikációk is, amik képessé váltak a narrálásra. Természetesen ezek nem feltétlen élvezetesek, viszont megfizethetőek, adott esetben ingyenesek is, és ez sem egy utolsó szempont. Ez mondjuk elvezet egy újabb vitás kérdésig, ami időről időre szintén felmerül, hogy mennyi a valós ára a kultúrának, és mennyire szeretnénk elérhetővé tenni mindenki számára.

És ezen a ponton csatlakoznak be a térítésmentesen hallgatható podcastok, amik tulajdonképpen, az interneten megnézhető/meghallgatható/letölthető videó vagy rádiófelvételek, és a köznyelvben sokszor csak, adás sugárzókén, rádióként hivatkoznak rá.
Esetemben az a kicsit furcsa felosztás alakult ki hangoskönyv/rádióadás tekintetében, hogy míg az audiobookokkal előszeretettel utazom, addig a podcastokat inkább itthon, takarítás, főzés és egyéb háztartási teendők közben élvezem. Ha olykor-olykor el is kalandozik a figyelmem, bármikor visszatekerhetek, de az sem baj, ha kimarad valami, ebből nem csinálok ügyet.

forrás
Hála az égnek az elképesztő kínálatért, válogathatunk stílus, téma, műsorvezető szerint, és ha valami nem jön be, találunk még kismillió egyéb lehetőséget. Egyformán megférnek a repertoárban a tudományos ismeretterjesztő anyagok, mint a Szertár, könyvhöz kapcsolódó tartalmak, a Popkult, csajok, satöbbi, az első szerelmem a Könyvben utazom, vagy éppen a kitalált történeteket borzasztó szórakoztató módon közvetítő Cecil  is, a Welcome to Night Vale-lel.

Észrevettem, hogy különösen azokat a tartalmakat kedvelem, amik nem, vagy csak ritkán hosszabbak 40 percnél, de ez persze nem előírás, néha meg is duplázzuk az adásidőt. Különösen kedvelem a My Favorite Murders lányait és a jelmondatukat, mivel a Stay Sexy and Don't Get Murdered mögé szerintem a legtöbben be tudnánk állni, ahogyan a This Podcast Will Kill You-val is közösséget vállalok, a Wash your hands, ya filthy animals szlogenjével együtt.

És a tematikus tartalmakat szolgáltatókról sem feledkezhetünk meg, itt van egyből a All About Agatha és a Harry Potter and the Sacred Text is. De attól tartok elkalandoztam, mert még a negyedénél sem tartok a hallgatott tartalmaimnak, és ha így haladok, sosem érek a végére. Magától értetődően nehéz nem csapongani a lehetőségek között, ugyanis egyenesen elképesztő a kor, amiben bárki kifejezheti magát, és indíthat csatornákat, amiket saját önkifejezésére használ fel, úgy, ahogy neki tetszik. Ha pedig közben mások érdeklődését is felkelti, tiszta haszon.

Profik és amatőrök egyaránt belevágtak, néhányan szórakozásból, közlési vágyból, mások tisztán haszonszerzésből, esetleg ezek tetszőleges keverékéből állnak. Sokan apróként kezdték, aztán már több milliós bázissal rendelkeznek. Teszem azt a My Favorite Murders csapata szerelemből kezdte, akkor az egyik hosztnak már volt egy másik adása is, de annyira bejött, hogy 2018-ban fő állás lett mindkettőjük számára. Saját céget alapítottak és mostanra több podcastot is sugároznak. Különben pont ez történt a Night Vale-es stábbal is. És ha már üzlet, semmi sincs ingyen. A díjtalan hallgatásért sok esetben félidőben bevágott reklámokkal fizetünk, és ez nekem még belefér.

Akadnak tartalmak, amiket szinte sosem unok meg - többször is képes vagyok meghallgatni ugyanazt -, olyanok, amiket nem nekem találtak ki, és bizony olyanok is, amik esetében erősen billegek ide vagy oda. Amolyan se veled, se nélküled kapcsolatba keveredtünk, néha leiratkozom, máskor meg újra fel, és ennek élő példája a Lapozz a 99-re! Nem tehetek róla, de egyszerűen feszült leszek a stílusától, és attól, ahogy láthatóan és borzasztóan tudatosan építik az üzleti érdekek mentén. A témák érdekesek lennének, a legtöbb vendég sem rossz, de mivel Szabados Ágitól lassan kikarmolom az agyam, most éppen egyáltalán nem hallgatom.
forrás

Biztos többen felhozzák majd, mennyire utálják, ha rossz az adás minősége, recseg a mikrofon, meg ha hirtelen csend lesz, de az a helyzet, ezeket hajlamos vagyok elnézni egy érdekes csatornának, ellenben azt, hogy hiteltelen és művi, soha. Szórakozni szeretnék hallgatás közben, esetleg tanulni új dolgokat, nem szemet forgatni és fanyalogni. Így nálam kicsit alacsonyabb a technikai kerítés, de ugye ez is szokás kérdései. Idő volt, mire megtaláltam azokat, amik igazán érdekelnek, tehát ebbe is energiát kell fektetni. Rengeteg olyan oldalt találtok, ahol valamilyen logika mentén - pl. nőknek szóló, tudományos, vallásos, önsegítő, inspiráló és a többi - már csoportokba rendezték a különböző adásokat. Ha tudjátok, mik érdekelnek, ezekkel érdemes kezdeni. De senki se felejtse el, hogy mint mindenhol, itt is találtok valótlan, silány adókat.

Egy kellemes hang, érdekes téma egészen felpörgetheti a napot, menet közben, sétálás, futás, edzés alatt is hallgatható. Segít kiszakadni a hétköznapokból, vagy éppen felismerni, hogy nem vagyunk egyedül a szenvedélyünkkel, helyzetünkkel és problémáinkkal. Közösséget építhet és tágítja a komfortzónánkat is. Segíthet kibújni a csigaházunkból és új lehetőségekkel, felismerésekkel ajándékozhat meg. A legrosszabb esetben nevetünk egy oltárit, borzongunk vagy szörnyülködünk. És higgyétek el nekem, hogy minden témáról, de tényleg bármiről találtok tartalmat. Teszem azt, érdekelnek az állatpreparátorok  - nem tudom miért, de ez az elborult példa jutott eszembe - akkor innen szemezgethetsz. A listában akad olyan sugárzó, ahol témának merült fel, de egy olyan is, aminek ez a fő profilja, és nem is teljes, mert akadnak, akik kimaradtak belőle. Szívesen! 

Szerencsére az adások minősége rengeteget javult az elmúlt években, a hangoskönyvek narrátorait nagyobb gonddal választják ki, kihasználva a vizuális élvezet nyújtotta előnyöket. A magyar podcastok ütemesen zárkóznak fel színvonalban és kínálatban is, igaz, azért van még hova fejlődnünk. Nem tudom, ki és hogy van vele, szívesen maradok, hogy meglássam, hogyan tovább. Mert ezek lehetőségek, kapaszkodók és újabb színek az élethez. Őszintén hiszem, hogy szórakozva is lehet tanulni, de azért tanulás nélkül is jólesik szórakozni, ahogy éppen sikerül.


Aki ötletet vesz tőlem, tanul tőlem anélkül, hogy engem bármivel megrövidítene; aki gyertyát gyújt az én gyertyámról, fényt kap anélkül, hogy elhomályosítana engem.

Thomas Jefferson

További - folyamatosan frissülő - témázók: 


14 megjegyzés:

  1. Te vagy az egyetlen, akit ismerek, és nálam több hangoskönyvet hallgat! :D Én nagyon kíváncsi lennék bárhány folytatásra a témában, szóval szerintem ne fogd vissza magad, simán lehet ebből egy posztsorozat. ;)

    Az általad felsorolt előnyök mellett még eszembe jutott az is, hogy bizony a hangoskönyv segít átlendülni az unalmasabb részein is a kötetnek. Mert így is úgy is olvassák a füledbe, nem akadsz meg annyira rajta, igaz, pont ugyanúgy unhatod, de azért valahogy mégis könnyebben-gyorsabban elolvasod így a nem annyira tetsző részeket is. Ez milyen jól jött volna a kötelezőknél tényleg! :D De azért azon megdöbbentem, hogy ezeket pl gyorsítva hallgatják a fiatalok, wow, élelmesek! :D Néha én is gyorsítok, mert vannak narrátorok, narrációk, ahol jól esik rátenni egy 1,05, 1,1, vagy max 1,15-ös sebességre, mert úgy lesz pont kellemes a gyorsasága. De ennél jobban nem lehet gyorsítani, hogy ne hadarás legyen, úgy már elvész az élmény.

    Nagyon örülök, hogy felfedezted magadnak a műfajt és így megszeretted, meg hogy kirángatott az olvasási válságodból is. :)

    Egyetértek, a felolvasó mindig adhat pluszt, de egy rossz sztorit nem fog tudni feljavítani bármilyen szuperül hangsúlyozott és előadott felolvasás sem.
    Én sem szeretem, és nem is hallgatok soha rövidített verziókat... Az tényleg csonkítás, az nem az egész könyv, és hát nincs szükségem egyszerűsítésre, vagy "vágásra" benne, ettől valahogy csökkent képességűnek érezném magam.

    Nahát, mennyi podcastot is hallgatsz, elképesztő! Kincsesbányák a posztok, komolyan, de tényleg egy csomót meg fogok ezek közül hallgatni, annyira jókat ajánlotok! :))
    Amúgy totál megértelek, ha Ági irritál, próbáld ki helyette szerintem a LibrAmorés lányokat, ott nincs művi és sorozatgyártott érzés. :)
    Szuperjó poszt lett! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Úgy tudtam, hogy te leszel az első! :D A folytatás lehet még megtörténik, mert pl. ide még nem került be, mivel csak most kezdtem el hallgatni Stephen Fry's 7 Deady Sins adását, de gyanús, hogy marad. És a felsoroltakon kívül is van még jó néhány. :)

      Ha unalmas, ha nagyon unalmas, akkor elalszom rajta, de igazából még nem találkoztam ennyire gyenge darabbal. Vagyis azt egyből kikapcsolom, mert ilyenkor úgy gondolom, egy másik időpontban jobban összepasszolunk majd. :)

      Igen, nekem könnyebb hallgatni, mint olvasni, úgyhogy most azt csinálom, van egy hangoskönyvem, mellé mindig egy papír könyv is, amit este, lefekvés előtt olvasgatok. Így nem gyakran 2-3 hangoskönyv is lecsúszik, mire egy regényt befejezek.

      egyszer belefutottam a rövidítésbe, soha többet... :D Azt sem értem, kinek a fejéből pattan ki ilyesmi.

      Ágival több bajom is van, a témák nagy részéhez nem ért, azért is felületes sok sztori, mert nem tudja megfelelően feloldani az alanyait. Nincs ezzel baj, de akkor csináljon olyan műsort, amit szeret, vagy olyat, amihez megfelelő anyaggal, kutató munkával rendelkezik. Hogy meg akar élni belőle, szintén rendben van, csak előbb építsen közösséget. Az összes bejegyzésben előjött, és úgy tűnik, őt most hallgatni és imádni illik, de mivel nem nézek hagyományos tévét, nem ismerem, milyen mint műsorvezető, viszont itt gyenge, bizonyítani pedig nem tud vagy akar, mert ismerik őket. Nos, én nem, szóval leiratkoztam róla, mert nem vett meg, pedig az alapötlet jó lenne.

      A LibrAmore podcastot ismerem, de most épp nem hallgatom, aranyosak a lányok, de 3 rész után nem éreztem a hívást. Majd lehet, megpróbálkozom vele később. :) Igazad van, annyi podcast merült fel, nem is tudom, hova szuszakoljam be őket. :D

      Törlés
    2. Igen, nekem is szokott lenni hangos és papír is. :) Hogy helyzettől függően mindig tudjak olvasni valamit.
      Szerintem nem nagyon van igény a rövidítettekre szerencsére, és elég kevés ilyenbe lehet belefutni. De azért mindig ellenőrzöm, nehogy az legyen.

      Szerintem is sokszor felületes Ági, és nem tud normálisan hozzászólni a témához, vagy nagyon általánosan interjúztat, mindenkit ugyanúgy. Valamelyik másik poszt alatt én is írtam hasonlókat róla.
      Műsorvezetőként jó, bár a híradó mindig túl van spilázva, túldramatizálva adnak elő bármilyen hírt, az nekem sok, nem is nézek híradókat.

      Ja, akkor jó, örülök, ha ismered a LibrAmorét is! :)

      Törlés
    3. Több könyvet is tartunk a tűzbe! Vagyis izé... forgatunk, szigorúan nem a tűz felett. :D

      Volt már, hogy benéztem, pipa voltam, amikor csak 3 órát tartott a becslésem szerint 9-10 órás könyv. Hát kénytelen voltam megvenni könyvben is. Én hibám, Tanultam belőle ;)

      Na, majd elolvasgatom, kicsit el vagyok maradva a többiekkel. De igen, általános, mint amikor felteszel egy kérdést, ugyanazt, 15 különböző, de hasonló érdeklődésű embernek. Egy idő után sablonos lesz a rá kapott válasz is, legalábbis részleteiben. Mert ha ugyanúgy látunk dolgokat, azt ugyanúgy is ítéljük meg, és ha nincs tér az egyéniségeinknek, csak az egységes válasz marad.

      Borzasztó sok blog van még a felsoroltakon kívül is. pl. What should I read next? is jó. Mindenre sajna nem jut már időm...:)

      Törlés
    4. Hátööö, igen a tűz felett nem sokáig tarthatjuk őket :D :D

      Én is pont ezt csináltam, amikor egyszer egy rövidítésbe futottam, utána megvettem az e-t, és elolvastam szépen rendesen...

      Azért remélem lesznek még feltevésre érdemes kérdések, nem teljesen sablonos válaszokkal ;)) De valóban jó sok egyezés szokott lenni, csak nem mindig ugyanúgy közelítjük a témákat. :)

      Törlés
  2. Olyan jó volt olvasni, hogy te is ennyire lelkesítően írtál a Kern-féle felolvasásról! :) Számomra is hatalmas élmény volt, nem is számítottam rá. A hangoskönyvek értéke alighanem vitathatatlan, ha csak azt nézzük, hogy bármikor, bármilyen helyzetben előkaphatjuk, és ahogy látom, téged is túllendített egy olvasási válságon. :)

    Én is szívesen olvasnék folytatást, úgyhogy ha maradt még benned mondandó, nyugodtan írj még erről! Lenne rá igény.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kern szerintem csoda! Gyakran álmodoztam róla, hogy írok neki, folytassa, de nem hiszem, hogy ki tudnám fizetni, pedig hát... Igény, lenen rá :)

      :o Köszönöm! Lehet, hogy nekidurálom magam, és mondjuk kifejtem a kedvenceimet bővebben, meg azt a másik pár tucatot, amit fel sem soroltam :D

      Törlés
    2. Kéne rá csinálni egy olyan közösségi gyűjtést. :D

      Törlés
    3. :o Tényleg! Ez jó ötlet! Már csak meg kéne szervezni... *-*

      Törlés
  3. A hangoskönyves listára szerintem sokunk kíváncsi lenne, úgyhogy ne fogd vissza magad :) Csak bátran bontsd 3-4 posztra is, és írd le őket! Amúgy az olvasási válságból engem is rántott már ki a hangoskönyv, nagyon jól esett csak ülni/feküdni és hallgatni, de arra már nem volt energiám, hogy lapozgassak egy fizikai könyvet, vagy elővegyem a Kindlet és még terheljem a szemem. Nah erre pont jó a hangoskönyv. Ha jó a felolvasó, akkor meg pláne, bár én pont a hangoskönyvnél érem be a nem annyira jó minőséggel, mert azt otthon hallgatom, míg a podcastet utazás közben és ott amúgy is mindenféle hang van, és ha egy adás hullámzó minőségű akkor utálom hogy hangosítani kell a telót, vagy levenni a hangot, visszatekerni mert nem hallottam hogy miről volt szó. A hangoskönyv itthon szólhat ami a csövön kifér módon :D :D :D Lapozz a 99-re adással kapcsolatban érthetőek az indokaid, de amúgy én elviselem a reklámot, ha ez kell azért, hogy minőségi legyen egy adás. Viszont a külföldi példák akiket felhoztál azok wow kategória. Saját podcast cég, meg minden. Mennyire menő már! Kár hogy itthon még nem tartunk itt.

    VálaszTörlés
  4. Jah és a lajháros indítóképet IMÁDOM! Mennyire cuki már rajta a lajhár!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ja persze! Imádod a lajhárokat! Ez nem volt szándákos, csak véletlenül figyelmes. ;)

      A hangoskönyv listák megjelennek az éves listáimban, illetve minden post címkéjében is jelölöm. Így ilyen listát igazából nem tervezek, de lehetne még merengeni egy kicsit a jelenségen, és persze rengeteg podcast kimaradt a felsorolásból. :)

      Igazából a minőség igen relatív, mert a régebbi kiadások esetében sokszor volt olyan érzetem, hogy nem figyeltek oda arra, hogy a hang illik-e a karakterhez, és ami annyira régi, hogy még anno kazetta kiadása volt, aztán azt dolgozták át, nos, azok egy picit furcsák. Viszont vagy meghallgatom így, vagy elolvasom könyvben, esetleg sosem olvasom lehetőségek közül a meghallgatom mellett döntök, de eleinte zavar. Aztán, ha jó a sztori, már nem is igen érdekel. :)

      Nem a reklám zavar a Lapozz a 99-ben, mert a legtöbb általam felsorolt podcastban van, és azokat is megszoktam, a különbség, hogy a legtöbben évekkel ezelőtt kezdték, nem kertesek szponzort maguknak azért, mert ők csináltak egy podcastot. Azért lett szponzoruk, mert 1-3 év után hatalmas bázis építettek, és mert jó, amit csinálnak. Mert egyediek a maguk módján, és adtak időt arra, hogy fejlődjenek, nőjenek, tanuljanak a folyamatból. Itt ez nem történt meg, egyik sem, tudatos koncepció, ami mögött nagyon ritkán van bármi is. Borzasztóan hullámzik a minősége, de leginkább a közepes és gyenge között. Lehet, 2-3 év múlva jó lesz, majd akkor újra hallgatom. :)

      Törlés
  5. Jó volt olvasni a posztodat, egyre nagyobb kedvem nekem is visszatérni a hangoskönyvekhez. A podcastok varázsát is nagyon jól megfogtad - inspirálnak, szórakoztatnak, tanítanak :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, igyekeztem. :)
      Hajrá, hajrá! Még egy és pár próbát megérnek, aztán majd elolvassuk a felelevenített élményeidet. :)

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...