Bizonyára - sokan másokkal együtt - nem kezdek bele ebbe a sorozatba, ha nem derül ki, hogy Rowling írta. Bár ő erősen szabadkozott, szerette volna, ha még nem derül ki a titka, de ennél jobb reklámot keresve sem kaphatott volna Cormoran Strike, a kérdés csak az, beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket...Cormoran veteránkánt katonai nyomozóból magánynyomozónak áll, az üzlet nem igazán pörög, néhány kicsi, keveset hozó ügye akad, mégis szüksége lenne egy személyi asszisztensre, aki lebonyolítaná az iroda ügyeit. Robint az ég küldte, a nő okos, ügyes, rendkívül tehetséges és élvezi a munka szokatlanságát. Egy ügynökség közvetítette ki átmeneti időre, és a férfi tudja, nem engedheti meg magának. Bármennyire szeretné, nem alkalmazhatja. Nem elég hogy híres énekes apjától kapott kölcsönt is vissza kell fizetnie, magánéletének kaotikussága miatt kénytelen az irodában aludni.
Ebben a helyzetben bukkan fel egy új megbízó, akit még gyermekkorából ismer, és pénzügyi mentőövet dob azzal a kéréssel, derítse ki, mi történt a rendkívül sikeres és gazdag modell húgával. A rendőrség szerint öngyilkosságot követett el, a férfi nem hisz ebben, és ez a rögeszméje sok pénzt hozhat a konyhára. Strike nem veszi félváról a munkát, és ahogy egyre mélyebbre ássa magát az elhunyt életében, egyre biztosabban tudja, valami nem stimmel.
Tavaly februárban vágtam bele a könyvbe, és egyből egy gigantikus, égig érő kőfalnak csapódtam. Szeretem a krimiket, a régimódi, logikusan felépített darabokért egyenesen repdesek, de annyira nyögvenyelősen indult ez az egész, hogy csak idén december elején fejeztem be. Közben többször félretettem, és bevallom, azt hittem felkötöm magam az unalomtól.
Lassan indul a történet, nem is lassan, a jó szó rá azt hiszem az: vontatottan. Pedig a karakterek nagyon érdekesek, Cormoran műlábától kezdve az ex barátnőn keresztül egészen Robin vőlegényéig bezárólag. Annyi lehetőség és annyi unalom, hogy elmondani nem tudom. Totál döbbenten ültem, és felfogni sem tudtam, mi lehet a probléma! Olvastam már számos lassan induló történetetek, ami azt illeti számtalan olyat is, ami végig ugyanabban a tempóban maradt, szóval nem ezzel volt bajom. Bevallom a nyelvezettel sem igen tudtam megbarátkozni, túl száraz volt. Tudom, hogy ez nem fantasy és nem Harry Potter, de nem tudok mást mondani, mint amit érzetem. Kimondottan nyekergősnek találtam. Fogalmam sincs, milyen a magyar fordítás, de ahogy elnéztem a Kakukkszó szinte egyöntetű sikert aratott. Nem tudok másra gondolni, minthogy biztos velem van a baj, de 10-15 oldal után majdnem elaludtam rajta, és hamarosan csak úgy feladtam a próbálkozást.
Aztán nem olyan régen a fejembe vettem, hogy legalább egy könyvet kipipálnék a tetemes, jelenleg olvasottak listámról, és újra kézbe vettem. Annyira nem történt semmi, hogy az már valami döbbenet. Egy kis utalás itt, egy kicsi ott, gyanúsan viselkedő tanuk, fontosnak tűnő infó, de semmi olyasmi, ami lebilincselt volna. A cselekmény, ha volt is olyan, lustán csordogált ide-oda, a szereplőkkel együtt, de annyira lassan, hogy folyton úgy érzetem, egy helyben állunk. Majd, és képzeljétek el a megdöbbenésemet, történt valami egészen váratlan, 150 oldallal a vége előtt (550 oldalas könyvről beszélünk) megváltozott a hangulata, és végre haladtunk valamerre.
Amit 400 oldal hónapokig nem volt képes elérni, azt az utolsó oldalak játszi könnyedséggel megtették. Nem feküdtem le addig, míg a végére nem értem, és ahogy az elején sem értettem, mi a fene van ezzel a könyvvel, úgy a vége előtt is totál értelmetlenül állok. Ha csak fele ennyire érdekes lett volna a kezdetekkor, biztosan nem tart több mit másfél évig! Az én nézőpontomból inkább középszerű, mint zseniális.
A második rész tekintetében azért bizakodó vagyok, talán úgy folytatódik majd, ahogy itt véget ért, nem mondok le Cormoran Stike-ról, éppen csak fenntartással kezelem.
Sajnos azonban nem adhatok rá jobb pontszámot, mert bár mindig a végére emlékszünk szívesen, és az kitűnő volt, nem tudom megbocsájtani neki az a kimértséget, amivel - szilárd elhatározásom ellenére, miszerint én ezt a történetet szeretni fogom - ellökött magától.
6/10
Annyira imádta mindenki, hogy nem tudom másnak betudni, mint hogy Rowling írta... Magamon kívül te vagy a második, aki halálosan unta az elejét, majdnem abba is hagytam. Én kicsit hamarabb szerettem meg, mint te, közel felénél, de addig unalmas volt, igen.
VálaszTörlésA fordítással szerintem semmi gond sem volt, az eredeti is ugyanilyen nyögvenyelős lehet.
A 2-3. rész sem lesz sokkal eseménydúsabb, de mégsem éreztem őket unalmasnak, valahogy jobban összerakottak. Bár a 3. részben R. meglépett egy olyan sablont, ami miatt haragudtam, és amilyen sablonok miatt utáltam meg az Átmeneti üresedés második felét. Csak itt vannak szerethető(bb) karakterek. :)
Igen, mindenki odáig volt érte, szóval komolyan elgondolkodtam rajta, mi a nyavaját olvasnak, és én miért nem azt kaptam. :D Meg hát a fordításasal sokszor rászegítenek egy könyvre. Hajszálnyit változik a stílus, és máris mindenki boldog. Lehet, magyarul kellett volna belefogjak?
TörlésNem zavar a lassúság, a vége sem lett gyorsabb, egyszerűen csak történt végre valami. haladtunk előre, látszott a cél, vagy inkább úgy mondom, váratlanul lett egy cél :D
Sablonok... Mind a sablonok megszállottjai vagyunk, és ezekre tudatosan építünk. Még ha csalódunk is az olcsó húzásokban, akkor is csalódnánk, ha nem történne semmi. Nehéz dió... :D
Én sem értettem, mit olvasnak a többiek. :D Nem, ez magyarul is ugyanolyan unalmas volt, hidd el!
TörlésA lassúság és az unalom valóban nem ugyanaz. A 2-3. rész is lassú, de nem találtam unalmasnak. Kíváncsi leszek, folytatód-e, és hogy fog tetszeni. :)
A HP-ban is van egy csomó sablon, de valahogy zseniálisan összerakva, itt ez nem sikerült. Húztam a számat, mikor olvastam, hogy na, ne... majd megbeszéljük, ha eljutsz odáig. ;)
Elhiszem, és így aztán nincs rá más magyarázat, minthogy velünk van a baj. :D
TörlésFolytatom majd, persze. A második részt is megvettem már. Volt tavaly a Book Depository-n egy akció, egyszerre vettem meg mindkettőt 33%-kal olcsóbban. Szóval előbb vagy utóbb sorra kerül majd, de most úgy érzem, csak utóbb! :)
A HP egy gyerek/ifjúsági könyv, azok a sablonok bizonyos szem,pont szerint, legalábbis egy részük, szinte kötelező, az erkölcsi tanítások meg egyebek miatt, a többi rutinból jövő írói fordulat, de valahogy egy felnőtt regényben nehezen találom megbocsáthatatlanak a kisstílű, gondolkodást spóroló sablonokat. Főleg, ha még megírva sincsenek jól. Röpke 2-3 év, és majd kiderül ;)
Bár nekem nagyon tetszett összességében, és 10 pontot adtam rá, és ugye totál elfogult vagyok... azért be kell vallanom, hogy az elejével én is szenvedtem, és tényleg lassúnak találtam én is, szóval értem miről beszélsz, még rajongóként is. De a rajongót is lehet inkább visszaszippantom, mert inkább azt mondom én is, hogy nem volt egetrengető, és kiemelkedő, ezt meg is fogalmaztam akkor is, hogy sokkal inkább azt vártam volna tőle, hogy repül a kedvencek és az évi top5-be, de hát erről azért egyáltalán nincs szó. Egy jó krimi volt a szememben, kicsit hosszan elnyújtva, hosszú felvezetéssel, de jó karakterekkel, és alapvetően érdekes bűnügyi szállal. Csak hiányzott azért mégis valami ahhoz, hogy piedesztálra emeljem, és ettől tényleg kissé középszerű marad most így hónapok távlatából visszatekintve rá.
VálaszTörlésIdén folytatom azért, és meglátjuk. Sokan azt mondják, hogy a második rész sokkal jobb. :)
Nem lassú volt, vontatott.Szerintem Rowling maga sem tudta, mit akar, és a szerkesztője meg nem merte kellően meghúzni. Nincs azzal baj, ha valami lassú, Murakami Harukit imádom érte. A végére tényleg jó lett a krimi szál is, de annyit szenvedtem előtte, hogy rajongó ide vagy oda, nem tudnám összességében jónak nevezni. pedig nekem mondjuk az Átmeneti üresedés az egyik kedvencem lett, szóval nem gond, ha más műfajt ír, csak az, ha nem jó.
TörlésAzt hallottam én is, hogy a második jobb, és nagyon remélem, mert polcon van... :D
Lehetséges, hogy túltolta azt, ami a klasszikus krimiben tényleg általában egy elég elhúzódó felvezetés, és ez eredhet abból, hogy nem tudta hogy akarja írni. :)
TörlésÚhh, az Átmeneti nagyon jó, én is szeretem. Most így utólag nem is értem, azt miért nem gondoltam akkor maxpontosnak... most inkább azt gondolom annak, sokkal inkább, mint a Kakukkszót. :)
Na tessék, kicsit még beszélgetünk, és felülértékeled a véleményed! :D
TörlésÉrdekes, néha mit hoz ki az emberből ha egy kis idő elteltével beszél-gondolkodjs újra egy könyvélményét. :D
Törlés