Szóval, két könyv megvan az ötből, és ezért úgy éreztem, én biza megérdemlek egy kis lazulást. Olyan könnyed, vicces, de mégis a komoly téttel játszó fajtából. Abból, ahol tizenkilencre húznak még egy lapot, és aminek eredménye még engem is meglep. Naná, hogy Rick Riordanról beszélek, a zseniális mesterről, akit különösebben nem frusztrál, hogy az olvasói idegösszeomlást kapnak, főleg, hogy ifjúsági irodalmat ír, és az ő közönsége még bírja.
Azt a gonosz szenya mindenit! A pali különben übercuki és elbűvölő, de nem véletlen, hogy minden új könyve után elborítják a falát a nagyságát és a sátáni gonoszságát elemző posztok. Mert a hősei idősebbek lettek, úgy is kezeli őket, azaz tiniknek, és nem gyerekeknek, így kicsit változott a hangulat, a téma, viszont annyira jó, és egyszerűen csak...Annyira gonosz! Imádom.
The way the old satyr was glowering, Leo almost wondered if the coach was going to order him to do push-ups.
"...But did you have to knock out the satellite channels?..."
Rick Riordan: The Mark of Athena
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése