Stephen W. Hawking: A mindenség elmélete

Bizarr képzavar azt állítani, hogy Hawking az elméleti fizika fenegyereke. Egy üstökös, aki mindenhova tudást visz, és csóvájában sütkéreznek azok, akik értik is, miről beszél. Bizarr, de attól még nem kevésbé igaz.

Számomra  a matematika és a fizika mindig is egy megfoghatatlan, misztikus valami volt. A művelői pedig azok, akik a tudomány szellemeit irtják, sóval, kénnel, meg ami még van. Épp annyira éreztem lehetetlennek, mint kínaiul beszélni máról holnapra; talán elsajátíthatok egy-egy írásjelet, szót és kifejezést, de ezzel még a felszínt sem kapargatom meg. Nagyjából úgy, mintha fokpiszkálóval mennék dinóra. Elég az hozzá, teljesen sötét vagyok, sötétebb a fekete lyukaknál - amik biza sugároznak - upsz, spoiler veszély!-, mert én az iskolában elhittem, hogy ezt sosem fogom megérteni, és mind ez idáig szilárdan tartottam magam ehhez. Ezért aztán nem értem, igazán nem, mi ütött belém másfél éve, amikor megvettem ezt a könyvet. No de ha a legnagyobbak is tévedhetnek, én miért ne tehetném? 

"Elképzelhetjük, hogy az Isten teremtette a világot tetszőleges múltbeli időpontban. Elképzelhetjük ugyanígy, hogy a Nagy Bumm idején teremtette a világot, vagy egy tetszőleges későbbi időpontban oly módon, hogy az úgy nézzen ki, mintha a Nagy Bumm idején keletkezett volna. De értelmetlen lenne azt feltételeznünk, hogy Isten a Nagy Bumm előtt teremtette a világot. A táguló világegyetem nem zárja ki a Teremtőt, de behatárolja az időt, amikor munkáját befejezte." 

Rendszerint, ha nem teaser keddezem, akkor nagyon ritka, hogy idézzek egy könyvből, de most fizikai kényszer éreztem néhány kedvencem megosztására. Nem tudom megtagadni magam, szóval nem álltam ellen.

Mivel ez egy tudományos ismeretterjesztő könyv, nyilván fülszöveget nem írhatok hozzá. Mégis hogyan foglalnám össze tíz sorban a mindenség elméletét? Elég az hozzá, hogy tartalmát tekintve, a bevezetést nem számolva, hét előadásra, azaz fejezetre oszlik:

1. Gondolatok a világegyetemről

2. A táguló világegyetem

3. A fekete lyukak

4. A fekete lyukak nem is olyan feketék

5. A világegyetem eredete és sorsa

6. Az idő iránya

7. A mindenség elmélet 

"Na már most, első látásra az a tény, hogy a világegyetem – bármerre nézzünk – minden irányban egyforma, azt sugallhatja, hogy valami különleges helyünk van benne: ha minden galaxis távolodik tőlünk, akkor bizonyára mi vagyunk a középpontban. Erre azonban van egy másik magyarázat is: ha feltételezzük, hogy a világegyetem minden más pontból is azonosnak tűnik minden irányban. Ez pedig éppen Fridman második feltevése. 

Ennek a feltevésnek a megerősítésére vagy cáfolatára nincsen tudományos bizonyítékunk. Pusztán szerénységből hiszünk benne." 

Tudományos ismereteimet a nézett és olvasott sci-fikből, meg  néhány dokumentumfilmből szedtem, így aztán sem könnyedén, sem felelősségteljesen nem jelenthetem ki, hogy bármilyen szinten teljesek lennének, tehát jogosnak látszott ama félelmem, hogy egy szót sem fogok érteni. És eleinte valóban így volt. Jött nekem Hawking a szingularitással, meg a statikus világegyetemmel, amiről aztán el is magyarázta, hogy nem is létezik, és hogy megvolt a Nagy Bumm - ami pedig az előtt esett, számunkra lényegtelen-, és a világegyetem folyamatosan tágul. Egy darabig csak pislogtam tovább - határozottan emlékszem, hogy a kádban ülve olvastam, azaz helyesebb lenne azt mondanom, áztam tovább -, majd a legnagyobb meglepetésemre elkezdett nyiladozni valami kicsiny fényes a fejeben. Annyira megdöbbentem, hogy majdnem a vízbe ejtettem a könyvet, mert hát ez annyira logikus!   

"Végül azonban a szakemberek többsége – John Taylort is beleértve – elfogadta azt a következtetést, hogy ha az általános relativitáselméletről és a kvantummechanikáról alkotott elképzeléseink helyesek, akkor a fekete lyukak a fekete testekhez hasonlóan sugároznak. És bár még nem találtunk ősi fekete lyukat, ma már eléggé elfogadott, hogy ha találnánk, az rengeteg gamma- és röngensugárzást bocsátana ki. Ha mégis találunk ilyen fekete lyukat, megkapom a Nobel-díjat."

Nos, azért bevallom, nem lettem fizikus zseni - akadtak részek, amiket  kétszer, vagy a fülszövegeket követve vissza-vissza olvastam -, de vannak alapfogalmak, tézisek, állítások, amiket már értek. Így persze sokkal könnyebb. És végre eljutottam addig is, hogy megbántam, amiért nem küzdöttem a fizikáért és a matematikáért tovább. Persze, csak mióta tudom, hogy diszlexiás és diszgráfiás vagyok, azóta ismert azt is, hogy ez bizony sok esetben kihathat az egyén matematikai képességeire is. Érdekes, hogy a bátyám, aki elég súlyos eset, mindig is jó volt matekból, én viszont néha a hármast fordítva írtam le. Akkor persze figyelmetlen és lusta diák voltam, mostanra azonban megtanultam, hogy hatalmas erőfeszítésekkel ugyan, de meg tudok tanulni olyasmiket is, amikre azelőtt esélyem sem volt.

"A kvantummechanika megengedi – mint látni fogjuk –, hogy a világegyetemnek kezdete legyen anélkül, hogy szingularitása lenne, azaz a fizika törvényei nem vesztik érvényüket a világegyetem kezdetén. A világegyetem állapotát és tartalmát, bennünket is beleértve, teljesen meghatározzák a fizika törvényei, a határozatlansági reláció adta határon belül. Ennyit a szabad akaratról." 

Akadt olyan rész, ahol hangosan nevettem, hiába, attól mert valaki mozgás és beszéd képtelen, még lehet szórakoztató! És persze elképzelhetetlenül zseniális.

A könyv szerkesztése rendkívül következetes. Lassan épül fel az alapoktól, ezt támogatja a nyelvezete, ami egyszerű, világos, érezhetően nem feltétlen a szakmabelieknek készült. Ennek ellenére szükségesek a lábjegyzeteke, amiket a fordítók jóvoltából rendszeresen megkapunk.

"Mit jelentene, ha történetesen megtalálnánk a világegyetem végső elméletét? Véget érne történelmünk egy hosszú és dicsőséges fejezete, a világegyetem megértéséért való küzdelmünk. Newton idejében egy művelt ember – még ha vázlatosan is, de – megszerezhette a teljes emberi tudást. Ám azóta a tudomány fejlődési üteme ezt lehetetlenné tette. Az elméletek állandóan változtak, hogy számot adjanak az új megfigyelésekről, de sohasem voltak kellően feldolgozva és leegyszerűsítve, hogy az átlagember is megértse őket. Specialistának kell lenned, és akkor is csak reménykedhetsz, hogy megértheted a tudományos elméletek egy kis hányadát."

Minden bizonnyal 2016 legjobb döntésének bizonyult A mindenség elméletével kezdeni az évet. És bár még koránt sincs itt a vége, akár találhatunk néhány kósza fekete lyukat is, nem hiszem, hogy ez a véleményem a közeljövőben megváltozna. Hihetetlen élmény volt. Nemcsak érdekes, hanem kimondottan szellemes olvasmány is. Kis túlzással azt állítanám, bár irodalmi értelemben nem esélyes a Nobel-díjra, mégiscsak kötelező olvasmány. És csupán 150 oldal. Érdemes belevágni!


"Ám ha felfedeznénk egy teljes elméletet, annak idővel nagy vonalakban mindenki, nemcsak néhány tudós számára kellene érthetőnek lennie. Akkor mindnyájan részt tudnánk venni annak megvitatásában, hogy miért is létezik a világegyetem. Ha erre megtaláljuk a választ, az az emberi ész végső diadala lesz. Akkor majd megismerjük Isten elméjét."

10/10

Magyar kiadó: Kossuth Kiadó Zrt.
Fordították: Bakó Dorottya, Papp Gábor