Böszörményi Gyula: Ármány és kézfogó (Ambrózy báró esetei #3)

Ha jól emlékszem, többször megjegyeztem már, hogy amikor sorozatot olvasok, szeretek szünetet tartani a részek között. Ez persze nem véletlen. Amikor elkap a gépszíj, színe ültő helyembe falnám fel a összes kötetet, ami azt jelenti, annyira rácsavarodom, hogy utána hetekig mindenen csak fanyalgok, így egy ésszerűnek tartható 2,5 könyves távolság után vágtam bele a következő részbe, és menten elképedtem, mert hát 702 oldal mégsem úriasszonyok vánkosa alá való alkalmatosság. Ilyen méretekkel már gyilkolni is lehet...

Mili egyre nehezebben kezelhető a báró számára, és valamilyen rejtélyes okból kifolyólag, bár ez még soha az életbe nem jött be, magyarázat és indok nélkül elvárja, hogy a kisasszony engedelmeskedjék. Mi baj történhet? A nyomozósegéd folyvást Cili kisasszony és a Magyar utca titkának nyomán jár, Richárd pedig a csuda tudja mi után, de az biztos, hogy a célpontjaik azonosak. Mili minden türelme elfogyott, Emma ügye semerre sem halad, a báró pedig félrebeszél, és idegen szoknyák után járkál. 

Dorothy L. Sayers: Whose Body? (Lord Peter Wimsey Mysteries #1)

Nyilvánvalóan a saját szegénységi bizonyítványom, de korábban sosem hallottam Dorothy L. Sayersről. Pedig hallhattam volna, mivel Agatha Christie kortársaként szintén krimiket írt, csakhogy idehaza nem lett túl felkapott. Szerencsére Brigi, a Popkult, csajok, satöbbi-ből ismerte helyettem is.

Egy építész meztelen férfi holttestet talál saját fürdőkádjában, és az azonosításban nem segít az az egyetlen tárgy sem, amit birtokol, a csíptetős szemüveg. A talány meglehetősen érdekes, ezért Lord Peter Wimsey nyomban odasiet, de nem sikerül elkerülnie Sugg felügyelőt, aki nem különösebben rajong érte, ráadásul biztosra veszi, hogy a hulla nem más, mint az előző éjjel, titokzatos körülmények között a saját fürdőszobájából eltűnt Sir Reuben Levy. A lord azonban máshogy gondolja, és kiderül, hogy a hasonlóság ellenére mégsem lehet azonos a két férfi, így csatlakozik barátjához, Charles Parkerhez, aki az eltűnt férfit keresi. 

Oliver Tearle: The Secret Library: A Book-Lovers' Journey Through Curiosities of History

A titkos könyvtár nem az első könyv, amit a borítója miatt választottam, mégis különleges, mégpedig azért, ahogy hozzám került. A kedvenc többnyelvű boltom kirakatába láttam meg egy esete, csakhogy amikor visszamentem, már nem volt ott. Mivel sem az írót, se a címét nem tudtam - hiszen a borítójába szerettem bele -, azt kezdtem magyarázni, hogy egy kulcslyuk van az elején, amin keresztül könyveket lehet látni, és hogy mennyire gyönyörű ezüst cirádás. Még sosem vettem így könyvet, és úgy tűnt, nem is fogok, mivel nem tudták miről beszélnek, csakhogy ismernek már pár éve, így nekiálltak megkeresni. Nem lennénk itt, ha nem találták volna meg, pedig biztosan szegényesebb lennék egy élménnyel.

Azt ismeritek, hogy a borbély, a kopasz és a bolond kirándulni mennek? Az erőben éjszakáznak, ezért megegyeznek abban, felváltva fognak őrködni, és az elsőt a borbély magára vállalja. Mivel az őrség unalmas, virrasztás közben levágja a bolond haját, aztán az ideje leteltével felkelti, hogy váltsa le. A bolond érzi, ahogy a szél fújja a fejbőrét és azt gondolja:
-Ez a borbély tiszta bolond. A kopaszt ébresztette fel helyettem.

Mats Strandberg, Sara Bergmark Elfgren: Kulcs (Engelsfors #3)

A második rész után kénytelen voltam némi szünetet tartani. nem szabad akaratomból, de nem volt birtokomban a Kulcs. Merthogy kölcsön adtam. Természetesen pokoli hosszú volt az idő, amit kénytelenen voltam néhány meglehetősen jó könyvvel kitölteni. Nem panaszkodhatom, volt köztük hangos és papír is, mindet élveztem, no de azért mégiscsak feszített a várakozás.

Az iskolában történt balesetet lassan mindenki elfelejtette, csak azok a családok nem, akik érintettek voltak, no és persze a kiválasztottak. Az élet lassan visszatért a normális kerékvágásba, legalábbis látszólag, Nicolausról továbbra sincs semmi hír, és egy új játékos, a Tanács vezetője is csatlakozik a városban már amúgy is jelenlévő különítményhez. Érdeklődése Minoo iránt nyugtalanítja a lányokat, csakhogy nem csak ezért kell aggódniuk. Túl sok dolog történik nagyon kevés idő alatt, és többé már senkiben, még Védelmezőkben sem bízhatnak.

Daniel Sloss: X - no és egy kis variálás - (Variálós vasárnap #52)

Forrás

Azt hiszem, 2019 év elejére tehető az az időszakom, amikor mindenkinek, aki hajlandó volt velem megállni két percre, ömlengve meséltem két, újonnan talált és imádott humoristáról, Daniel Slossról és Russell Howardról. Így amikor kiderül, hogy jönnek hozzánk is, ujjongva rohantam jegyet venni. Kicsit aggódtam, hogy fogom érteni, milyen lesz élőben, de minden elvárásomat felülírta november 3-án az X. Sőt, megtörtént az is, hogy utána nehezemre esett beszélni, ahogyan most írni is, mégis hosszan teszem...

Rachel Joyce: Queenie Hennessy Szerelmes Levelei (Harold Fry #2)

Az első rész után szinte evidensnek tűnt, hogy a duológia végére jutok, de bevallom, a címe egyből el is kedvtelenített. Arra gondoltam, ha valóban szerelmes levelek sokaságát tartalmazza, vagy akár egy hatalmas, összefüggő történetet kis mellékszálakkal, nem valószínű, hogy szeretni fogom. Mégis elkezdtem. Hogy miért? Mert attól tartottam, máskülönben kimaradok valamiből.

Queenie Hennessy lelkiismeretét rég nyomja valami, amit sosem mert elmesélni Haroldnak. Míg együtt dolgoztak, végig szerette a férfit, de nem ez a titok, ami mardossa a lelkét, nem ez, amivel megbékélne még halála előtt. A lassú rák cammogva, napról napra ragadja el az életből, és a sok morfium ködén át szinte már semmi vágya sincs, csakhogy elmondhassa, kiadhassa magából az egész eltemetett múltat. S mivel beszélni már képtelen, hát leírja mindazt, amit tudatni szeretne. 

Böszörményi Gyula: Beretva és tőr (Ambrózy báró esetei #2.5)

Persze tudtam, hogy egy közbenső rész lesz, de amikor megláttam a könyv méreteit, bizony felszaladt a szemöldököm. Megnéztem az oldalszámot, aztán az árát, és majdnem úgy döntöttem, nem is igen van rá szükségem. Nem értem, miért nem kerülhetett a következő könyv elejére vagy végére. Rutinból berzenkedtem kicsit, aztán mégis megvettem, mert hát érdekelt.

A perzsa sah, Muzaffer ed-din Qajar, egész kíséretével együtt megérkezett európai körútján Magyarországra. Két kézzel szórja  a pénzt, sós uborkát eszik. Élete élménye lehetne, ha két ismeretlen nem tört volna be egy éjszakán a szigorúan őrzött lakosztályába, és az egyikük jégre nem kerül. A rendőrség teljesen tanácstalan, így azt teszik, amit hasonló helyzetben mindig, Ambrózy báróhoz fordulnak. Richárd Mili távol tartása mellett siet a helyszínre, hogy kibogozza a kusza szálakat, és csak alig lepődik meg azon, hogy a kotnyeles kisasszonyt nem lehet a sarokba állítani. 

Csokit vagy csalunk

Sosem szerette a haloweent, beöltözni sem volt kedve, de mióta ebbe a városba költöztek, beállt a sorba, ahogy mindenki más. A helybéliek valamiért nagyon kedvelték a boszorkányok éjszakáját, csakhogy azt szokatlanul korán kezdték. Már napkeltétől "csokit vagy csalunk" kiáltásoktól zengett a környék, és csak valamivel éjfél előtt ér véget a járkálás, akkor viszont a házibulik zaja miatt vált lehetetlenné az alvás. Eddig legalább öt meghívást kaptak, bár a nap folyamán várhatóan érkezik még néhány. Hála érte az égnek! A gondolatát is utálta, hogy másnap hajnalig, házról házra járva igyanak és táncoljanak.

André Aciman: Találj rám! (Szólíts ​a neveden #2)

Amikor az Athenaeumtól megkérdezték, érdekel-e az október 29-én érkező Találj rám!, ami a Szólíts a neveden folytatása, gondolkodás nélkül mondtam igent. Jóllehet ismert, Elio és Oliver hogyan folytatja az életét, akkor is szerettem volna velük lenni egy kicsit. Az első rész olyan nagy hatással volt rám, annyira elkapott és megérintett, hogy vágytam a normális hétköznapjaikra, a hetekre, hónapokra és évekre, amit külön töltenek. A gondolatikra, érzéseikre, ahogyan emlékeznek. Ha emlékeznek egyáltalán arra a nyárra.

Samuel Rómába utazik, ahova meghívták előadni, és persze szeretné látni a fiát is. Meglepetésére találkozik Mirandával, a fele annyi idős fotográfussal, és ez megváltoztatja az életét. Nem sokra rá Elio Párizsba költözik, egy koncerten pedig  megismerkedik egy nálánál sokkal idősebb férfivel. A kapcsolatuk új lehetőségeket ad, és elvezet egy sereg felismeréshez. 
Oliver Amerikában él a feleségével, és úgy érzi, élete egy része lezárult. Visszatérhetne a régi, megszokott kényelembe, de 44 évesen rájön, évek óta nem érezte magát annyira élőnek, mint akkor, azon a bizonyos nyáron. Mostanra egy halott, aki nap nap után kénytelen ugyanazt csinálni, amíg tényleg el nem tűnik. 

Jo Nesbø: The Bat (Harry Hole, #1) - Denevérember

Néhány éve olvastam már egy könyvet a Harry Hole szériából, igaz, hogy az nem az első volt, hanem a sorozat egy közbenső darabja, de ettől függetlenül megvolt bennem az igény az elölről kezdésre. Aztán ki tudja miért, nem valósult meg az egész elhatározásból semmi, amíg audiobookban meg nem találtam a szériát.

Harryt Sydney küldik, ahol egy valamikor híresnek számító norvég műsorvezetőt mosott partra a víz. A nő Ausztráliában új életet kezdett, és rég eltűnt a televíziók képernyőjéről, azonban erőszakos halála mégis nagy hullámokat kavar. A helyi rendőrség csak kirakat szerepet szán Holenak, de hála egy aboriginal rendőrtisztnek, kicsit jobban elmélyed az ügyben, mint kellene, és hamarosan azon kapják magukat, hogy sorozatgyilkos után nyomoznak. Összefüggéseket találnak váratlan helyeken, ott is, ahol nem is keresik.