Szeretem Mitch Albom könyveit. Folyton elgondolkodtatnak, de teljesen változatos dolgokról. Ezek a dolgok persze nem mindig azonosak, mégis folyamatosan kattognak a fejemben, és nem lehet figyelmen kívül hagyni a mondanivalójukat. Nem történt ez máshogy ezúttal sem, a magyarul Csak egy kis hit kell - Igaz történet címen megjelent könyve kapcsán.
Mitch-t váratlanul éri, amikor a szülővárosából ismert, 82 éves rabbi megkéri, ha eljön az ideje, mondjon ő gyászbeszédet. Némi gondolkodás után elvállalja a feladatot, de csak úgy, ha lesz esélye megismerni Albert L. Lewist, mint embert. Az idős férfi beleegyezik a feltételibe, és Albom azon kapja magát, semmit nem tudott sem róla, sem azokról a dolgokról, amik igazán fontosak lehetnek. Mindeközben megismerkedik Henry Covingtonnnal, a detroiti lelkésszel, életével és munkásságával. El kell döntenie, hisz-e a férfi munkájában, és az alapítványán keresztül támogatja-e, vagy hátat fordít neki, a közösségnek és a beszakadt templomtetőnek is.
A Have A Little Faith, akárcsak a Tuesdays with Morrie, igazi hús-vér embereknek állít emléket, és teszi ezt úgy, hogy megmutatja minden érintett emberi arcát. A múltjukkal, bűneikkel együtt. Kettőjük között a kapocs Mitch Albom, az ő gondolatai, és a szeme, ahogy tanulmányozza a két egymástól telesen különböző férfit, akikben, jön rá később, mégis akad számtalan megegyező tulajdonságuk is.
Albert régimódi rabi, a világ megváltozott körülötte, de ő csak tette a dolgát, ahogy mindig. Ismeri az egyházközösségének tagjait, értékeiket, erősségüket és gyengéjüket. Odaadó férfi, Isten szolgája, családapa, nagyapa és elhivatott a végsőkig. Mindig énekel, ha jó a kedve, vagy esetleg azért, hogy másokat felvidítson vele. Ő az éneklő rabbi. A szavai és a tettei mindig összhangban vannak egymással, olyan fajta, akiből meglehetősen kevés akad.
Henry elítélt bűnöző, dealer, valamikori drogfüggő. Szegény, fekete közösségben nőtt fel, nem is meglepő a bűnözői háttér, ami különleges, a pillanat, amikor felajánlotta életét Istennek, és az, ahogy megtartja a szavát. Nála kevesebben tudnak többet a szükségről és a nélkülözésről, ezért megváltást és igét hirdet egy olyan templomban, aminek beszakadt a teteje, ahova becsurog a víz, amikor esik. Mégis rendületlenül hisz. szállást és ételt ad a hajléktalanoknak, és nem egyszer második esélyt a rászorulóknak.
Mitch életének ezen a pontján nem volt különösen vallásos, a hit gyerekkorához tartozott, és Albert
felnőttként csak azért a rabbija, mert sosem csatlakozott új közösséghez. Csakhogy a kérés hatására ez a 82 éves, mégis testileg és szellemileg is fitt férfi, felkészülve az elkerülhetetlenre, rendszeresen leül vele beszélgetni az élet nagy vagy éppen apró dolgairól, és ezzel észrevétlen ráébreszti, mi maradt ki korábban az életéből. Magától értetődően természetes az egész folyamat. Barátja és tanítója lesz, aki napról napra közelebb kerül hozzá.
Henryt viszont először kétkedéssel fogadja. Nehéz előítéletek nélkül feldolgoznia, ahogy a legtöbb embernek is az, hogy egy bűnöző is jó útra térhet, és még nehezebb feldolgoznia azt a nyíltságot, amivel a férfi mesél a múltjának szégyenteljes időszakáról. Többször meglátogatja, néhány istentiszteleten is részt vesz, mire eldönti, hova tartozik. Jóllehet a lelkész számára nyilvánvaló mindez, a kérkedés és fenntartás, mégsem tesz semmit, hogy jobb színbe tüntesse fel magát. Akkor sem, ha a közösségének borzasztóan szüksége van pénzre. Megvárja, míg az akkor már híresnek számító író maga dönt.
Mitch szavaival ez egy történet arról, hogy hiszünk valamiben, és két különböző emberről, akik megtanították arra, hogyan tegye - "This is a story about believing in something and the two very different men who taught me how". És tulajdonképpen erről szól az egész, sem több, sem kevesebb. Számomra ez nem csupán egy könyv két férfi alázatos munkájának és teljes életének szentelve, hanem történet egy harmadikról is, aki megismeri saját magát, és a számára igazán fontos dolgokat.
A könyv váltott fejezetekben szól a rabbiról és a lelkészről, bemutatva a hátterüket, hogy honnan jöttek, hová jutottak, és hogy hitükben mennyi azonosság van, így aztán bennük is, még akkor is, ha két külön vallás képviselői. Keresztényként, de legfőképpen olyan emberként, aki a jelenben él, a Have A Little Faith legfontosabb tanításának azt tartom, ahogy az előítélettől mentes elfogadást, és a felismerés fontosságát kezeli. Mindegy, miben hiszünk, végső soron különbségeink ellenére is mind hasonlóak vagyunk.
Igazán könnyen olvasható, megkapó történeteteket mesél el, így nem meglepő, hogy komolyan élveztem minden percét, csak azt sajnálom, hogy nem olyan példányom van, ami az eredeti borítóval került kiadása - második kép -, mert arra utalásokat is találni a könyvben. Viszont minden nem lehet tökéletes, és az élményen nem változtatott így sem.
10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése