Arra készültem, hogy tömény dráma, ráadásul szociodráma, persze akkor is olvastam volna, de meglepően kellemes olvasmánynak bizonyul. Annyira, hogy vasárnap éjszaka vettem le a polcról, és alig ötven oldal van belőle. Oké, nem egy vaskos kötet, de akkor is! Az utóbbi években szinte csak képregényekkel haladok ennyire gyorsan. Nyugodtan mondhatom, szeretem.
A sivatagi ugróegerek ketrecénél álltam, és csodálkozva - nem, csodálattal - néztem testük bonyolult sziluettjét; hogyan boldogulhatnak az életben ilyen rövid lábakkal és ilyen hosszú farokkal.
- Ugróegeret akarsz venni? - kérdezte.
Pajtim Statovci: Macskám, Jugoszlávia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése