Magnus két éve, mióta néhány farkas megölte édesanyját, hajléktalan. Megtanult vigyázni magára, tudja, hol juthat kajához, ruhához és jó barátokat is talált, mégis csak magányos élet az övé. Aztán a 16. születésnapján hírt kap arról, hogy keresik. Nos, ha el akarsz tűnni, akkor ez bizony sosem jó hír, ezért megpróbál a dolgok elejébe menni. Mire észbe kap, már halott, és a Valhalla ölelő karjaiba zárja. Szó se róla, nem kevés a változás, harcosként napjában többször is meghalhat, elvégre fel kell készülni a világvégére, és bár szimpatikus csapatra talál a holtak közt, ráadásul einherjarnak lenni is szórakoztató lehet, de valkűrjét száműzik, úgy tűnik, méltatlanul került a Valhallába, és a tetejében még a Ragnarök is közeleg.
Már az első oldalak, miket beszélek, a fejezetcímek világossá tették, hogy szeretni fogom. Az egész könyv olyan, mintha Riordan, mint brand, most ért volna össze. A főhősünk szellemes, de nem annyira keményfejű, mint Percy, a barátai sziporkázóak, az átélt kalandok örült sebességgel pörögnek, és kiderült, mindig és mindenre lehet tenni még egy lapáttal.
A skandináv mitológia az elmúlt évek Marvel mozgolódásainak köszönhetően némileg rivaldafénybe került, így a könyv külön kitér azon tévedésekre, amit a félművelt közönség fejébe plántáltak. Persze nem egyszerre, mindenre és mindenkire sor kerül szépen sorban, de az kimondottan örömömre szolgál, hogy Thor sokkal közelebb került önmagához. A einherjarség nem jelenti automatikusan, hogy valaki félisten, bár számtalan harcban elhunyt hős között találunk isteni leszármazottat. A Valhallában várakozva minden céljuk az, hogy a világvégén Odin oldalán harcoljanak, aki, ki tudja miért, a többi istennel együtt két éve eltűnt.
Riordantól megszokott módon több, kevésbé ismert momentum is előtérbe kerül, de ahogy várható, egy aprócska kis csavarral. Nem meglepő, hogy a könyv végén elhelyezett ismertetők ezúttal is hasznosnak bizonyultak. Egy sereg dologra számítani lehet, mégsem nevezném kiszámíthatónak. Ironikus beszólások, vicces szituációk és életveszélyes kalandok váltják egymást, nem mondok nagyot, ha elárulom, voltak olyan részek, amiken hangosan nevettem. Jó tanács, reggeli csúcsban, a tömött villamoson néha ez egy picit kellemetlen lehet, de hosszas gyakorlás után én már rutinból teszek úgy, mintha nem vettem volna észre mások csodálkozását.
Oké, elismerem, a sztori nem túl összetett, van egy félistenünk, néhány jó baráttal megtámogatva, és természetesen közeleg a világvége - ki tudja hányadik Riordan univerzumaiban -, amit szó se róla, meg kell állítani. Tán úgy tűnik, ezt már olvastátok, de ebben a formában még egészen biztosan nem. Negyven éves vagyok, és komolyan mondom, nem tudom megunni ezeket a könyveket. A sok azonosság ellenére is rengeteg az eltérés, és íme az élő példa arra, hány változatban lehet megírni ugyanazt, ráadásul úgy, hogy az még jó is! Sőt, valami elképesztő! Amíg RR folytatja az írást, tuti biztos, olvasni is fogom.
Mivel úgy tűnik, a KMK megtalálta Rick Riordan stabil rajongói bázisát, szinte biztosra veszem, hogy a The Kane Chronicles lecsengésével előbb vagy utóbb magyarul is megérkezik. Aki pedig addig nem akar vagy tud várni, viszont rendelkezik egy viszonylag stabilnak nevezhető alapszintű angollal, bátran vágjon bele. Megéri a kezdeti munkát. A következő könyv ugyanis már sokkal könnyebb lesz.
10/10
Már az első oldalak, miket beszélek, a fejezetcímek világossá tették, hogy szeretni fogom. Az egész könyv olyan, mintha Riordan, mint brand, most ért volna össze. A főhősünk szellemes, de nem annyira keményfejű, mint Percy, a barátai sziporkázóak, az átélt kalandok örült sebességgel pörögnek, és kiderült, mindig és mindenre lehet tenni még egy lapáttal.
A skandináv mitológia az elmúlt évek Marvel mozgolódásainak köszönhetően némileg rivaldafénybe került, így a könyv külön kitér azon tévedésekre, amit a félművelt közönség fejébe plántáltak. Persze nem egyszerre, mindenre és mindenkire sor kerül szépen sorban, de az kimondottan örömömre szolgál, hogy Thor sokkal közelebb került önmagához. A einherjarség nem jelenti automatikusan, hogy valaki félisten, bár számtalan harcban elhunyt hős között találunk isteni leszármazottat. A Valhallában várakozva minden céljuk az, hogy a világvégén Odin oldalán harcoljanak, aki, ki tudja miért, a többi istennel együtt két éve eltűnt.
Riordantól megszokott módon több, kevésbé ismert momentum is előtérbe kerül, de ahogy várható, egy aprócska kis csavarral. Nem meglepő, hogy a könyv végén elhelyezett ismertetők ezúttal is hasznosnak bizonyultak. Egy sereg dologra számítani lehet, mégsem nevezném kiszámíthatónak. Ironikus beszólások, vicces szituációk és életveszélyes kalandok váltják egymást, nem mondok nagyot, ha elárulom, voltak olyan részek, amiken hangosan nevettem. Jó tanács, reggeli csúcsban, a tömött villamoson néha ez egy picit kellemetlen lehet, de hosszas gyakorlás után én már rutinból teszek úgy, mintha nem vettem volna észre mások csodálkozását.
Oké, elismerem, a sztori nem túl összetett, van egy félistenünk, néhány jó baráttal megtámogatva, és természetesen közeleg a világvége - ki tudja hányadik Riordan univerzumaiban -, amit szó se róla, meg kell állítani. Tán úgy tűnik, ezt már olvastátok, de ebben a formában még egészen biztosan nem. Negyven éves vagyok, és komolyan mondom, nem tudom megunni ezeket a könyveket. A sok azonosság ellenére is rengeteg az eltérés, és íme az élő példa arra, hány változatban lehet megírni ugyanazt, ráadásul úgy, hogy az még jó is! Sőt, valami elképesztő! Amíg RR folytatja az írást, tuti biztos, olvasni is fogom.
Mivel úgy tűnik, a KMK megtalálta Rick Riordan stabil rajongói bázisát, szinte biztosra veszem, hogy a The Kane Chronicles lecsengésével előbb vagy utóbb magyarul is megérkezik. Aki pedig addig nem akar vagy tud várni, viszont rendelkezik egy viszonylag stabilnak nevezhető alapszintű angollal, bátran vágjon bele. Megéri a kezdeti munkát. A következő könyv ugyanis már sokkal könnyebb lesz.
10/10
Huh, sose érem magam utol Riordannel. :D
VálaszTörlésDe nem baj, mert elunni se fogom. :)
Látod, látod?! Minden rosszban van valami jó ;) Utol én sem érem magam, de ott loholok a középmezőnyben ;)
Törlés