20 részes tajvani romantikus vígjátéksorozat (2007)
- Ariel Lin - Yuan Xiang Qin
- Joe Cheng - Jiang Zhi Shu / Evan
- Jiro Wang - Jin Yuan Feng
- Zhang Yong Zheng - Jiang Ah Li
- Cyndi Chao - Jiang Zhao Zi
- Tang Tsung Sheng - Yuan You Cai
- Zhang Bo Han - Jiang Yu Shu
- Cong Yang (崇洋) - tini Yu Shu
Szóval a második évad... Mit is mondhatnék? Minden percét imádtam! Klasszisokkal jobb volt az első évadnál, pedig az is remek volt. Nagyjából ott folytatódik, ahol az előző befejeződött és pont ezért mondtam azt, hogy a koreai rövidítés hiba volt. Igaz, a legélvezetesebb részeket tömörítették, de persze nem egészen úgy és ott, sőt akadnak benne új költések is.
Figyelem! A leírás spoileres az előző évadra nézve( Megjegyzem a másodikra is, de hát nehéz összefoglalni a lényeget!)
Yuan Xiang Qin és Jiang Zhi Shu összeházasodtak és nászútra indulnak. Xiang Qin nem lenne az, aki, ha a repülőutat megúsznák némi kaland nélkül, de a neheze még csak most jön! Rossz buszra száll, a férjének kell érte menni, aztán a szállodai szomszédjukban lakó japán párból a hölgy szemet vet Zhi Shura.
Mire megoldanak minden problémát, véget is ér az út és haza kell menni. Otthon pedig újra várják őket a hétköznapok, ami során Zhi Shu nem jegyezteti be a házasságukat, doktori képzése miatt napokig hanyagolja a feleségét(Mivel egy évvel később kezdett másoknál folyamatos tanulnia kell. Kiválasztotta az egyetlen olyan hivatást, ami kihívásokat rejt számára. ), és még mindig intimitási problémákkal küzd. Azaz, amikor nem kettesben vannak olyan fagyos, mint ama bizonyos borjúláb, amivel gyilkosságot követtek el, majd utána megsütöttek és megetették a rendőrökkel.
Ennek ellenére Xiang Qin nem adja fel. Újra és újra próbálkozik. Zavarba hozza a férjét mindenki előtt, kínosabbnál kínosabb helyzetekbe keveredik, és eldönti, hogy tanár lesz. Hát, az egész család petúniára csüccsen a hírtől. Mit tehet egy jó férj? Támogatja hitvesét. Annál is inkább, mert régóta szeretné, ha Xiang Qin önállóbb lenne és nem függne annyira tőle. Érti ő, de legalábbis sejti, hogy a lány számára csak ő létezik, de jó lenne, ha álmai is lennének azonkívül, hogy jó kis feleség legyen. Könnyű elhatározni, de Xiang Qinnek esze ágába sincs elszakadni a férjétől. Minden próbálkozást személyes sértésnek vesz.
Közben megszületik a nagy gondolat is, ha Zhi Shu doktor lesz, ő bizony ápolónő. Isten óvja a betegeket! Átjelentkezik az új szakra, ahol közös munkacsoportba kerül egy elhivatott ápolóval, egy másikkal, aki fiú létére nővér szeretne lenni, egy olyan lánnyal akinek az életcélja, hogy orvost fogjon magának és egy igazi csodabogárral, aki rajong a sérülésekért, belsőszervekért, vérért és minden hasonló finomságárt. Nem elég, hogy alig tud lépést tartani másokkal, és senki sem akar vele párba kerülni, még azt is el kell viselnie, hogy négy barátjából hárman a Jiang Zhi Shu rajongói klub tagjai. Életcéljuk, a szuper édes, okos és népszerű doktor megszerzése és feleségének elüldözése. A feladat fel van adva!
Egyfelől sokkal nyugodtabb szívvel kezeltem ezt az évadot, elvégre már összeházasodtak és a napi apró drámákon kívül mi más történhetne, de ahogy telik az idő, úgy jönnek az újabb problémák. Például Zhi Shu megismeri a féltékenységet. Azt a mardosó érzést, ami fájdalmasabb számára mindennél, és aminek súlyától mozdulni is képtelen, miközben az egyetlen nő, akit rajongással, őszinte odaadással szeret egyre inkább szenved. Mindenki, még az öccse is, szörnyetegnek tartja.
Xiang Qinnek fogalma sincs arról, hogy a férje mennyire szereti. Ahogyan halad az idő, Zhi Shu fokozatosan oldódik, a kívülállók szerint még mindig hallvérű. Pedig minden gondolata ifjú felesége körül jár, miközben a legjobb rezidens lesz és nagyon gyorsan halad a ranglétrán.
A központban továbbra is ketten állnak, azért nem mulasztják el a lehetőséget, különösen Xiang Qin, hogy bele ne avatkozzon mások életébe a saját jól felfogott érdekükben. Tiltakozhatnak kézzel-lábbal, a lány tudja, amit tud és pont. Mindenki boldog lesz, ha akarja, ha nem! Ehhez tartsák magukat! Zhi Shu mosolyogva követi ezeket az eseményeket, mert tudja, hiába mond bármit, nem tehet ellene semmit. Aggodalmában üvölthet, könyöröghet, teljese mindegy. Minden ellenállás hasztalan. Így valahányszor a számára legdrágább elkövet valami csacskaságot, csak annyit fűzz hozzá: már hozzászoktam.
Zhi Shu karakterében nem egyezik meg a nagyon merev koreai Seung Joval. Sokkal lágyabb, kevésbé zord. Ha kettesben vannak kezdeményező és időnként még bújós is. Édes, na! Szüksége van a feleségére, amivel ő tisztában van, de nem ártana közölni az érintettel is, amin viszont még dolgozni kell. Ahogy halad a történet, úgy változik.
Rengeteget nevettem! Xiang Qin semmit sem változott, ugyanolyan gyermekded, hangos, akaratos és odaadó, mint mindig, csak valahogy az emberek törtnek be körülötte. Keményen megküzd mindenért, mondván, mivel ő ostobább másoknál, többet kell dolgoznia. Van egy idevágó, nagyon jópofa pólója is. A vezetést viszont nem neki találták ki. Bár véleménye szerint varázslatos a stílusa, mindenki más szűkölve menekül. Van, amire még nem érett meg a sok munka ellenére sem.
Imádni való volt az egész sorozat. Tuti újranézős darab lesz. Sírtam rajta a nevetéstől, aztán meg egy-két drámai jelenettől, de egész elfogadható volt az arány, így nem bánom. Kicsit furcsa volt ugyan, hogy az egyik rész közepén cserélték le Yu Shu szerepét eljátszó fiút, akinek sokat kellett nőnie abban az évben. Ezt még értem is, csak szerencsésebb lett volna elkülöníteni a váltást. Aztán még az elején éreztem, kimaradtam valamiből. Mutattak olyan felvételeket, amik elvileg az első évadból valók, gyakorlatilag mégsem láttam őket. Ezt viszont frappánsan megoldották. Az egyik rész végén levetítették a hiányzó részeket.
Ami külön tetszett, hogy a félmeztelen jelenetek ellenére sem érzetek kényszert arra, hogy Joe Cheng felsőtestét kigyúrják. Pedig ugye ő a tökéletes férfi, akiért mindenki odavan. Még egy plusz pont Tajvannak.
A történetet ott fejezték be, ahol az eredeti mangaka, Kaoru Tada, tette, így maradt két olyan szál, ami elvarratlan. Ráadásul két nagyon sok lehetőséget, izgalmat rejtő fordulatról van szó. Igaz, hogy nagyon szeretném tudni, mi lett azoknak a vége, mégsem érzem magam csalódottnak. Valahogyan természetesnek veszem, hogy ha nem is alakul minden tökéletesen, mégis mindent megoldanak a végére. Hiányérzetem sincs emiatt, csak annyiban, hogy úgy néztem volna még.
10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése