2020. április 19., vasárnap

Paplan alatt (Variálós vasárnap #55)

Téma szerint arról kéne írnom, hogy milyen könyvek segítenek visszatérni önmagamhoz, megnyugodni ebben a káoszban. Hogy mik azok az alapművek, melyeket valahányszor kézbe veszek, magukhoz emelnek. Otthonosan, melegen, meghitten. Mint kiderült, létezik erre egy mindenki által használt és ismert kifejezés, Amedeának köszönhetően, mégpedig a kabátkönyvek. Nos, már az elején elakadtam, ugyanis nem értettem a kifejezést. Nekem ugyanis a kabát, mint olyan, utcai felsőruházatra kerülő valami, amit akkor viselsz, amikor távozni készül valahonnan, viszont, és nyilván ez nézőpont kérdése, a maradás lenne most a lényeg. Lehorgonyozni valahol, egy világban, lubickolni a varázsában, alámerülni finoman, puhán, így a saját értelmezésem szerint, ahogy igen régen gondolok rájuk, ezek a paplan-, vagy dunnakönyvek, megtestesítve azokat a napokat, amikor nincs kedvem felkelni, csak feküdnék a takarom alatt, és lustálkodnék. És hogy ezt tisztáztam magamnak, már jöhetne is a felsorolás...

Itt meg kell állnunk egy pillanatra, mert szinte biztos vagyok abban, hogy a legtöbb bloggerina kolleginánál, sok egyéb mellett, elő fog kerülni J.K. Rowling teljes vagy részleges munkássága, de nálam erre ne számítsatok. Sőt, felsorolásra sem. Mert hogy kit mi lazít el, az egyedi. Nem vagyunk egyformák, és nem is elvárás ez sehol sem. Legalábbis az én világomban nem az. Így aztán sok bölcsességgel nem szolgálhatok azoknak, akik azt gondolták, valami használható tanáccsal, de legalább egy ötlettel távozhatnak tőlem.

Mivel egy meglehetősen hosszú posztban már elemeztem a jelenlegi helyzetet, az új kihívásokat és feladatokat, erre nem kívánok újra kitérni, viszont a csillagok együttállása miatt viszonylag nehezen olvasok. Nem nagyon köt le semmi, több könyvbe kezdtem bele, vagy választottam ki következőnek, mint az elmúlt években összesen, de amikor olvasásra került volna a sor, néhány oldal, esetleg bekezdés után száj húzva félreraktam. Mivel hangoskönyveket utazás közben hallgattam, most azok is kiestek - próbálkozom azért, viszont egyenlőre még nem nagy sikerrel -, és tényleg szerettem volna elmerülni a régen annyira imádott, soha meg nem unt világokba, csakhogy ez sem ment.

A szokásos melengető könyvel nem érdekelnek, kiesett J.K. Rowling, Rick Riordan, Murakami Haruki, és a másik ezer író, akikről sokat és sokszor írtam. És akkor ki maradt? Mondhatnám nagy lelkesen, hogy belső sugallatra hallgatva, de leginkább csak a véletlennek köszönhetően belevágtam egy régen olvasott Lesli L. Lawrence könyvbe, amit azóta még két ismétlés, és egy elsőre forgatott könyve követett, ezekkel pedig kimaxoltam a lefekvés előtti időszakokat - szigorúan ágyban, paplan alatt. Újra olvastam Charlotte Brontë klasszikusát, és Jane Eyre tagadhatatlanul kellemesen betakart és álomba ringatott. És nagyjából ennyi. Jóllehet egy két korábbi olvasmány postja kikerült, vagy éppen vár még a csőben, de ez ne zavarjon meg senkit, kizárólag ezeket olvastam az elmúlt hetekben, és nem is igen tervezek semmi mást, mert pontosan tudom, hogy a tervek kicsit vonakodva ugyan, mégis szép ívben ugranak majd fejest egy víztelen betonmedencébe.

Az időt viszont csak el kell ütni valamivel, így az elmúlt hónapban kétszer vettem részt a Be Smart Klub előadásain, elmerülök a National Theatre közvetítésekben - szerencsére egyre több magyar színház oldalán is akad néznivaló. Feliratkoztam a Maradj Otthon Fesztiválra, és bár hazudnék, ha azt mondanám, minden bejelentkező érdekel, azért találtam köztük lebilincselő tartalmat. Rájöttem, sokkal több előadásra, konferenciára, koncertre járnék, ha nem kéne ténylegesen elmenni, szóval tetszik ez az irány.
Borzasztó sok You Tube videót nézek, mindenfélét, és persze Podcastok tömkelegét hallgatom. Filmeket, néha-néha sorozatokat is bevállalok, egyre szorosabb kapcsolatot ápolok a krimikkel, de sok esetben azokat is ismétlem. Például a Szoknyás zsarut most is épp annyira élveztem, mint néhány éve, és a Jack Ryan első évadja után, amit ezzel együtt már háromszor láttam, belekezdtem a 2 évadba, amit viszont még csak egyszer, és ez olyan igazságtalanság, ami nem maradhat szó nélkül!

Kicsit ingerszegény lett az élet, még úgy is, hogy heti 2-3 alkalommal bejárok dolgozni, ezért próbálom pótolni azt, amit csak tudok. S miközben ez teljesen érthető, felmerül a kérdés, ha már nem ajánlottam semmit, mégis miért írtam? Mert nincs semmi baj akkor sem, ha az olvasás nem a legfontosabb. Nem egyformán dolgozzuk fel a különböző szituációkat, nem egyformán éljük meg, de mindenki a saját szintjén küzd, így aztán az is teljesen oké, ha az én helyzetemhez hasonlóan lenne kedvetek olvasni, de nem köt le igazán semmi. Majd kialakul, próbálkozni kell, kinyúlni a komfortzónánkon túlra, hátha... Vagy nem, és ez is rendben van.

A magam részéről új dolgok után kutatok, dolgok és nem könyvek után. Otthon is begyűjthető élményeket keresek, amik építenek, mert az a helyzet, hogy elég sok dolog miatt aggódom, és ezek között a COVID-19 már nem is feltétlen áll az első helyen - ez lehet majd egy újabb téma a következő VV bejegyzéshez. Sokan tanulnak, és igen, ha tudsz koncentrálni, elvonatkoztatni dolgoktól, soha jobb időt nem találsz az új ismeretek begyűjtésére, de nekem hosszú távon ez sem megy, és alighanem ezért nem köt le az olvasás sem. Talán most arra van szükségem, hogy megéljem a saját életemet, szorongásomat, ahelyett, hogy belemerülök valaki máséba.

Olyan időben élünk, amikor nem érdemes hosszasan hordozni a vélt és valós sérelmeinket, hiszen idővel minden csak mélyebb és fájóbb lesz, a szüntelen változás pedig épp elég munkát ad. Meg kell próbálnunk kibeszélni, kiírni, kiugrálni, futni, táncolni magunkból, kinek-kinek vérmérséklete szerint, és ami engem illet, a mindennapi apró örömöknek még inkább elismeréssel adózom. Tegyétek ti is ezt, és ne felejtsétek, ha nem könyv, akkor más, a lényeg, hogy teljenek a napok, és ha lehet, értelmesen.



Nem kell félni a változástól, de nem kell feltétlenül üdvözölni sem, ha nincs mit veszítenünk. A változás tulajdonképpen maga az élet. Az egyetlen állandóság, amit ismerek: a változás. 

Matt Haig

A témázásban résztvevők (és nyilván annak megfelelő posztokat készítők) listája:
PuPilla;
Nima;
Sister;
Theodora;
Nita;
Zakant;
Zenka.

A linkek folyamatosan frissülnek.

Útóvéd(ek):
Heloise


14 megjegyzés:

  1. hopsz, az örök kedvencemet, a Jane Eyre-t kihagytam magamnál.
    LLL-t meg majd kíváncsiságból fogok olvasni. nagyon hosszú idő telt el az utolsó könyve óta, hátha nem akadok fenn, hogy hányszor olvastam már ezt tőle.:D
    egyébként én is rengeteg sorozatot megnéztem az utóbbi időben, de azon gondolkodtam, hogy én valszeg a vírus nélkül is így tettem volna. nem akarok olvasást tömegtermelni, és ehhez be kell lassítani.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Na ugye, hogy ugye! The best! :) Mondjuk valószínűleg a darab miatt olvastam el, nem biztos, hogy anélkül kézbe kerül mostanság.

      LLL könyveinél legalább tudja az ember, mire számíthat. Én a hasonlóságokon már nem akadok fent. :D

      Normál állapotban én is sorozatozok, de valószínűleg újakat néznék... Nincs semmi baj a tömegtermeléssel, ha az olvasás, amíg élvezni tudod. :)

      Törlés
  2. De rég olvastam a Jane Eyre-t :O Nálam is időszerű lenne, nemrég a Büszkeség és balítélettel volt ilyen tervem - na majd! :)
    Sorozatokat én is nagyobb számban fogyasztok, a Birmingham bandáját kezdtem el - azt hiszem épp egy Témázás posztban találtam valakinél.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor itt az ideje újraolvasni. :)
      :o Azt én is kiszúrtam, azt hallottam, igen jó, és úgy általában jó értékeléseket kapott, de nem fél bele a mostani hullámvölgyeimbe. Viszont ott áll az első helyen az érdekesek listáján. :)

      Törlés
    2. A "de nem fél bele" milyen jó kis freudi. :)

      Törlés
  3. Egyébként tökre igazad van a logikával, hogy a kabát az elmenéshez kapcsolódik, és a paplan ebben a levezetésben jobban illik arra, amire utal. De nekem már nagyon megtetszett és berögzült a kabátkönyv fogalom. :) Mondjuk lehet rá úgy is gondolni hogy kinn a zord időben mindig kellemes belebújni, és megvéd - ezeknek a könyveknek valahogy ez a célja.

    "Rájöttem, sokkal több előadásra, konferenciára, koncertre járnék, ha nem kéne ténylegesen elmenni" Jaj ez mennyire jó! :D Hát igen, néha totál nincs kedve az embernek elmenni oda, maga a közlekedés, tolongás, sorbanállás stb, ehhez képest sokkal kényelmesebb tud lenni bizonyos dolgokban az online. Más dolgokból viszont elvesz, az élményből.
    Tök jó, hogy a színházi és egyéb közvetítések ki tudnak kapcsolni. Szerintem majd biztos visszatalálsz a hangosokhoz is, vagy ha nem, hát lesz egy kis szünet benne.
    Nekem a sorozatozás nem megy annyira, érdekes, pedig mindenhol azt hallom/látom, hogy midnenki Netflixezik ezerrel - hát mi többet netflixeztünk a covid előtti időben, most nincs hangulat. Blacklistet is kicsit félbehagytuk, talán 2 részt néztünk csak meg márc. közepe óta.

    Én tökre örülök ennek a nemajánlós posztnak, mert amúgy pont ez lenne a témázásban a legjobb: hogy mennyire máshonnan közelítünk, és néha pont az ellenkezője felől! ;) Nagyon tetszettek a zárógondolatok is ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A logikát túlbecsülik, ez az én bajom, hogy nehéz tudomásul venni, mindenkinek más és máshogyan logikus és értelmes. Talán itt az idő egy tanítás befogadására, ha már eddig sikeretlenül kopogtatott az ajtón. :)

      Igen, a tömeg élménye elveszik, amikor egyszerre nevet fel, énekel, vagy kap levegő után a közönség, hiszen lehet ez katartikus, de ahogy öregszem, egyre kevésbé élvezem a tömeget, és a jó dolgokon mindig rengetegen vannak. Lehet, ezen is dolgoznom kéne. :)

      Köszönöm, Matt Haig nevében is! Általában szoktad értékelni a "másságomat", és ezért már önmagában megéri. :)

      Törlés
    2. A tömeget én is egyre kevésbé élvezem, de az "ottlét" megélése azért többnyire jó.

      :* ♥

      Törlés
    3. A pillanat, a carpe diem élmény. Igen, fontos, de kicsit függünk is már tőle, és most van idő gondolkodni azon, miért. :)

      :*

      Törlés
  4. Tényleg mindenki másként küzd meg ezzel az egésszel, és tök jó, hogy írtad, hogy mindenki más valami köt le. Az sem baj, ha valakit éppen az olvasás. Én például, ahogy olvasni, úgy tanulni sem tudnék most, nem is akarok igazán, de például a sport nagyon kikapcsol így ha tehetem akkor mozgok. Amúgy is nehéz otthon ülni, így az az idő, amit eddig mindenféle más programmal töltöttem, most tök jó idő arra, hogy fejlesszem a testemet. Legalább ennyi jó legyen belőle, aztán majd fejlesztem az agyamat is :D ha még marad a végére és nem őrülök bele :D A podcastekkel én is jól haladok, egészségügyi séta közben lehet hallgatni, újakkal is ismerkedem, úgyhogy nincsenek céltalan napjaim, szerintem ez a legfontosabb. Az olvasási kedv meg majd megjön, és nem lesz több félretett könyv, adidg meg maradnak a paplan vagy kabát könyvek. Btw: tök jó a paplan kifejezés is erre

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És ennek a sok mozgásnak meg is lett az eredménye. :) Többeknél láttam, hogy újra nekiálltak futni, tornázni, magam is gondoltam rá, aztán elhessegettem, pedig kéne. Majd ráállítom az agyam. ;) Remélem, megőrizzük épségben, de ha nem, nos legalább vicces bejegyzések születnek majd. Lehet, akkor jutunk el a sztárságig :D

      Nem is tudom, mi lenne velem podcastek nélkül. :o Örülök, hogy neked is bejöttek. Azt gondolom, az újdonságok hozzák pont azt az ingert amire szükségünk van, és amit még elbírunk. :) De a kedvet még kivárom :D

      Törlés
  5. Drága Reea, teljesen értem, amiről írsz. Én is elterveztem, hogy sokat olvasok, meg sorozatokat nézek, de sokkal jobban esik magammal foglalkozni, szembe nézni önmagammal, az élettel. Na azért ez nem olyan drámai, mint amilyennek hangzik! Jó, néha igen :)...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Néha az, és néha kell is. Úgy érzem, hátrébb kell lépni kicsit, hogy a teljes képet, de legalábbis teljesebbet láss, és ha ez azzal jár, hogy az ember szíve időnként elfacsarodik, akkor azzal. Legalább újra megtanulunk néhány basic dolgot. Na de amikor nem szomorkodunk, akkor nagyon jól szórakozunk, mert jobban tudjuk értékelni az apróságokat. Kitartást! :)

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...