Kiss Judit – Szebeni Péter (szerk.): CSKA

A több különböző, macskát a középpontba állító képregényt magába foglaló kötet a március 19-i képregénybörzén tarolt. Egyből a figyelem középpontjába került, és ahogy másokét, úgy az én érdeklődésemet is felkeltette. Megosztani a lakásunkat ugyanis nem minden esetben egyszerű, elvégre a cicák megjelölik a területüket, és nem árt, ha mindenki az eszébe vési, mi tartózkodunk náluk, nem fordítva – üsse kavics, azért maradhatunk! Komolyan érdekelt, hogy látják ezt a kérdést mások.

Tudtam, hogy antológia, de valamiért úgy gondoltam, egy nagy összefüggő történetet kapok majd – fogalmam sincs, honnan származott ezen hitem –, szorosabb vagy lazább kapcsolódási pontokkal, amire a kiadvány természetesen rácáfolt, de talán jobb is így. Négy fő témára oszlik, az alkotók ezekből, a témákból igyekeztek szemezgetni, és körbejárni azt a misztériumot, ami már az egyiptomiakat is rabul ejtette. A különböző hosszabb-rövidebb képregények más-más stílusban, és különböző megközelítéssel vizsgálják a fejezetcímül is szolgáló olyan négy fő tulajdonságot, amit leginkább a macskáknak tulajdonítunk. A Szeszélyes, a Rejtélyes, a Csacska és a Harcias részek persze nem igazán nyitják fel a szemünket, mutatnak rá új dolgokra, sokszor még valóságosakra sem, de azért szórakoztató módon boncolgatják a kérdést.

Aprólékos, precíz, elmosódott, sejtelmes, európai és keleti stílusjegyek váltják egymást aszerint, ki az illusztrátor, és maga a történet is lehet szórakoztatóan vicces, véres, rémisztő és meglepő. Közös bennünk mégis az, hogy miként látjuk macskáinkat. A készítők fantáziája néha talán elszaladt, de bevallom, csalódott lettem volna, ha nem jelenik meg a doromboló négylábúakat körülvevő hiedelemvilág is. Istenség vagy démon, egyre megy, egyaránt megtalálható a természetükben a kecses felsőbbrendűség és a józan észt nélkülöző pusztítási hajlam is. Elszenvedői a babonaságnak, és bár lehetnek dédelgetett házi kedvencek, valójában megszelídíthetetlen vadállatok. Minden éjszaka prédára lesnek, és ha szerencsénk van, no meg egy igazán tehetséges négylábú barátunk, egeret, és csak egeret kapunk tőlük ajándékba.

A történetek gyakran kiemeltek egyetlen tulajdonságot, és azt felnagyítva, adott esetben torzítva tárták elénk. Azok számára, akiknek bosszantó, hogy állatainkat emberi jellemvonásokkal ruházzuk fel, ezúttal is csalódni fognak, mint ahogy azok is, akik olyan ölelgethető, szeretgetett állatkákat várnak, igazán otthonos történetekkel. És bevallom, ebben a tekintetben kicsit magam is csalódott vagyok: több viccesebb, kevesebb kegyetlen elemet vártam. Volt egy pillanat, mikor arra gondoltam, hogy a mesélők nagy részének nincs macskája, és ha mégis, akkor nem élvezi a velük járó sok jó és kellemes percet, amit őszintén sajnálok. Hiányzott valami, az igazi játékosság, az az egy könnyed, mulattató történet, amiből kiderül, cicáink mennyire eltérő, ugyanakkor egyaránt szórakoztató teremtmények. Tökéletes ragadozók, könyörtelen gyilkosok, de mindegy, hány évesek, örökké készek a huncutságra.

Nem állítom, hogy minden darabot a szívembe zártam, határozottan nem értem a Vérvörös teliholdat (Dudás Győző), a sorozatgyilkos macska, még ha teljesen logikus koncepció is, nem vett le a lábamról, ahogyan a Macska induló (Koska Zoltán) sem. Ez utóbbinak a stílusa tetszik, csak a téma, amit választottak, érthetetlen, mivel Weöres Sándor verse eleve elég kusza. Ezek ellenére tagadhatatlanul találtam a kiadványban néhány igazi gyöngyszemet is, olyat, amit szívesen olvasnék egy önálló kötetben, teljesen kifejtett formában. Ezek közül az egyik a Kiss Judit által írt, A macskák titkos élete. Nyilván azért is, mivel a sztori Japánban játszódik, és főhőse két macskadémon, akik apró és veszélyes szívességeket tesznek a gazdájuknak, annak tudta nélkül. Talán, mert a harcias macskák jobban bejönnek, vagy mert nem egy történet részlete volt, hanem egy teljen kifejtett rövid sztori, szerettem. És ez elmondható az egész kiadványról.

7/10

A kötetben található történetek:

Gazdátlanul (Lénárd László-Dudás Győző)
Mennyit ér egy macska? (Lénárd László-Szebeni Péter)
Karmolások (Madarász Gergely)
Vérvörös telihold (Dudás Győző)
Egy macska emlékei (Halmi Zsolt)
Miau (Pápai Gábor)
Éjféli csemege (Duba Krisz-Zentai András)
Törzsfejlődés (Magyar Sándor-Kasza Magdolna)
A macskák könyve (Pádár Ádám-Dedinszky Vivien)
Mit gondol ön a macskákról? (Madarász Gergely)
Macska induló (Koska Zoltán, Weöres Sándor nyomán)
Zéró (Pádár Ádám-Gresz Dóri)
A macskák titkos élete (Kiss Judit)

A bejegyzés az ekultura.hu részét képezi