Larry Crowne, avagy bármikor kirúghatnak, de nem biztos, hogy ez baj

színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték, 99 perc, 2011

rendező: Tom Hanks

forgatókönyvíró: Tom Hanks, Nia Vardalos

zeneszerző: James Newton Howard

operatőr: Philippe Rousselot

producer: Gary Goetzman; Tom Hanks

vágó: Alan Cody

szereplő(k): 

Larry Crowne: Tom Hanks

Mercedes Tainot: Julia Roberts

Talia: Gugu Mbatha-Raw

Dean: Bryan Cranston

Frances: Pam Grier

Eli: Sarah Levy

Dell Gordo:Wilmer Valderrama

B'Ella: Taraji P. Henson

Dr. Matsutani: George Takei

Rendszerint ezek a darabok nem az én filmjeim, de most mit mondjak, a belső nőcim lecsapott rá. Bár eredetileg a Philadelphiát terveztem újranézni, Tom Hanks és Julia Roberts együtt megvettek kilóra. 

Larry annyiszor volt a hónap dolgozója, hogy el sem tudta képzelni, lehetne ez másként is. Szívvel-lélekkel végezte a munkáját, ezért az elbocsájtása igazán megrázta. Munkát nem talál, a házára felvett jelzálog is ketyeg. Valamit kezdeni kell magával, és ha más nincs, hát épp itt az ideje beiratkozni a  főiskolára. 

Hamar kiderül, hogy van érzéke a gazdaság iránt, szerez egy vagon új és fiatal barátot, megismeri Taliát, és igazán sorsfordító módon beiratkozik a szónoklattan órára. A retorika akár érdekes is lehetne, a tanár csinos, kár, hogy nagyon morcos. 

Tudtam én, hogy ez egy tingli-tangli lesz, mégsem tudtam megállni, és bevallom, nagyon jól szórakoztam. Mert romantikus is, meg nem is. És a film nagy részében nem is. 

Larry útkereső. Már erősen középkorú, de csak most kényszerült rá arra, hogy újrakalibrálja az útvonalát.

A volt tengerész nyílt és megnyerő személyiség, mindig kész segíteni, nem fél a kemény munkától. Akár kissé naivnak is tekinthető, és annyira jó, hogy az nem is igaz, azaz ilyen pali nincs! Gondoltam én egyből, aztán rájöttem, van. Ő testesíti meg azt a kategóriát, akit nem igazán veszünk észre, mert olyan rég ismerjük, annyira megszoktuk, jó barátunk, hogy szóba sem jöhet, mint jelentős férfi az életünkben. Sőt, néha inkább idegesítő a fene nagy jóság!

Mercedes házassága válságban van, a tanítást sem élvezi már nagyon rég, és mi tagadás, többet nyúl a koktélos pohár után, mint kellene. Rendezni az életet, amit rég kinőttünk, és ami csak szenvedést okoz talán nem is nehéz, de nem árt némi bátorító pohár hozzá.  Aztán ez a két ember találkozik és mi történik? Hát jó sokáig az égadta világon semmi. 

Persze, Larry édes pofa, de pocsék a haja, úgy öltözik, mint a nagyapám, és körbe van véve kacatokkal. A személyisége nem feltétlen ragyog át a külcsínen, de szerencsére találkozik Taliával, aki gyökeresen megreformálja az egész életét. Mire észreveszi, jobban beleolvad az átlag hétköznapokba, új ruhái lesznek, lecserélik a szemüvegét, az óráját, de ettől a személyisége nem változik meg. Marad az a keményen dolgozó, őszinte személy, csak már másoknak is feltűnik a létezése. 

Szakácsnak áll, készül a vizsgájára, segít néhányaknak, mások neki segítenek, és időről időre belebotlik Ms Tainotba. Kiderül, hogy az elbocsájtása a valaha történt legjobb dolog, mert új célokat talált. A kényelmes, rutinos munkába járást pedig felcserélte valami sokkal eseménydúsabbra. 

És az az a momentum, ami igazán elgondolkodtatott. Annyira büszke vagyok a munkámra, annyi tapasztalatom, tudásom van, hogy eszembe sem jutott eddig, egyszer talán majd elküldenek. No de miért ne tehetnék? Ezek már nem azok az értékek, amiket hosszútávon figyelembe vesznek, szóval túl azon, hogy hibátlan és laza szórakozást nyújt a film, rávezetett arra is, talán ideje lenne új célok után néznem.  

Nézzétek meg! Julia Roberts nevetése elképesztően cseng most is, és Tom Hanks, Nia Vardalos neve a forgatókönyvön jó mókát ígér. Amúgy meg Tom Hanks önmagában fogalom. George Takei szereplése, és Gugu Mbatha-Raw támogató karaktere szintén édes, másfél órát igazán áldozhattok rá az életetekből. Oké, készséggel beismerem, itt biza akad némi romantika, ahogy egy csomó robogó is, és ezért véleményem szerint pont kellemesen fogyasztható.

8/10