Kevin Hearne: A Plague of Giants (Seven Kennings #1)

Még a The Iron Druid Chronicles befejező kötete előtt megvettem Hearne új szériájának első részét. Úgy gondoltam, az író személye garantálja a sikert. Jóllehet ez még a Scourged előtt volt, ami ugye felülírta a dolgokat - még akkor is, ha utólag talán hat pontot is adnék rá a négy helyett -, és mi tagadás, borzasztóan nehezen szántam rá magam. Aztán ahogy a napok teltek, egyre kevesebb kedvet éreztem hozzá.

Titokzatos óriások kelnek át az óceánon, és komplett városokat pusztítanak el lakosaikkal együtt. Egy új faj, akit még sosem láttak korábban, mégis olyan háborút hoznak magukkal, amit nem biztos, hogy az emberek megnyerhetnek. Még úgy is kétséges a kimenetele, hogy a lerohantak oldalán létezik öt különleges tudás, sokan nem képesek megszerezni, de akik igen, az életüket adják azért, hogy megvédjék mindazt, amire felesküdtek. Vajon mi történik akkor, ha kiderül, több tudás létezik, mint korábban hitték? És hogyan lehet megállítani egy olyan sereget, ami egyáltalán nem veszi figyelmébe a saját veszteségeit, mert olyan célért harcol, aminek keretében képes akár minden élőn átgázolni? 

Összevontan - könyvekről röviden #3

Egy újabb gyűjtő poszt, mivel ezt az elmaradást már soha, de valószínűleg soha nem tudom behozni. No meg, jelenleg a kissé szétszórt és botorka állapotomban olyan 1-2 hét alatt csak megírok egy ilyen posztot. Minden más, ha nem is esélytelen, de kisebb százalékban játszik.
A jelenlegi szórásban sci-fik és fantasyk kerültek terítékre. Ezúttal egy angol és három magyar olvasmányt hoztam. A különlegességük, hogy minden darab egy sorozat része, és elképesztően kellemes olvasmány.

Kevin Hearne: Staked (The Iron Druid Chronicles #8)

Az előző kötetben annyi minden történt, és annyi minden nem, hogy szépen és komótosan vágtam a centiket a 8. részig. Közben olvastam ezer mást, de kicsit csalódva konstatáltam, mióta Hearne felért a nagyok közé, azaz kemény táblás kiadásban jön ki, először is bitang drága, másodszor pedig egy évet kell várni a következő kötetig. Szerencsére a britek egyből puhatáblában dobták ki, de az az év akkor sem kevés...

Atticus gőzerővel dolgozik a vámpír problémán, Granuaile továbbra is a családjára és a környezetre koncentrál, Owen készen áll letelepedni végre, és beteljesíteni sorsát, azaz újra druidákkla népesítené be a földet. Természetesen nem a hőseinkről lenne szó, ha minden simán menne, problémák ütik fel a fejüket itt is meg ott is, újabb szövetségek kötetnek, néhány régi ellenség is visszatér, és mindennek a tetejében a Ragnarök is gőzerővel közeledik. Már ahogy ez a világvégéknek szokásuk. 

Kevin Hearne: Shattered (The Iron Druid Chronicles, #7)

Szóval az úgy volt, hogy komolyan szándékomban állt megvárni a mass market paperback kiadást, de úgy esett, hogy a megjelenést követő egy-két napban kénytelen voltam a kedvenc kétnyelvű boltom felé kerülni, ahol már szépen sorakoztak a csodálatos, keményfedeles példányok. A drága eladó fiú, akinek sok jó olvasnivalót köszönhetek - például ezt is -, annyi lelkesedéssel áradozott, ne feledjük, a premier hétről beszélünk, hogy egyszerűen képtelen voltam ellenállni...
Rákenhetném a felelősséget a derék munkaerőre, de az a helyzet, hogy senki sem kényszerített, így aztán a rendes ár kétszereséért magamhoz ragadtam. Mivel konkrétan a nadrágpénzemet költöttem el egy, azaz egy darab könyvre, némileg rosszul éreztem magam, mégis hiába minden, mohó könyvoholista vérem kikövetelte azt, ami neki jár.

A világ hirtelen túlteng druidákban, már hárman teszik fel a kezüket névsorolvasáskor, azonban ez leköti Atticus figyelmét, és kénytelen egy nem is annyira kedves, de mégis sok értelemben fontos régi ismerősét, Owent pesztrálni. Granuaile ezalatt családi problémákkal néz szembe, a megoldáshoz azonban Indiába, Laksha oldalára szólítja a végzet. Kedvenc druidánk természetesen nem boldog, amiért a párja és tanítvány egy boszorkány mellett van - az egészséges életösztön ugye -, de egyszerre még ő sem tud két helyen lenni, és amikor egy japán rókadémon is tiszteletét teszi, maga után pedig egy kimonót és egy istennő meghívását hagyja, a dolgok kissé felgyorsulnak.  

Egy csapással kettőt, azaz Teaser kedd #100 és játék!

Hát ez is elérkezett! Íme a 100. bejegyzés, és ahogy ígértem, ezt meg kell ünnepelni valamivel. Márpedig mi lenne jobb ünneplés, mint egy jó olvasás?

Nincs más dolgod, mint helyesen válaszolni a Rafflecopterben feltett kérdésre, és ha te nyersz, választhatsz egy könyvet a rovatból. Akármelyiket, amiről eddig írtam, tehát bármelyiket azok közül, amiket megemlítettem a rovatban - igen, azok közül is, amikből nem idéztem, csak bekerült a címük valamelyik leírásba. Megkötés, hogy azt a nyelvű kiadást kapjátok, amit én  is olvastam, amit angolul forgattam, azt angolul lehet megnyerni is - pl. Moningon lívül az összes paraizés könyvem angol nyelvű. Létezik néhány olyan könyv, amit ebben a formában már nem lehet megvásárolni, kérlek ezt vegyétek figyelemebe majd a választásnál is. 

Játszani július 15-én éjfélig lehet, eredményhirdetés pedig 16-án várható. Addig felkerül két újabb bejegyzés, a könyve azokból is választhatóak lesznek.
 

És akkor jöjjön a heti teaser:

"But he's in Flagstaff right now with a couple of werewolves. He'll be fine... I hope."

Kevin Hearne: Shattered

a Rafflecopter giveaway

Kevin Hearne: Hunted (The Iron Druid Chronicles, #6)

Régóta lógok ezzel a bejegyzéssel, ahogyan egy sereg másikkal is, de csak tessék türelmesen várni! Most, hogy végre a Könyvmolyképző is felébred majd kétéves hibernációjából, és kiadta végre az első részt magyarul, aktuálisabb, mint valaha.
Senki ne dőljön be nekik, nem tiniknek való nyáltenger ez, hanem igazi felnőtt férfiak (és nők...) számára készült urban fantasy. Ezer wattos pörgéssel, temérdek érdekességgel, humorral és persze az elmaradhatatlan kardokkal.
Én viszont ezen már rég túl vagyok, ideje lenne a 6. részről is írnom egy keveset...

Atticus élete nem fenékig tejfel, Granuaile és Oberon társaságában ismét csak az életükért futnak, mert akit Diana és Artemisz egyszerre üldöz nem igen tehet mást. Morrigan beváltva a fogadalmát harcol kedvenc druidájáért, de ő sem tehet mást, mint hogy időt nyer számukra. Pontos utasításokkal látja el a menekülőket, de a többi csakis rajtuk múlik. Közben persze Loki is keresi őket, hiszen sosem hagyott fel azon tervével, hogy odapörköljön Atticusnak.

Hááát, ez egy jó könyv. Tényleg jó. Az első perctől kezdve maximális fordulatszámon pörög, ráadásul megismerünk olyan kis háttérszálakat is, amiket eddig csak sejtettünk. Régi ismerősök köszönnek vissza, új emberek érkeznek, furcsa szövetségek kötetnek, de függetlenül attól, hogy minden megvan benne, ami régen is, akadtak vele problémáim. Már az elejével is. Most komolyan, hogy merte ezt a drága író?!

Teaser kedd #59

Az elmúlt napok eseményeinek hatására magam is kissé forradalma hangulatba kerültem, és valamilyen rejtélyes okból kifolyólag folyamosan a Three Days Grace: Riot cimű számát dúdolom. Kvázi ezzel próbálok lenyugodni. Olaj a tűzre, de mivel már megvédeni magam nem áll módomban - aminek hiányában egyértelműen úgy tűnik, nem nekem van igazam -, a békát le kell nyelni. Sokakban tüskét hagytak az elmúlt napok, de ahogyan várható volt, a láng már alig-alig pislákol, majd lassan visszaáll minden a normális rendbe. Ezen egyetemes szabály alól én sem vagyok kivétel, ezért eldöntöttem, keresek valami igazán ütőset, hogy tökéletesen elterelje a figyelmemet, meg hogy a forradalom után kiáltó lelkem végre lecsillapodhassék. Nos, mondjuk talán nem a megfelelő olvasmányt választottam, mert hát Atticus(!), de az elterelés azért csont nélkül meglesz. 
Tudom, hogy gyanúsan rajongom, de ez egy hamisítatlan urban fantasy széria, aminek várhatóan az első két része megjelenik még az idén kis hazánkban is. Mondjuk emiatt aggódom kicsit; de semmi nem gond, úgyis maradok az angolnál...

Az ötletet Andie oldaláról hoztam. Az a lényege, hogy megosztok két random módon választott mondatot abból a könyvből, amit éppen olvasok.
Ha valaki kedvet kap, nyugodt szívvel csatlakozhat. A Könyvek Háborúja blogon gyarapodik tovább a lista a lelkes féliratkozókkal.
Amit tenned kell:
- kapj kézbe egy könyvet;
- üsd fel valahol;
- válassz ki két mondatot (a rábökős technika éppen megfelel), de ha lehet ne nevezd meg közben a gyilkost;
- és tüntesd fel a könyv címét, íróját.

Heti kettes:

It' odd how when you feel safe you can't think of that thing it was you kept meaning to do, but when you're running for your life you suddenly remember the entire list of things you never got around to do.
I always wanted to get blindly drunk with a mustrachioed man, take him back to his place, do a few extra shots just this side of severe liver damage, and then shave off half his mustache when he passed out.

Kevin Hearne: Hunted



És csak hogy ne maradjatok ki a tutiból:

Kevin Hearne: Trapped (The Iron Druid Chronicles 5.)

Júliusban jött ki a sorozat hatodik kötete, és én eltökéltem, hogy őszre, amikor a 7. rész érkezik majd, utolérem a kiadást. Nem tudom, miért ilyen sürgős, ha kifogyok Atticus történeteiből rosszabb lesz, de akkor is ez a terv.

Tizenkét, titkos tréninggel eltöltött év után Atticus tanítványa, Granuaile, készen áll rá, hogy összekössék a földdel, és ezzel az élő druidák számában százszázalékos növekedés állna be. Immár ketten lennének. Ehhez azonban fel kell fedniük azt a titkot, amit eddig nagyon jól őrizgettek, tudniillik, hogy élnek. A hír rendkívül sokak számára igazi bombaként robban. Bacchus továbbra sem tett le arról a tervéről, hogy lassan és fájdalmasan megölje Atticust, ráadásul Loki is nyugodt szívvel garázdálkodik. És ha nem lenne elég baja, valaki a Tír na nÓgról sem kedveli különösebben. 

Viszont ez mind nem számít, mert a kötést csak az Olimposz lábánál ejtheti meg, ahol nem csupán a feldühödött római isten ölelő karjai, de egy csapat vámpír is nagy örömmel várja. Tehát szokásos módon nyakig ül a... bajban.

Szerettem ezt a könyvet. Sokkal inkább, mint a  negyedik kötetet, de még mindig nem annyira, mint az első trilógiát. A történet szokásos módon ezer fordulaton pörög, Hearne stílusa lehengerlő, az istenek kavalkádja impozáns, izgalmas és természetesen rendkívül érdekes.
Atticus hozzáállását a vallásokhoz még mindig egyedinek tartom, Oberon szerencsére nagyon elemében van, ezért egyre kíváncsibb vagyok az ő szemszögéből elmesélt történetre, mert állítólag lesz ilyen, de őszintén megvallva, a vége egy kis csalódást okozott.

Teaser kedd #52

Ha valaki rákuksizik a képre, egyből tudja, miről van szó. Igen, az ötödik részről! Igaz, hogy még hátra van egy kevéske abból a könyvemből, amit elhatároztam, hogy befejezek előtte, de az történt, tegnap a folyosón összeakadtam egy kollégámmal, akivel együtt olvassuk a sorozatot. Annyira belemerültünk a negyedik részbe, hogy egészen megbocsájtottam a hibáit is, ő meg elspoilerezett véletlenül valamit, és ezen a ponton reménytelennek tűnt az ellenállás. Meg persze hasztalannak is...

Az ötletet Andie oldaláról hoztam. Az a lényege, hogy megosztok két random módon választott mondatot abból a könyvből, amit éppen olvasok.
Ha valaki kedvet kap, nyugodt szívvel csatlakozhat. A Könyvek Háborúja blogon gyarapodik tovább a lista a lelkes féliratkozókkal.
Amit tenned kell:
- kapj kézbe egy könyvet;
- üsd fel valahol;
- válassz ki két mondatot (a rábökős technika éppen megfelel), de ha lehet ne nevezd meg közben a gyilkost;
- és tüntesd fel a könyv címét, íróját.

Heti ízelítő:

"You know those spastic full-body twitches you get sometimes when you’re almost asleep and your muscles want to play a practical joke on your brain? You startle wide awake and immediately get pissed at your  nervous system, wondering what the hell that was all about."

Kevin Hearne: Trapped

Kevin Hearne: Tricked (The Iron Druid Chronicles 4.)

Kevin Hearne a felnőtt urban fantasy istenkirálya, vagy mi... Mostanában egy kicsit el vagyok szállva, ha  a kedvenc sorozataim kerülnek szóba, így most megfogadtam hogy teljesen tárgyilagos leszek(nem valószínű) és reális(na,ez viszont biztos). Így aztán már az elején beismerem, hogy ez a kötet, bár még mindig fantasztikus volt, koránt sem olyan jó, mint az előző. De ne rohanjunk ennyire előre...

Atticus előző küldetése sikeres volt, ez miatt viszont a nyomában számos mennydörgés isten liheg. Bosszút akarnak állni, tehát ideje új életet kezdenie Oberonnal és Granuaile-lel közösen. Ehhez azonban előbb meg kell halnia. A kedves druida nem egy ijedős ember, minden további nélkül hajlandó elhalálozni, amihez némi segítségre van szüksége. Meg is kapja Coyote -tól  a navahók szélhámos istenétől. Csak hát ugye semmit nem adnak ingyen, és Atticus hamarosan rádöbben, van az az ár, amit talán nem érdemes megfizetni. 

A történet a szokásos módon ezres fordulattal kezdődik, ami minimum elvárás ha Kevin Hearne-ről beszélünk. Ezúttal is vicces, szórakoztató, izgalmas. Ezzel továbbra sincs baj. Hogy akkor mivel? Nos, ez tipikusan egy "tudtam, tudtam, de nem számítottam rá" helyzet. Ugyanis tudtam, hogy a könyvek 3x3-as felbontásba készültek. Azaz három rész egy trilógia, ami azt jelenti, hogy ez, a negyedik már egy újabb kezdő kötet, mégsem kapcsoltam össze. Különösen igaz ez a harmadik könyv tükrében, mert azt vártam, hogy majd onnan folytatódik a történet.
Ehelyett új helyszín, új szituáció és ez egy picit megkavart. Amúgy sem vagyok otthon a navahó hitvilágban. Még annyira sem, mint más vallások esetén, így aztán minden teljesen idegen volt.

Teaser kedd #49

Igen, megint ez a kép, de a sorozathoz egyszerűen ez passzol a leginkább. És igen, megint Atticus van porondon. Muszáj belehúzni, mert hónap végén érkezik a hatodik rész, és én még csak a negyediknél tartok. Hát élet ez?! Igen, és nem is rossz, de azért próbálkozom. Az csak nem bűn?!

Az ötletet Andie oldaláról hoztam. Az a lényege, hogy megosztok két random módon választott mondatot abból a könyvből, amit éppen olvasok.
Ha valaki kedvet kap, nyugodt szívvel csatlakozhat. A Könyvek Háborúja blogon gyarapodik tovább a lista a lelkes féliratkozókkal.
Amit tenned kell:
- kapj kézbe egy könyvet;
- üsd fel valahol;
- válassz ki két mondatot (a rábökős technika éppen megfelel), de ha lehet ne nevezd meg közben a gyilkost;
- és tüntesd fel a könyv címét, íróját.

Heti ízelítő:

" And maybe over here we have a nice stab wound. And, I don't know, maybe there's a few more back over here."

Kevin Hearne: Tricked
 

Kevin Hearne: Hammered (The Iron Druid Chronicles 3.)

Az ember általánosságban gyarló, és ez alól természetesen én sem vagyok kivétel, ráadásul a mohóság bűnébe is estem, jobban mondva dagonyázom benne. Igazán mélyen, páros lábbal tapicskolok a sűrűjébe, és nincs rajtam gumicsizma sem, mert hadd fröccsenjen, és igen, a könyvekről beszélek.
Alig néhány hete olvastam a The Iron Druid Chronicles  második részét, és igazából bármi mást levehettem volna a 130-as olvasatlan polcomról, de nem, én nem tudtam várni, mert ha már féktelen birtoklási rohamom során megvettem a piacon lévő öt kötetet, egyszerűen muszáj olvasni is. Hát nem?

Atticus tett néhány ígéretet a boszorkány és a baccháns invázió idején, amiket most ideje betartani. De pont ezekért a dolgokért forróvá válhat a talaj a talpa alatt, így neki, aki egészségesen gyanakvó és reális üldözési mániával rendelkezik, egyértelműen új lakóhely után kell néznie. Neki áll rendezni a dolgait, azonban egyszerre csak egy feladatra koncentrál, aztán rövid időre kénytelen Bacchusra is, és akkor még Leif sorra sem került. Rendkívül sok dolga akad szegény kis druidának, még ő is kapkodja a fejét. De az legalább még megvan.

Naná, hogy imádtam! Az eddigi szintet hozva, pörgött az első oldaltól. Komolyan elgondolkodtam azon, hogy meddig lehet ilyen szinten írni egy szériát, hogy ne laposodjon el, ne ismételje önmagamat. Ugyanis szokás szerint nem csupán egy cselekményszálat követhetünk nyomon. Természetesen most is megvan a központi, de mellette még három-négy olyan oldalág is, amik egy cseppet sem egyszerűek vagy kevésbé szórakoztatóak.  Soha sem érzem, hogy sok lenne a duma, kevés az akció vagy esetleg fordítva. Sőt, kimondottan nagyszerűek az arányok!
Épp tegnap mondtam, hogy kevés az olyan felnőttek(férfiak ugyan, de ez nem frusztrál) számára készült urban fantasy, ami nem csak hogy elvarázsol, külön univerzumba emel, hanem adott esetben tanít is. Hearne utánajárt a témának, megcsinálta a leckéjét, és nem a Marvel univerzumból rajzolta meg Thor alakját, akit a film alatt én sem cincáltam szét, mert értelmetlen lett volna. Valóban védelmező, és messze nem egy észlény, de leginkább az istenek Hulkjának nevezhetnék, szóval nem az eszéről híres, hanem annak hiányáról. Koránt sem csoda, hogy mindenkinek baja van vele, bár az is igaz, hogy ez nem csak rajta múlik. Végrehajtó, és ezzel sokakat magára haragít. Bevallom, már nagyon érdekelt, hogy kinek mi a problémája vele, és most megkaptuk a személyes történeteteket is.

Szokás szerint több vallás több istene megjelenik, hozzá téve saját részüket a történethez. Még mindig elképesztőnek tartom a széria hittel kapcsolatos nézőpontját,

Teaser kedd #44

Hát már fogalmam sincs, hogy mit írtam eredetileg, mert a nagy blog törlési akcióban a mai Teaser kedd végleg elenyészett (nem volt róla mentésem...), de valami olyasmit mekegtem, hogy a mai kép lehetne elvontabb is, de én imádom, és úgysem lehet senki jobb druida Atticusnál, szóval ez van és törődjetek bele, meg ilyenek. Ja és azt is, hogy a kedd baromi jó kifogás arra, hogy fárasszak mindenkit az épp aktuális olvasmányaimmal. Amit különben igen nagy élvezettel teszek.

Az ötletet Andie oldaláról hoztam. Az a lényege, hogy megosztok két random módon választott mondatot abból a könyvből, amit éppen olvasok.
Ha valaki kedvet kap, nyugodt szívvel csatlakozhat. A Könyvek Háborúja blogon gyarapodik tovább a lista a lelkes féliratkozókkal.
Amit tenned kell:
- kapj kézbe egy könyvet;
- üsd fel valahol;
- válassz ki két mondatot (a rábökős technika éppen megfelel), de ha lehet ne nevezd meg közben a gyilkost;
- és tüntesd fel a könyv címét, íróját.

És mert emlékszem rá, íme a mai idézet:

In many ways, I'm disappointed that Star Trek never became a religion.

Spock could have been the angel of logic on your left shoulder, pointing out fallacious reasoning and suggesting courses of action based on mountains of evidence, while Kirk could have been the angel of emotion on your right shoulder, exhorting you to gird your loins, check your gut, and follow your instincts.

Kevin Hearne: Hammered

Kevin Hearne: Hexed (The Iron Druid Chronicles 2.)

Arról már beszéltem, hogyan ismertem meg a sorozat első részét, és aki olvasta az akkori posztomat, biztosan rájött magától is, hogy ez egy igazi vonzalom részemről. Nem csak afféle fellángolás, amit elfelejtett egy másik urban fantasy, mert hát nem. A stílus egyedi, és bár mostanában több hasonló darab is a kezembe került ( Pusztító vihar, Éjszakai őrség), de mindegyik mást tudott, másért ragadott meg, így aztán Atticusnak nincs mitől tartania, a szívem csücske marad.

A derék Druida élete egy szemmel sem lett nyugodtabb, az utolsó összecsapás eredményeként egy sereg isten keresi fel, és mind jobbnál jobb ötletekkel állnak elő. Mind szeretnének megtorolni egy vélt vagy valós sérelmet szentséges társaikon, de abban mindenki egyetért, ha lesz egy kis szabad ideje, ölje már meg Thort. Csakhogy hősünknek nincs ez utóbbiból egy csepp felesleges sem. Először is, már van egy tanítványa, ott a boltja, aztán néhány nem túl kedves banya megpróbálja megölni, és egy csapat bulizni vágyó bacchánsnő tart az annyira szeretett városa felé. Mindkét csoportot meg kéne akadályozni eltökélt vágyainak beteljesítésében, a helyi boszikkal is egyességet kell kötnie, démon vadászszezon van és ráadásul Leaf sem áll szóba vele, a farkasok pedig ezúttal nem segíthetnek.

Teaser kedd #35

"Már megint kavarja!" - mondta volt Fülig Jimmy Piszkos Fredről, de én csak találtam pár jó képet, szóval mostanában előfordulhat majd, ahogyan az előző részben is ígértem, hogy élek a változtatás jogával. Jó lenne, az aktuális könyv hangulatához igazodó képeket használni, de ez a legnehezebb, mert ha egy könyv jó, túl sok mindent jelent ahhoz, hogy egy képpel ábrázolhassam. Ráadásul sokszor teljesen ellentmondó lenne a tartalomhoz vagy a stílushoz képest. Így erről lemondtam. És mára ez jutott. Úgy is, mint vágyálom...

Az ötletet Andie oldaláról hoztam. Az a lényege, hogy megosztok két random módon választott mondatot abból a könyvből, amit éppen olvasok.

Ha valaki kedvet kap, nyugodt szívvel csatlakozhat. A Könyvek Háborúja blogon gyarapodik tovább a lista a lelkes féliratkozókkal.

Amit tenned kell:

- kapj kézbe egy könyvet;

- üsd fel valahol;

- válassz ki két mondatot (a rábökős technika éppen megfelel), de ha lehet ne nevezd meg közben a gyilkost;

- és tüntesd fel a könyv címét, íróját.

A heti ízelítő:

The Greeks wanted me to knock off their Roman copycats in a bizzare manifestation  of self-loathing and internecine jealousy.

But everyone-at least, it sure seemd like everyone- wanted me to slay Thor as soon as I had a free moment.

Kevin Hearne: Hexed

Kevin Hearne: Hounded (The Iron Druid Chronicles 1.)

A kedvenc kétnyelvű ( mondjuk lehet már három...) könyvesboltomban jártam, hogy átvegyem a rendelt mangámat, és hogy a keblemre szorítsam Anna Rice új könyvét, de a dolgok, ahogyan gyakran megesik, másként alakultak. Történt ugyanis, hogy a kedvenc eladóm, aki jól ismeri az ízlésemet, mivel oda járok már pár éve, elkezdet könyveket ajánlgatni.

Persze ügyes kereskedő, felkeltette az érdeklődésemet két különböző sorozat iránt is, méghozzá annyira, hogy a The Wolf Gift ott maradt,  a The Iron Druid Chronicles első kötete meg hazajött velem.

Atticus O'Sullivan Arizonában éldegél. Van egy okkultizmussal foglalkozó boltja, ahol könyveket, gyógyfüveket, teákat, és egyéb csecsebecséket árul. Együtt él egy ír farkaskutyával, Oberonnal, és egyébiránt rendkívül megnyerő, fiatalos a külseje. Mondhatni, hogy átlagos élete van, csakhogy hősünk az utolsó druida. Egy igazi, nem afféle modern, kámzsában rohangáló fajta. És ráadásul még alakváltó is. Igazán nem tehet róla, hogy az emberek nem látnak a szemüktől, vagy nem képesek feltenni egy kérdést  pontosan. Például arra, hogy mennyi idős, azt válaszolja: huszonegy. Na most, az  nem az ő bűne, hogy mindenki arra gondol éves, miközben  százados.

Sajnos a régi vétkek visszaszállnak gazdájukra. Ugyanis egy csatában a kölyökgólya, majd kétszáz éves, hősünk felkapta a lába elé hullott kardot. Ez még nem is lenne baj, csakhogy Fragarachot nagyon szeretné visszakapni a jogos tulajdonosa. Legalábbis a saját nézőpontja szerint jogos. És hogy ki ő? A kelta Aenghus Óg, aki nem más, mint a szerelem istene. Atticus azonban ragaszkodik a kardhoz, mert egyességet kötött Morrigannal, a kelta halállal. Amíg nála van a cucc, nem viszi magával. Márpedig Atticus szeret élni. Mindig elámul a saját mágiájától, a föld erejétől, az élettől.

Mit szépítsem? Imádtam! Atticus humora frenetikus, a kutyájával folytatott párbeszédein komolyan fetrengtem. Kissé paranoiás, na de nem véletlen él ilyen régóta. Nem árulja el senkinek, hogy pontosan mennyi idős, így páran lebecsülik, ami neki jó, ő maga pedig türelmesen készül az elkerülhetetlenre. Az elmúlt századokban egyedül fejlesztette tudását, ami olyan szokatlan, hogy többek érdeklődését felkelti.

Teaser kedd #12

Két kampánybeszéd megírása között, mert nem titok, hogy Lisbeth-ét már megírtam (most épp meghúzom, hogy ne öt oldal legyen), észrevettem, hogy kedd van. Azaz elérkezett a kis ízelítő ideje.

Az ötletet Andie oldaláról hoztam. Az a lényege, hogy megosztok két random módon választott mondatot abból a könyvből, amit éppen olvasok.

Ha valaki kedvet kap, nyugodt szívvel csatlakozhat. A Könyvek Háborúja blogon gyarapodik tovább a lista a lelkes féliratkozókkal.

Amit tenned kell:

- kapj kézbe egy könyvet;

- üsd fel valahol;

- válassz ki két mondatot (a rábökős technika éppen megfelel), de ha lehet ne nevezd meg közben a gyilkost;

- és tüntesd fel a könyv címét, íróját.

Az ízelítő:

"Time is money, Mr. O'Sullivan," Hal called, and I snapped my head around, suddenly realizing I had stopped in the middle of the bar and forgotten what I was doing here.

<Next time you take me to the dog park and you yell at me to stay away from the French poodles, I'm going to remind you of this,> Oberon said.

Kevin Hearne: Hounded