2015. február 8., vasárnap

Kódjátszma - röviden

Tehát a filmről röviden azt tudnám mondani: KÖTELEZŐ! Mindenkinek. Ritka zseniális darab ez az Alan Turing életének egy részét feldolgozó film, amivel kapcsolatban azért merülhetnek fel kétségek, de nagy vonalakban tökéletesen megfelel a valóságnak.
A történet, aki nem tudná, az Enigma feltörése körül forog a második világháború idején,középpontban a briliáns, de minden jel szerint obszesszív-kompulzív megbetegedésben szenvedő matematikus, aki kiállhatatlan, mindenki utálja, és ha ez nem lenne elég baj, még meleg is. És mindezt egy olyan korban, amikor a másságot börtönnel büntették. Ez utóbbi történelmi tény, a többiről nem tudok nyilatkozni.

Benedict Cumberbatch fantasztikus alakítása végleg meggyőzött arról, hogy méltán sztárolt, ismert és elismert színész. Bár már a Frankeisteinben is nagyszerű volt, de azt hiszem, ez tette fel az ire a pontot.
Sőt, most az a csoda is megtörtént, hogy Keira Knightley életében először nem idegelt halálra. Tudom, ezzel most nem leszek túl népszerű, de a hölgynek csak két arca van, és ez rendszerint nem elég egy összetett karakter megformázásához. Föl nem foghatom, miért kapták fel mégis, azonban ezúttal mutatott valami mást is, mint a megszokott, amivel én már, mondjuk úgy elégedett vagyok. Igazán nem kell sok a boldogságomhoz.

A mellékszínészek kimagaslóak, a forgatókönyv kitűnő, a rendezésre sem lehet egy rossz szavam sem. Az egyetlen furcsaság, hogy két párhuzamos szállal haladunk az '50-es évek jelenében, a háborús időszak múltjában, és még vissza is emlékezünk Turing gyerekkorára. Egy pillanatra megzavart, hogy most honnan is indultunk hova, de aztán hamar belejöttem, és bevallom, kicsit rövidnek tartottam a filmet. Ilyen sincs gyakran, általában arról panaszkodom, hogy honnan vágnék ki 20-40 percet, de most bizony voltak olyan részek, amik megérdemeltek volna egy tágabb kibontást, egyszerűen azért, mert érdekesek voltak. Persze tudom, 120 perc már hosszú lett volna, ezért mégis kénytelen vagyok elismerni, jó volt így, tökéletes arányokkal, teljes képpel.

És kicsit sír a szemem, mert tegnap megnéztem A mindenség elméletét is(az értékelés elmaradt, de marha jó volt és kész), és olyan szinten letaglózó élmény volt, hogy ha nekem kellene döntenem az Oscar-díj sorsáról, most fej vagy írást játszanék, mert képtelenség választani Benedict Cumberbatch és Eddie Redmayne között. És a többi filmet még csak nem is láttam...

10/10

9 megjegyzés:

  1. Keira Knightleyval kapcsolatban egy véleményen vagyunk, meglep, de egyben örülök is, hogy ezek szerint fejlődőképes. :)

    A filmet még nem láttam, de mindenképp meg fogom nézni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem vagyok abban biztos, hogy fejlődőképes, egyszerűen a többiek annyira jók voltak, hogy ezt nem tudta elrontani. :D
      Mindenképpen nézd meg. Zseniális ;)

      Törlés
    2. :O Ez akkor így nem hangzik olyan jól, de sebaj. :D Túlteszem magam rajta.

      Törlés
    3. Túl fogod. Annyira jó a film, hogy nem is számít ;)

      Törlés
  2. Annyira bírom, hogy akárhol olvasok a filmről, Keirával kapcsolatban sok hegyen ugyanez a megítélés :D Jómagam is így voltam vele, nem akartam kitépni a vászonról, és ez már nagy szó (hasonlóan az alkonyatos "Bellát" sem a Megmaradt Alice-nek-ben). Szerintem is a két úriember között kéne, hogy eldőljön az Oscar (bár van egy sanda gyanúm, hogy Keaton is beleszólhat), én sem tudnék választani, mindkét színész és film is nagyon erős. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A Birdman még várat magára, de biztosan megnézem majd, azt hallottam, hogy nagyon erős. Keatont különben szeretem. Vannak meglepően jó szerepei is. Akadnak olyan évek, amikor egyértelmű lenne, hogy ki a győztes. Aztán politikai döntés születik, és nem az kapja meg, aki érdemelné, és aztán vannak olyan évek, mint ez a mostani, amikor az ember egyszerűen képtelen dönteni. :)
      Kristen Stewart nekem Az úton-ban meglepően tetszett. Akkor jöttem rá, hogy talán még a végén színésznő lesz, de Keira valószínűleg sosem éri majd el ezt a szintet. Hacsak nem öregkorára, mert egyenlőre évről évre csalódást okoz. Különösen a jó színásznőket hiányolom az utóbbi évek felhozatalából. Talán majd egyszer.

      Törlés
  3. Válaszok
    1. Helyes! ;) Nem fogod megbánni. :)

      Törlés