2011. június 9., csütörtök

Búcsú

Nem bírom a búcsúzkodást. Talán, mivel a lelkem mélyén szentimentális vagyok, bár az is lehet, és én inkább erre gondolok, mert kényelmetlen. Na, jó! Mindkettőben van valami.

A megszokások embere vagyok. Az olyan dolgoké, amik meghatározzák az életem, márpedig két kollega elvesztése meghatározza. Meg is zúzza kicsit.

Kedden bejövök majd dolgozni és azt látom, hogy megszokott arcok megfogyatkoztak. Miközben látszólag gyorsan beilleszkedem, valójában hosszú hónapokra, évekre van szükség, míg ténylegesen megtalálom a helyemet valahol. Most, megint elvesztek valamit, amire értékként gondolok.

Lett volna olyan távozó, akit elintéztem volna annyival: hiányozni fogsz. Ami ráadásul még igaz is, de ez a két ember, ennél jóval közelebb áll hozzám. Akkor is, ha nem vagyunk bff-ek, ha nem járunk egymáshoz családlátogatásra, ha nem isszuk le magunkat az asztal alatt és még fölött sem.

Jövő héten már nem lesznek itt velem, nem fogják megkérdezni, hogy mi volt abban a vízben, mikor váratlanul énekelni kezdek, ahogyan senki sem hív többé hátrányos kolleginának. Lehet élni nélkülük, nyilván túl is, de ahogyan nem szeretek máshol aludni, épp annyira nem szeretem, ha eltűnik valami, ami nálam, leltárban van.

Azt mondák, hosszú témákat írok, és nincs idő végigolvasni. Na, ez most rövid lett, mert befejezem, mielőtt sírni kezdenék.

A változás mindig egy kicsit fájdalmas, akkor is, ha szükséges. Erre gondolok amikor azt mondom sok sikert az új életetekhez! Hiányozni fogtok… Nagyon!

Akkor jöhet az ünneplés, sütik, piák, fasírt, meg majonézes saláták. Csinálok néhány lufivirágot vagy csak simán lufit fújok. Elköszönünk, ahogy illik. Sírni nem ér!





4 megjegyzés:

  1. Azt hiszem jól leirtad mindannyiunk helyett.
    Azt mondják,hogy az élet olyan mint egy vasúthálózat. Mindenkinek a vágánya fut valamerre, vannak vágányok amik keresztezik egymást, és vannak amik együtt futnak egy ideig, majd elágaznak.
    Ez az élet rendje.

    VálaszTörlés
  2. Igen :), ezt mondják. Ez azonban nem teszi könnyebbé. Örülünk, tartott ameddig tartott, holnapig még kibírjuk ;). Aztán majd jön az, hogy nem tudok mit kezdeni a teljesen csupasz asztalokkal... De sírni nem ér! ;)

    VálaszTörlés
  3. Nem beszólni,kicsi legó! :D

    http://www.dailymotion.com/video/x51hao_e-t-the-extra-terrestrial-i-ll-be-r_shortfilms

    Szabad sírni. :)

    VálaszTörlés
  4. Rossz, gonosz Perelli!:D Most meg sírok is. Nem ér szegény reeácskát bántani! Nincs annak elég baja? :D

    VálaszTörlés