2016. november 20., vasárnap

Jonathan Stroud: The Hollow Boy (Lockwood & Co. #3)

Megmondom őszintén, hogy a könyv megrendelése előtt még úgy gondoltam, ez lesz a befejező kötet. Mindenhol azt olvastam, hogy trilógia, és amikor számomra hirtelen változik a terv, az érzékenyen érint. Sosem tudom eldönteni, hogy miről van pontosan szó, az író nem akarja/tudja összetömöríteni a mondanivalóját, vagy csak egy gazdasági húzás.

Lockwoodnak és társainak annyi munkájuk van hogy már nincs idejük semmire. Nem tudnak normálisan felkészülni egy ügyre sem, vagy aztán kipihenni magukat. Mintha az egész világ megörült volna. Aztán kiderül mi a túlterheltségük oka, a nagyobb ügynökségek már nem fogadnak utcáról bejövő ügyfeleket, minden energiájukat leköti ugyanis a DEPRAC koordinálásával folytatott nagy vadászat, mivel soha nem látott mennyiségben felbukkanó látogatót terrorizálják a környék lakosait.
Bár őket nem hívták meg, muszáj átszervezni az ügynökség életét, szükségük van valakire, aki leveszi a vállukról a felesleges terheket. Az ötlet jó, a megvalósítás...
A szereplőink szépen lassan, de változnak. A cég mottója, a "Hauntings are our business" sosem volt ennyire aktuális. Szinte fuldokolnak a megrendelésektől, gyakran háromfelé válik a csapat, így tudnak mindent kezelni. Lockwood nem csak saját magáért, de a csapatáért is aggódik, látja a jeleket, így a második rész végén feltárt apróságok segítik elmélyíteni a szereplők közti kapcsolatot. Még mindig több a nyitott kérdés, mint lehetséges válasz, de kezdetnek talán megteszi. Egy csomó dolog érthetetlen vele kapcsolatban, és nyilvánvalóan bántja, hogy kimaradnak a DEPRAC akciójából, ennek ellenére épp olyan lelkesen dolgozik tovább, ahogyan az tőle elvárható. Minden szellem ellenség, és ez nem is lehet másként.

Ez pedig egy olyan pont, amivel kapcsolatban nem feltétlen értenek egyet Lucyval. A lány képességei erősödnek, de nem sok lehetősége akadt gyakorolni. A koponya, nos, egy koponya. Pont olyan, mint máskor, szarkasztikus, szeret bajt kavarni, és az elmúlt időszak közös munkáinak ellenére is többször azon kapni, hogy nem igazán segítőkész. Persze továbbra is szórakoztató jelenség, kár, hogy kevesebb szerep jut neki. De az tény, amikor Lucy érzelmei a feje tetejére állnak, mindent megtesz annak érdekében, hogy a lány végre sikeresen feldolgozza azokat.
Jó, ezt nyilván nem jó időben és módszerrel teszi, a szándékai is megkérdőjelezhetőek, de úgy tűnik, rajta kívül senki sem veszi észre, hogy baj van.

George titokzatos kutatásairól már szinte mindenki megfeledkezett, ő azonban különös összefüggéseket, de legalábbis furcsaságokat talál az eddigi nagy eseteik között, ez pedig arra sarkalja, hogy tovább dolgozzon. Egyrészt a saját ügyeiken, másrészt a hobbi projektjein.  Nos, igazából ő semmit sem változik, látszólag, azonban mintha élesebb tekintete lenne az élőkhöz is a megszokottnál. Hiába, a rejtélyek szerelmeséről van szó.

A szereplők közötti kémia tovább dolgozik, kapcsolódik, bomlik, keveredik, ahogy azt kell. Nagyobb szeret kap Quill Kipps és csapat a Fittes Ügynökségtől, a dolgok pedig ezen a ponton felgyorsulnak.
Az egész könyvön áthúzódó furcsa konfliktushelyzet szépen építkezik a háttérben, csak néha-néha előre törve, majd a végső jelenetben csúcsosodik ki, tökéletes keretet adva a sztorinak. Az okozata pedig egy olyan mozzanat, amit végig lehetett sejteni, mégis igen meglepően hat. Talán mert úgy gondoltuk, ez nem történhet meg. És mégis!

Stroud már egy ideje egyértelműen belopta magát a kedvenc ifjúsági szerzőim közé. A sztori továbbra is zseniális, a karakterek érdekesek, a világ, amit teremtet lebilincselő, és persze nem elhanyagolható mértékben elképesztő. Tisztán látszik, hogy a háttérben építkezik a nagy sztori, de az események olyan mértékben pörögnek, hogy a történet szempontjából mindez csak egy apró érdekesség, nem fő irányvonal. Ennek ellenére már igen izgatottan várom a kiterjedését.

Most úgy tűnik, hogy 5 rész biztosan lesz, mert az egyenlőre még ismeretlen című regény 2017-re várható. Ebben a pillanatban azonban csak hálás vagyok azért, hogy mégsem ért véget a harmadikkal, de azért még inkább, amiért a negyedik már a polcomon pihen. Elképesztően jó volt!

9/10

2 megjegyzés:

  1. Hűha, már beleolvasód is van? :O Tök jó!
    Ez a sikító lépcsők folytatása? Bocsi, asszem, nem pontosan ez a címe. :D Az jónak tűnik. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, találtam, ezért mindegyik részhez betettem. :) Ha van kedved, bele-bele olvasgathatsz... ;)
      Ez már a sorozat harmadik része, de igen, annak a folytatása. Milyen jó memóriád van! :o

      Törlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...