Eredetileg úgy terveztem, hogy ma végre elcsattogok a soron következő Pittacus Lore kötetemért, a Hetedik bosszújáért, és édesen egymásra találunk. Csakhogy munka után valahogy nem volt kedven csámborogni, szépen sütött a nap, és mire észbe kaptam már haza is sétáltam. Így maradt nekem a múltheti krimi, csak nincs energiám angolul olvasni - hiába kezdett épp nagyon érdekes lenni. Az igazat megvallva egyáltalán nincs kedvem olvasni, tehát mi következik ebből? Retró rovat!
A most következő könyvet 399,- forintért vettem legalább nyolc éve, vagy még régebben egy CBA-ban. Az eredeti ára 3480,- volt, mert az Ulpius már akkor is erősen túlárazta a könyveit... Nem igazán tudtam, hogy érdekel-e, de volt a kusza borítójában valami. Valami, ami ott tartott a szemem. Aztán arra gondoltam, ennél sokkal több pénzt is dobtam már ki pocsék könyvre, így hazavittem.
Hogy az akkori hangulatom, vagy magam vagyok érte a felelős, nem tudom, de szinte egy szuszra olvastam el, és hirtelen én is megakartam tanulni flamencogitáron játszani. Persze ez azóta sem következett be, de a könyvbe fektetett pénzem bizony megtérült.
Az ember gyakran felhagy azzal, amit úgyszólván csinálni szeretne, mert hiányzik belőle a bátorság, hogy megtegye, amit valójában akar. Évekig éltem Olaszországban, mert Spanyolországba vágytam.
Jason Webster: Duende
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése