2012. október 14., vasárnap

Hősnők viadala 2012 továbbjutók

Nos, megszületett mind két csoport első 16 befutója.

Fiatal felnőtt (YA) kategóriában:

  1. Rose  (Richelle Mead: Vámpírakadémia)

  2. Clary ( Cassandra Clare: A végzet ereklyéi)

  3. Katniss (Suzanne Collins: Éhezők Viadala)

  4. Hermione ( J.K.Rowling: Harry Potter)

  5. Nora ( Becca Fitzpatrick: Csit csit)

  6. Gwen (Kerstin Gier: Időtlen szerelem sorozat)

  7. Calla (Andrea Cremer: Nightsade)

  8. Isabelle (Cassandra Clare: A végzet ereklyéi)

  9. Brittany (Simone Elkeles: Perfect Chemistry)

  10. Chloe (Kelley Armstrong: Sötét erő trilógia)

  11. Beatrice/Tris (Veronica Roth: A beavatott)

  12. Bella ( Stephenie Meyer: Alkonyat)

  13. Dani (Karen Marie Moning: Tündérkrónikák)

  14. Tessa ( Cassandra Clare: Pokoli szerkezetek)

  15. Grace ( Maggie Stiefvater: Shiver)

  16. Reni ( Leiner Laura: A Szent Johanna gimi)

Felnőtt kategóriában:

  1. Cat - (Cat & Bones)

  2. Mac (Tündérkrónikák sorozat)

  3. Elena - (Angyali vadász)

  4. Anita Blake - (Anita Blake, vámpírvadász)

  5. Vanda/Vándor ( A burok)

  6. Georgiana Kincaid (Szukkubusz dala)

  7. Merit ( Chicagoland vámpírjai)

  8. Faytha Sanders (Kóborok)

  9. Anja (Alvilág Urai)

  10. Elizabeth (Büszkeség és balítélet)

  11. Lisbeth (Millennium trilógia)

  12. Bridget Jones (Bridget Jones naplója)

  13. Sookie (True Blood sorozat)

  14. Nix (Halhatatlanok alkonyat után)

  15. Ana (A szürke ötven árnyalata)

  16. Mercedes Thompson - (Mercedes Thompson sorozat)

A párbajok sorrendje a következő(folyamatosan frissítem, és a nevekre kattintva eljuthattok a szavazásig):

Párbaj #1 (okt. 15 - 17)

Párbaj #2 (Okt. 17 - 19)

Párbaj #3 (Okt. 19 - 21)

Párbaj #4 (Okt. 21 - 23)

Párbaj #5 (Okt. 23 - 25)

Párbaj #6 (Okt. 25 - 27)

Párbaj #7 (Okt. 27 - 29)

Párbaj #8 (Okt. 29 - 31)

Az én jelölteim 19-23. között küzdenek. A felnőttek között Lisbeth (19-21) és YA kategóriában Hermione (21-23) kampányát vezetem. Nos, a sok fantasy könyv között nem tudom, hogy meddig jutunk, de én választottam őket és küzdeni fogok értük a végsőkig!

Szavazni továbbra is csak egyszer lehet, alapban a karakterek kampányvezetőinek blogján, és aki minden fordulóban részt vesz nyereménysorsolásban vesz részt.

Mert természetesen van nyereményjáték is.

A résztvevő blogok által felkínált könyveket, csecsebecséket azok között soroljuk ki, akik mind az öt fordulóban részt vesznek majd. Mivel a többszörös szavazókat törlik, ők egyértelműen nem kerülnek a közös kalapba.

És még egy apróság! Nyertest az ötödik forduló lezárása után hirdetünk!

A közösbe rakott Libba Bray: Rettentő gyönyörűségén kívül kívül felajánlok még egy plusz könyvet is, amit azok között sorsolok majd ki, akik az oldalról like-olják (a megosztás pillanatnyilag nem működik) a versenyről szóló bejegyzéseimet. Mivel nem követhető személy szerint, és kizárólag az ismerőseimét látom, hozzászólásban kéretik jelezni az aktuális poszt alatt. Minél több poszthoz szólsz hozzá, valamint osztod meg, annál többször kerül a neved a kihúzandók közé, de bejegyzésenként természetesen csak egyszer számít. Azért senki se lepődjön meg, ha alkalmasint ellenőrizni fogom. :)

Jóllehet, a pocskondiázás is hozzászólás, de az ilyen tartalmú megjegyzéseket határozottan kitörlöm. Tessék szépen játszani!

A plusz ajándék választható. Lehet Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos vagy Tonya Hurley: Szellemlány című könyve.

Mivel a Fumax Kiadó volt olyan kedves és felajánlotta nyereménynek Dan Wells könyvét, így a Szellemlányt is ki fogom sorsolni. Azaz, két nyertest hirdetek a végén!:)

Harcra fel!

A játékban résztvevő blogok, és pártfogoltjaik:

Könyvek háborúja, avagy az olvasó visszavág! (Házigazda) - Beatrice/Tris, Ana
Kelly olvas - Tessa, Bridget Jones
Magnolia - Grace, Nix
Kristina blogja - Katniss, Elena
Casperson olvasmányai - Chloe, Elizabeth (Büszkeség és balítélet)
Alsyniai regék - Dani, Vanda/Vándor
MFKata gondolatai - Calla, Cat
Akiknek élmény az olvasás (Zsanó a kampányvezető) - Merit
Lylia Bloom - Brittany, Anita Blake
Forró csoki és jó könyv - Gwen, Anja
Wee blogja - Bella, Mac
Nem harap a... - Rose, Mercedes Thompson
Secret Dream Time - Clary, Faythe Sanders
Sötét Lélek Naplója - Isabelle, Georgina Kincaid
Elhaym blogja - Nora, Sookie
Napi falat - Lisbeth, Hermione és jelenleg Reni is
Rhea olvas

Fékezhetetlen

Lawless

színes, feliratos, amerikai filmdráma, 115 perc, 2012

rendező: John Hillcoat
forgatókönyvíró: Matt Bondurant, Nick Cave
operatőr: Benoît Delhomme
producer: Michael Benaroya, Megan Ellison, Lucy Fisher, Douglas Wick
vágó: Dylan Tichenor

szereplő(k):
Tom Hardy (Forrest Bondurant)
Shia LaBeouf (Jack Bondurant)
Guy Pearce (Charlie Rakes)
Gary Oldman (Floyd Banner)
Jessica Chastain (Maggie)
Mia Wasikowska (Bertha Minnix)

Az idei Filmünnep három fantasztikus filmet adott nekem, a Loopert, a Taken 2-t és a Lawlesst. Az elsőről már írtam, a középsőről még fogok, de most földre kell borulnom a  Fékezhetetlen nagysága előtt.

A Bondurant fivérek hárman vannak, és a rendkívül jövedelmező, ámbár teljesen illegális szeszcsempészésből élnek. Az üzletet a hallgatag Forrest viszi, Howard, a forrófejű támogatásával, míg Jack öccsük vezeti a kocsit. A bolt jól megy, aztán egyszer csak megérkezik Charles Rakes, egyenesen Chicagóból, hogy rendet tegyen, azaz maga is lefölözze a hasznát. A Bondurant családdal azonban lehetetlen dűlőre jutni. Mert igazán keményfejű srácok, akiket nem lehet megölni, akikkel nem lehet egyezkedni, és akiket komolyan békén kéne hagyni.

Már a bemutatókból tudtam, hogy az én filmem, de nem is sejtettem, hogy ennyire éljenezni fogom. Mert bizony az van, hogy fogom. Hangosan és direkten, hogy messze szálljon a hangom.

Tom Hardy már ezer éve a szívem csücske, ahogy erről ömlengtem egy sort már a A sötét lovag idején is, de egyszerűen nem tudom megállni, hogy most kihagyjam. Imádtam minden mormogásával, akcentusával együtt. Ezt a szerepet egyszerűen rászabták, mert az igazi déli férfi csendes, ritkán emeli meg a hangját, hiszen a fellépése már önmagában eltántorít sokakat.

Saját értékrend szerint él, néha meglepően félénk és minden zokszó nélkül kegyetlen. Nem pusztán a kegyetlenségért. Ez számára feladat. A példamutatás, a megtorlás, bosszú mind a vérében csörgedezik. Tudja mit akar, és a maga komótos módján cselekszik is. Ami az övé, az az övé, nem veheti el tőle senki sem. Túl védelmező a környezetében lévő értékekkel szemben, egy férfi legbecsesebb tulajdonai pedig nem mások, mint az elvei. Ha egy ilyen embert futni látsz, tűnj el a környékről is, mert valami nagyon nagy baj van.

Shia LaBeouf már több szerepben alakított meggyőzően, de persze a legtöbben a robotkocsis fiúként ismerik. Nekem a Disturbiában vagy a Sasszemben is nagyon tetszett, és jól emlékszem rá a Constantine-ból is, de ezzel koránt sem teljes a sor. Mindenesre ez a szerep egy kicsit többet követelt tőle, mint a Transformers, és hogy megugrotta a lécet, az fix.

A bizonyítási vágytól fűtött fiú más, mint a testvérei. Nem képes hideg fejjel cselekedni, meghúznia  ravaszt, kikapcsolni az érzelmeit, mert egyszerűen csak fél. No nem azért, mert mások nem félnek. Bátyai cselekedetét elsősorban nem az érzelmeik mozgatják, miközben ő, csak hogy imponáljon egy lánynak, hibát hibára halmoz, amiért persze meg kell fizetni valakinek az árat. A jellemfejődése koránt sem egyenesen halad felfelé. Kitérőket tesz, lenyugszik, egy ponton stagnál, de felkészíti az elkövetkezendő feladataira.

Jason Clarke, a harmadik testvért alakítja, aki pusztán a bika szerepét tölti be. Ha beindul, akkor átrobog mindenen és mindenkin. Míg Forrest higgadtan oda áll és üt, Jack pedig elhúzódik, Howard megkerül mindenkit, átcsörtet a téren és bárkinek neki megy. Forró fejű, sokkal nehezebben kontrollálja magát testvéreinél.

Jessica Chastaint nem láttam még semmiben. Tagadhatatlan, hogy a hölgy szép, és a színészi játéka is meggyőző. Ő a nagyvárosból menekülő táncosnő, aki nyugalomra vágyik vidéken, de azzal, hogy beáll dolgozni a Bondurant fivérekhez, sokkal többet is veszíthet, mint a szívét.

Guy Pearce (Charlie Rakes) egy igazi, klasszikus, arcul köpős rohadék. A saját érdekeit védi, meg-megáll közben, hogy példát statuáljon, és első megmozdulásától az utolsóig ellenszenves. Mint akkoriban oly sokan a rend őrei közül, ő is velejéig korrupt, de azért nem mindenki képes átlépni úgy a határokat, ahogy ő teszi. A kezdettől nyilvánvaló a sorsa, csak azt nem lehet tudni, hogy mikor következik be.

Gary Oldmanből sokkal többet is elbírtam volna, de hiába, most csak egy mellékszereplő. Jelentős, de akkor sem fontos. Nagyszerű volt, mint mindig. Csak nekem tűnik úgy, mintha a pasas néhány éve nem öregedne?

A film tempója lassú, komótos. Elvégre délen vagyunk, itt nem rohannak az emberek. Igaz, hova is sietnének. Senki sem akar előre menni a pofonért, majd eljön annak az ideje is.

Vérbeli gengszter filmek elemeit kombinálja családdrámával. Jó párszor megnevettetett és egy helyen el is pityeregtem magam. Mint oly sokszor az éltben, itt is csak látszat a nyugalom. Sokan hordoznak titkokat magukban, a megtorlás pedig a mindennapok része. Csakúgy ahogyan a szeszfőzés, a fegyverek és a piát vásároló seriffek.

Lassan halad a sztori, világos a végkifejlet, de még párszor csavarnak rajta, csak mert ilyen az élet. A film különben Matt Bondurant  valós eseményeket feldolgozó könyve alapján készült. Ugyan nem lehet miden elhangzott szót készpénznek venni, de a film atmoszférája magával ragadó. Néha minden átmenet nélkül válik brutálissá, majd lekushad, akár egy megszelídült tigris, csak hogy olyankor  támadjon újra, amikor nem is várjuk.

Feliratosan néztük, és mindenkinek csak úgy ajánlom, mert az ízes, tájjelegű beszéd sosem jön át szinkronban, és anélkül elveszik a legtöbb karakter lelke.

Szerettem és ezért nem értem, miért kapott olyan alacsony pontot. Amelyik teremben én ültem, ott mindenki nevetett a poénokon és izgult az eseményeken. Egyszerre szisszentünk fel és fújtuk ki a levegőt. Hát akkor hol a hiba? Kik azok, akik nem élvezték, nem értették?

Kötelező darab azoknak, akiket elvarázsolt a szesztilalom minden hozadékával együtt. Nem kell aggódni, nem tipikus gengszterfilm, de mégis a legjobb fajta. Nálam újranézős darab és szóba sem jöhet más pont:

10/10

2012. október 12., péntek

Looper - A jövő gyilkosa

színes, feliratos, amerikai sci-fi akciófilm, 118 perc, 2012

rendező: Rian Johnson
forgatókönyvíró: Rian Johnson
zeneszerző: Nathan Johnson
operatőr: Steve Yedlin
producer: Ram Bergman, James D. Stern
vágó: Bob Ducsay

szereplő(k):
Joseph Gordon-Levitt (Joe)
Bruce Willis (Joe)
Emily Blunt (Sara)
Piper Perabo (Suzie)
Paul Dano (Seth)
Garret Dillahunt (Jesse)
Jeff Daniels (Abe)

Hűűűűűű! Ez egyszerűen zseniális volt, de nagyon meg leszek lepve, ha nem bukik meg. Már a rövidke teaser elég volt ahhoz, hogy úgy döntsek, nekem ezt látni kell. A téma érdekesnek tűnt, a főszereplőket szeretem, mi kellhet még a sikerhez?

Joe egy nagyon érdekes foglalkozást űz, a maffiának dolgozik, akik a jövőből, egy betiltott technológia segítségével embereket küldenek vissza. Ő ebben az abszurd jelenben(2044-ben) kivégzi a delikvenseket. Ahonnan jönnek, onnan ugyan hiányoznak, de ahova kerül, ott nem keresi őket senki sem.

A munka része az is, hogy elvarrja a szálakat. Ha még életben van harminc év múlva, őt is visszaküldik, és múltbéli énjének meg kell ölnie saját magát. Egy bibi van, Joe idősebb mása nem akar meghalni. Kész tervvel érkezik, és az ifjabb  önmagának csak annyi lenne a dolga, hogy meneküljön. Csakhogy az élet mindig rácáfol az elvárásokra.

Nem olvastam kritikát, mert nem szerettem volna, ha bármi is befolyásol. Tény, hogy a bemutatók alapján sokkal pörgősebb akcióra lehetett számítani, de már öt perc után nyilvánvalóvá vált, ez egy nem olyan film. Vagyis olyan, csak nem annyira és nem... Nos, ez a film valahogyan más.

Lassan, komótosan csorog, ahogy Joe élete is. A múltja, a munkája, a piszkos jelene drogfüggővé, önzővé teszi. Bármit megtesz a túlélésért és a nyugdíjas éveire elhelyezett ezüstkészletéért. Ezt kiválóan szemléltetik nekünk, amikor hősünk választásra kényszerül, és ő elbukik. Lehet felette pácát törni, de én megértettem. Tökéletes tervel rendelkezik a jövőre nézve, és ez az, amit akar. Az ő jövőjét, Franciaországot, gazdagságot.

Harminc év elteltével már egy kicsit másként látja a dolgokat, de a múlt és jövő találkozása a jelenben egy picit félresikerül. Willis karaktere olyasmiért harcol, egy olyan lehetőségért, amit fiatalabb énje nem is akar. Ő csak el szeretné varrni a szálakat, visszakapni a pénzét, az életét és a reményeit. Egy beteg világ beteg gyermeke, aki nem tud mit kezdeni azokkal a dolgokkal, amik még meg sem történtek.

Zseniálisan álltak hozzá az időutazós részhez. Aprólékosan kidolgozták, megmagyarázták a változókat. Például a jövőből jött miért nem emlékszik arra, ami történni fog, vagyis a saját múltjára. A szándékai is tökéletesen érthetőek az elkövetkezendők tükrében, de mivel még nem tette meg, a lelkiismeretével neki is ott és akkor kell megküzdenie. Talán kicsit zavarosan hangzik, de nagyon igyekszem, hogy ne mondjak konkrétumokat, mert engem többször is sikeresen megleptek, no nem feltétlen a történettel, sokkal inkább azzal, ahogy hozzá álltak. Bár tagadhatatlan, volt néhány momentum, amire nem számítottam, mivel ez egy amerikai film, szóval azt úgy sem... De aztán mégis.

Zseniális az ötlet, hogy bármi történik a múltbéli mással, az nyilvánvalóan megjelenik a jövőbelivel. Logikus, persze, de olyan elemekkel példáztatják, hogy a szőr szaladgált a karomon. Sokkal hatásosabbá tették ezt az apró tényt, sokkal döbbenetesebbé, pedig nem igen mutattak semmilyen folyamatot. Csak eredményeket.

A film egy részénél megváltozott a nézőpont és utána két Joe szemén át követhettük az eseményeket. Érdekes volt, hiszen a két személyiség gyökeresen különbözik egymásól, így mindent másként ítélnek meg. Ha valami, ez tényleg hordozz néhány meglepetés elemet.

Joseph Gordon-Levitt felfedezése mostanában ért tetőpontjára, igaz, hogy gyerekszínészként kezdtek. Erősen átmaszkírozták, hogy jobban hasonlítson Willisre, ennek következtében voltak pillanatok, amikor fel sem ismertem. A mimikája emiatt sérült, de a szemei változatlanul beszédesek, ami némileg kárpótol a hiányosságért. Érdekes különben, hogy ami idősebb önmagának jól áll, fiatalabbként kissé taszító, de nem elég az állat, a szájat igazítani, ha a fejforma sem egyezik meg. Gordon-Levitt mindenesetre elindult felfelé. Hajrá!

Bruce Willis természetesen szokásos módján fantasztikus. Egy érett, tapasztalt és sok poklot végigjáró férfit alakít, aki ki tudja, ki akarja mutatni az érzelmeit. Akinek van értékrendje és legfőképpen valamije, amiért érdemes küzdeni. Önzőséggel vádolja fiatalabb énjét, de ő maga is csak a saját érdekeit tartja szemelőt. Szereti a "kicsién"-t, megmenti az életét, de a jövőjét sokkal fontosabbnak tartja a személynél. Nagyon érdekes választás volt erre a szerepre, de engem megvett.

Persze, lehet kötekedni. Ha feltalálták az időutazást, a maffia miért hullák éltüntetésesre használja? Végül is a film szolgál egyfajta magyarázattal. A hullák eltüntetése különben rendkívül jövedelmező. Nem szükséges távolabb menni és megváltoztatni a múltat, mikor így is ők utalnak mindent. Ez pedig elég.

Vannak apróbb hibák ezenkívül is. Például, annyira titkos ez a munka, hogy csak mindenki tud róla. Mégis annyira magával ragadó, jól felépítette a történet, hogy hajlamos vagyok felülemelkedni mindenen. A lezárás meglepett. Logikusan következhetett az előzményekből, de attól még nagyszerű húzás volt.

A feliratban akadtak bakik, de én már nem is akadok fel ilyeneken. Egy nálam jobb angolost bizonyára idegesít, ha nem azt hallja, amit írnak, és ezeket nem feltétlen a felirat táblák hossza, azaz a szöveg tömörítése az okozza. No de az eredeti nyelv mindig hordoz többlet információkat.

Alapvetően lassú tempójú, komótosan csordogáló film, néhány felpörgetett akcióval, szokatlan meglátással, eredménnyel és rengeteg furcsasággal. A megoldás csak fél. A vége lezárja ugyan Joe történetét, de nyit egy újat, amiről semmit nem tudunk. Nem is tudhatunk, mert a jövő azon a ponton megváltozik. Lehetne ugyan folytatni, de hiba lenne.

Külön imádtam a végét követű szünetet. Egy kis pause, és össze is néztünk, hogy akkor most vége van? Mikor elindult a stáblista lassan kezdtek tápászkodni az emberek. Mi speciel az utolsó betűt is megvártuk, mert jól eset ülni és azon morfondírozni, mennyire zseniális volt, hányan nem fogják megérteni és mekkorát fog bukni.

Rövid gondolkodás után nem adhatok maximum pontszámot, mert hát nem vagyok vak, az ujjam azért remeg a ravaszon.

9/10


2012. október 10., szerda

Nevada Barr: Ördögkatlan

Tetszett a beharangozás, a tartalom. Nekem való, kellemsen borzongató olvasmánynak tűnt, de a borító színei fogtak meg igazán. Kicsiben azt hittem, ez valami  örvény. Jó, tudom, tudom, de nem értettem a piros színét.

Anna Pigeon az élete elől menekül a Glen Canyonba, ahol idénymunkásnak áll. Csak el akar tűnni egy kicsit, elege van és magányra vágyik. Megkapja, bár nem egészen ezt akarta. Meztelenül, kiugrott vállal tér magához egy víznyelő mélyén. Szédül és hányingere van, nem emlékszik semmire, kiút nincs. A fejében lefuttatott párbeszédek legalább segítenek elhatározásra jutni. Nem fog odalent meghalni. Különben is, a rangerek hamar meg fogják találni.

Ez alatta a kollegái élnek tovább, mintha minden rendben lenne. Nem keresik a különös, nyilvánvalóan szó nélkül lelépett nőt, aki volt annyira gondos, hogy még a csomagjait is magával vitte.

A könyvvel kapcsolatos érzéseim eléggé vegyesek. Alapvetően tetszett. Se többet, se kevesebbet nem kaptunk annál, mint amit a fülszöveg ígér, kivételesen helytálló darab. Tehát ez a része rendben is lenne.

Anna gondolatai, hozzáállása az ügyhöz, az akarat és a küzdés rendkívüli módon tetszett. Szerintem jól megírt, pszichológiailag is helytállónak tűnő momentum. Az én meglátásom szerint alapvetően kétféle embertípus van (Leegyszerűsítve természetesen, mielőtt valaki belekötne abba, hányféle személyiségtípust különböztetünk meg egymástól. Segítek, négyet.), az áldozat és a túlélő.

Hasonló helyzetben az áldozatok mind végigmennek egyfajta lelki folyamaton, és létezik egy pont, ami eldönti, hogy valaki küzd a végsőkig, vagy beletörődik a sorsába. Sosem egyszerű feladni az életet, de kitartani mellette sokszor még nehezebb, ezért a túlélők személyiségén mindig visszamarad valami, ami azelőtt sosem volt jelen.

Ez a része fantasztikus, izgultam is rajta, vártam, reméltem, és bár néhány dolog picit meglepet, eddig még laza 10/10.

A könyv két fejezetre osztható: a víznyelőben és azon kívül. Az első fele tökéletes, a második néhol gyengébb, aminek több oka is van.

A váltott szemszög érdekesnek tűnt. Gyanúba kevert embereket, vagy éppen elterelte róluk a figyelmet, kicsit utaztatott és közben szórakoztatott. Hagyta, hogy azt gondoljunk, amit csak akarunk. Az olvasókat sokféle módon lehet vezetni, ez a fajta pedig jó volt, mert a keretet adott az egésznek.  Vagyis majdnem az egésznek.

Jenny képviselte a tájvédő szerepkört, aminek eleget is tett. Ismeretterjesztésből jár az ötös! Ha esetleg oda látogatnék, biztosan nem jelentene problémát a higiéniás előírások betartása, ennek ellenére a ranger nekem kicsit sok volt. Egyedül öt érzetem néha irreálisnak, és az ő karakteréből jóval kevesebb is elég lett volna, hacsak a későbbi könyvekben nem lesz visszatérő alak, amit ugye még nem tudunk. Ha igen, akkor megbocsájtom, és azt mondom, alapozás. De milyen mellékszereplő az, akit enyhe túlzással többet boncolgatnak, mint a főszereplőnket?

A meglepetés faktor jól működött, bár szerintem az olvasóknak nem igen lesz az. Tudom, nem  mindenki én vagyok, és lehet páran tényleg felkiáltanak majd, hogy: Ó!, de azért így is van benne egy aprócska csavar, ami miatt elnézhető, hogy kitaláltam a végét.

A fantasztikus tájleírások kimondottan varázslatosak. Szinte láttam magam előtt az egészet. Imádtam a környeztet, az ember kiszolgáltatottsága a természettel szemben többször is felszínre kerül, újabb környezetvédelmi szál, újabb alapigazságok és sok izgalom.

A könyv alakja meg valami mesés. Szeretem az amerikai puhatáblás könyveket, mert azok ilyen picikék. Ez a pont jó méret. Kényelmesen elfér a kezembe, a polcomon is kisebb helyet foglal. Minidig is fájlaltam, hogy nálunk nem terjed el ez a méret, viszont a súlyán még lenne mit faragni. Gondolom a papír miatt ilyen nehéz, de ne legyünk telhetetlenek. Kettőből egy is szép arány. Remélem a következőkben is maradt az alak.

A borító innen nézve már szép és érdekes is. A lentről nézett szűkülő világ, ami pusztán egy darabka ég, pont az, amit Anna láthatott a víznyelő mélyéről, és a könyv ismeretében más szemmel nézem.

A szöveg könnyen olvasható, gördülékeny, amin szerencsére nem bővelkedik szlengben, viszont kapunk jó sok színházi utalást. Ugyan nem olvastam angolul, de mivel semmi kirívót nem éreztem a szövegben, úgymint nem a szövegbe illő, karakter idegen megjegyzések, hajlok arra, hogy szép volt felkiáltással zárjam ezt a bekezdést.

A kötet ugyan előzménynek tekintendő, azaz 0. rész, de valójában csak idén jelent meg The Rope címmel. Tökéletesen elénk vetíti mindazt, amire a későbbiekben számíthatunk, és amiket a többi könyvben nyilván nem mesél el Barr. Az Oroszlánkörömökben feltételezhetően már egy kész karaktert kapunk (Az első rész és 1993-ban jelent meg.), most viszont lehetőségünk nyílt arra, hogy részt vegyünk a születésénél.  Szerintem mi jártunk jobban.

Mindenesetre várom a következő történetet. Úgy érzem, rengeteg izgalmat tartogat a számunkra, több gyilkossággal és egy felettébb eltökélt Annával.

9/10

Magyar kiadó: Cor Leonis

Fordító: Illés Róbert

2012. október 9., kedd

Teaser kedd #11


Bár jelenleg mindenkit a Hősnők viadala tart izgalomban, amit én tökéletesen meg is értek, főleg mert a játékkal nyeremények is járnak; no de mégiscsak kedd van, tehát elérkezett a teaser ideje.

Az ötletet Andie oldaláról hoztam. Az a lényege, hogy megosztok két random módon választott mondatot abból a könyvből, amit éppen olvasok.

Ha valaki kedvet kap, nyugodt szívvel csatlakozhat. A Könyvek Háborúja blogon gyarapodik tovább a lista a lelkes féliratkozókkal.

Amit tenned kell:

- kapj kézbe egy könyvet;

- üsd fel valahol;

- válassz ki két mondatot (a rábökős technika éppen megfelel), de ha lehet ne nevezd meg közben a gyilkost;

- és tüntesd fel a könyv címét, íróját.

E heti teaser:

Theo egyébként megfigyelte, hogy az apja, és ritkábban ugyan, de az édesanyja is rendre a rengeteg munkára hivatkozik, amikor nem akar megcsinálni valamit.

- Ha ott lát a tárgyalóteremben, amikor iskolában lenne a helyed, leállítja a tárgyalást, és utasítja a törvényszolgát, hogy vegyen őrizetbe.

John Grisham: Theodore Boone a kölyökügyvéd

2012. október 8., hétfő

Hősnők viadala 2012 1. forduló

Elérkeztünk a nagy naphoz! Útjára indul a verseny, azaz kezdődnek  a beszavazások. Jöhetnek a csitrik és matrónák, mindenkit tárt karokkal fogadunk. Az első tizenhat mérkőzik majd a második menetben. Fontos, hogy elég időt szánjatok a válogatásra, mert a végén csak egy maradhat!

Kérlek fokozottan ügyeljetek a szabályokra!

A szavazatotokat leadhatjátok az 1. pontban szereplő aktív linkre, vagy a képernyő jobb oldalán található bannerre kattintva. Kísérjétek figyelemmel a hősnőitek harcát, miközben ti magatok is versenybe szálltok a nyereményekért.

Az első menet október 8-13. között zajlik, amikor is leadhatjátok a szavazatotokat összesen 10 jelöltre.

1. Mivel tanultunk az első játékból, ezúttal 5-5 jelöltet javasolhattok fiatal felnőtt(18 éves korig) és felnőtt kategóriában. Ez azért fontos, mert Reni és Mac biztosan nem kerülhet egy csoportba. Nem muszáj mindkét csoportban jelölni, de megadott értékeket alulmúlni vagy túllépni nem lehet. A szavazatokat kommentben fogadja Andie, a verseny házigazdája, a Könyvek Háborúja oldalon.

2. Kérem, hogy mindenki vésse eszébe, csak és kizárólag egyszer adhatjátok le a listátokat, ha többször teszitek, az előző is érvénytelennek számít.

3. Egy karaktert csupán egyszer jelölhettek. Amennyiben ettől eltértek, természetesen érvénytelenítitek az elsőnek leadott szavazatot is.

4. Kategória megkötés nincs. Jöhet szépirodalom, kortárs, ponyva, sci-fi, fantasy, dráma, thriller, ifjúsági, történelmi, krimi és a többi. A sokszínűség gyönyörködtet.

5. A karakter mellett tüntessétek fel a könyv, amennyiben sorozat, úgy annak a címét. Azonos néven több hölgy is található, így a félreértések elkerülése végett már az elején tisztázni kell a hovatartozást. Ennek hiányában a szavazat szintén érvénytelen.

6.  Az első round október 13-án éjfélkor zárul.

Természetesen lesz nyereményjáték is.

A résztvevő blogok által felkínált könyveket, csecsebecséket azok között soroljuk ki, akik mind az öt fordulóban részt vesznek majd. Mivel a többszörös szavazókat törlik, ők egyértelműen nem kerülnek a közös kalapba.

És még egy apróság! Nyertest az ötödik forduló lezárása után hirdetünk!

A közösbe rakott Libba Bray: Rettentő gyönyörűségén kívül kívül felajánlok még egy plusz könyvet is, amit azok között sorsolok majd ki, akik az oldalról megosztják, like-olják a versenyről szóló bejegyzéseimet. Mivel a megosztás nem követhető személy szerint, és kizárólag az ismerőseimét látom, hozzászólásban kéretik jelezni az aktuális poszt alatt. Minél több poszthoz szólsz hozzá, valamint osztod meg, annál többször kerül a neved a kihúzandók közé, de bejegyzésenként természetesen csak egyszer számít.

Jóllehet, a pocskondiázás is hozzászólás, de az ilyen tartalmú megjegyzéseket határozottan kitörlöm. Tessék szépen játszani!

A plusz ajándék választható. Lehet Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos vagy Tonya Hurley: Szellemlány című könyve.

Változás!!!

Mivel a Fumax kiadó volt olyan kedves és felajánlotta nyereménynek Dan Wells könyvét, így a Szellemlányt is ki fogom sorsolni. Azaz, két nyertest hirdetek a végén!:)

Érdemes figyelni a többi blogot is(katt. a linkre). Ennek különösen az első forduló után lesz jelentősége, amikor is kezdetét veszik a kampányok. Hajrá csajok!

[youtube http://www.youtube.com/watch?v=VgSMxY6asoE]

Ezek után azt hiszem, újra kell néznem a Rocky sorozatot! :)

2012. október 5., péntek

M. C. Beaton: Agatha Raisin és a parázna lódoktor

A sorozat második kötete, amit természetesen elsőnek olvastam, mert ilyen kis oktondi vagyok, ötvenszázalékos akcióban kopogtatott be hozzám. Nyugodtan mondhatom, betalált, mint  Ronnie O'Sullivan a lyukba.

Agatha hazaérkezik a nyaralásból, ahol hiába próbálta becserkészni a szomszédjába költöző jóképű, leszerelt katonát. Sértett, unatkozik, Londonba utazik, hogy előröl kezdjen mindent. Kevésen múlik, hogy ő, aki dörzsölt, rámenős és kérlelhetetlen, nem esik bele egy előre kiásott pénzügyi verembe. Visszatér hát Cotswoldsba. Ennek leginkább a macskája örül, de meglepődve tapasztalja, mennyire felbolydult a falu női lakossága. Az újonnan praktizáló állatorvos képességeit kétségbe lehetne vonni, de hogy jóképű, és ért a hölgyek nyelvén, az kétségtelen. 

Hirtelen bekövetkező halála azonban felvet bizonyos kérdéseket, és Agatha elhatározza, hogy a végére jár ennek a rejtélynek. Teszi ezt többek közt azért is, mert ezzel végre felkelti James Lacey figyelmét, aki olyan sikeresen meglépett előle nyáron.

Első könyvnek kitűnő volt, bár már a legelején éreztem, hogy valamiről lemaradtam. Aztán ugyanilyen okok miatt nem is igen értettem a hősnőt. Csak ültem és csodálkoztam, milyen idegesítő, hogy el van telve a vezetői képességével, aztán micsoda palimadár. Bevallom, még erősen kételkedtem abban is, hogy szeretni fogom. Aztán minden megváltozott. Ahogy haladt a történet, egyre érthetőbbé vált a személyisége, és rendkívül jót szórakoztam a minden bájt nélkülöző, pukkancs természetén.

Mondjuk, ha sorban haladtam volna, akárcsak más normális ember, fel se merültek volna ilyen dolgok problémának, hanem rögtön nagy lelkesedéssel kacaghattam volna a fiatal nyugdíjas kalandjain. Viszont így sem maradtam le sok dologról. Való igaz, hogy az első rész alapozását kihagytam, de az események olyan szépen követték egymást, oly természetesen épültek egymásra, hogy bár észrevettem micsoda hatást vált ki Lacey hősnőnkből, mégsem éreztem, hogy elmulasztottam valamit.

Csak utólag derült ki, hogy valóban nem sokat. Ugyanis Agatha érdeklődése kevés szerepet kapott a Spenótos halálpitében. Más foglalta le, mégpedig, hogy tisztára mossa a nevét. Ami utána történt, arról pedig nem tudunk, így a rövidke beszámoló épp elég.

A bepillantás James fejébe nagyon szórakoztatott. Meg van róla győződve, hogy a nő nagyon veszélyes, és szinte zaklatja a szerelmével. Menekült előle, aztán meg szégyenli magát, amiért túl nagy feneket kerít az egésznek. Természetét nézve szöges ellentéte az erőszakos szomszédasszonyának, és gyakran ez maga a konfliktus forrás.

Aztán valahogy csak egy kocsiba keverednek és elkezdik  a közös munkát, minek során Agatha párszor bolondot csinál magából, a férfi pedig zavarba jön, de ez az élet rendje. Haladnak valami felé... Akkor is, ha ezt egyenlőre csak Bill Wongnak, Agatha nyomozó barátjának, no meg a lelkész feleségének, a boltosnak, a... egyszóval Laceyn kívül mindenkinek feltűnik.

Egybe faltam fel, és rendkívül élveztem. Utána beszereztem a többi megjelent könyvet is, szóval hamarosan újra elmélyedhetek az akaratos reklámszakember és a nyugalmazott ezredes történeteiben. Vagyis nagyon remélem, mert határozottan tetszik ez a párosítás.

Könnyed, vicces olvasmány, nem csak nyárra.

9/10

Magyar kiadó: Ulpius-ház Könyvkiadó Kft.

Továbbra is idegesítő az Ulpius azon szokása, hogy vagy 30-50 oldalnyi előzetest nyom a könyvek végébe. Nem lehetne ezért panasszal élni? Még soha nem olvastam el őket, és nagy valószínüstéggel ezentúl sem fogom.

Fordította: Szűr-Szabó Katalin (A fordító váltás nem hatott ki a könyv hangulatára. Szerencsére, de jobb szeretem, amikor egy sorozatot az visz tovább, aki elkezdte. Persze ez megint magánvélemény. )

2012. október 3., szerda

Az ajándék...

Az a ló, aminek nem nézzük a fogát! Ha eltalált ajándékról beszélünk, az én visszafogott módomon, őrjöngve tudok örülni. Azaz felvonom a szemöldököm, diszkrét mosolyra húzódik a szám, finoman magamhoz szorítom, megforgatom, kibontom. A szemem csillog, de az arcom ekkor még rezzenéstelen. Aztán itt kettéválik a történet, aszerint, hogy egyedül vagyok-e avagy társaságban. Ha nem vagyok magam, akkor szintén két eset lehet. Az arcom fokozatosan felenged, átüt rajta az elégedettség, és újra meg újra kézbe veszem, vagy udvariasan megköszönöm, a kezem birtoklóan a környékén matat, de nem repkedek látványosan.

Jelenesetben egyedül voltam. Eláztam, mert ernyőt minek vinni, pedig három is van, de ahogy beléptem a kapun, botorka szemem egyből rátalált a postaládából teljesen kilógó csomagra. Vártam már, igen! Tudtam, hogy jön, de szerdán kora este valamiért különösen boldogan éltem meg. Beléptem a lakásba, csak két ujjal fogtam a csodát, mert mindenhonnan csöpögött a víz. A fejemre tekertem egy törülközőt, tapsikoltam párat, majd aprókat sikkantva feltéptem a borítékot, ami üdítően merevnek tetszett.  Amikor kiborult a csomagolásból, mit szépítsem, sajátságos táncot lejtettem, azaz néhányat lépkedtem jobbra majd balra, és nem, nem kellett kimennem... Csak  kontrollálatlanul örültem!

Azt kaptam, amit kértem, azaz amit nyertem. Könyvet, szóval számomra az ideális ajándékot. És itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megköszönjem édesanyának... Nem, az egy másik műsor. Most köszönöm a postásnak, hogy ugyan csak két centire sikerült, de azért megpróbálta betuszkolni a ládámba, köszönöm a lakótársaknak, a házban áthaladóknak, hogy senki sem vitte el a csábító, bárki számára látható, és különösebb erőfeszítés nélkül elérhető borítékot, de legfőképpen a Geopen Könyvkiadónak, amiért rugalmasak voltak, és megengedték, hogy válasszak másik könyvet (mert az eredetileg felajánlott Murakami életműből mindegyik megvan), no meg, hogy már el is küldték.

Csak olvasni kell! Ehhez szükségeltetik még egy kis idő, de biztosan elkövetek majd egy írást a témában. És ezt nyugodtan vehetitek fenyegetésnek!

2012. október 2., kedd

Teaser kedd #10

Az idő ugyan borús, bár mondhatnám azt is, hogy esik, de kedd van. Ezért fittyet hányva a beköszöntő őszre és a csepergő esősre, olvastam a villamosra várva. Ezt pedig ismét muszáj megosztom veletek.

Az ötletet Andie oldaláról hoztam. Az a lényege, hogy megosztok két random módon választott mondatot abból a könyvből, amit éppen olvasok.

Ha valaki kedvet kap, nyugodt szívvel csatlakozhat. A Könyvek Háborúja blogon gyarapodik tovább a lista a lelkes féliratkozókkal.

Amit tenned kell:

- kapj kézbe egy könyvet;

- üsd fel valahol;

- válassz ki két mondatot (a rábökős technika éppen megfelel), de ha lehet ne nevezd meg közben a gyilkost;

- és tüntesd fel a könyv címét, íróját.

Az átázott mondatok:

"A "vén fekete galamb" Anna Pigeon volt, Jenny házszomszédja és kakigyűjtő segédje a víztisztasági programban.

Felháborítónak találta, hogy egy Jenny adottságaival rendelkező bombázó egy kalap alá veszi magát azzal a girhes nővel, aki kizárólag feketében jár, keresztülnéz az embereken, és semmit nem lehet leolvasni az arcáról."

Nevada Barr: Ördögkatlan

2012. október 1., hétfő

Hősnők viadala 2012

A nagy port kavaró hősök után itt vannak a hősnők is. Idén első ízben kerül megrendezésre, összesen 16 blog részvétellel, a hősnők viadala, mely remélhetőleg hasonló izgalmakat ígér, mint az előző játék.

A szabályokról:

Ahogyan megszokhattátok, öt forduló során mérik össze erejüket az irodalom küzdőszellemű hölgytagjai.

Az első menet október 8-13. között zajlik, amikor is leadhatjátok a szavazatotokat összesen 10 jelöltre.

1. Mivel tanultunk az első játékból, ezúttal 5-5 jelöltet javasolhattok fiatal felnőtt(18 éves korig) és felnőtt kategóriában. Ez azért fontos, mert Reni és Mac biztosan nem kerülhet egy csoportba. Nem muszáj mindkét csoportban jelölni, de megadott értékeket alulmúlni vagy túllépni nem lehet. A szavazatokat kommentben fogadja Andie, a verseny házigazdája, a Könyvek Háborúja oldalon.

2. Kérem, hogy mindenki vésse eszébe, csak és kizárólag egyszer adhatjátok le a listátokat, ha többször teszitek, az előző is érvénytelennek számít.

3. Egy karaktert csupán egyszer jelölhettek. Amennyiben ettől eltértek, természetesen érvénytelenítitek az elsőnek leadott szavazatot is.

4. Kategória megkötés nincs. Jöhet szépirodalom, kortárs, ponyva, sci-fi, fantasy, dráma, thriller, ifjúsági, történelmi, krimi és a többi. A sokszínűség gyönyörködtet.

5. A karakter mellett tüntessétek fel a könyv, amennyiben sorozat, úgy annak a címét. Azonos néven több hölgy is található, így a félreértések elkerülése végett már az elején tisztázni kell a hovatartozást. Ennek hiányában a szavazat szintén érvénytelen.

6.  Az első round október 13-án éjfélkor zárul.

Természetesen lesz nyereményjáték is.

A résztvevő blogok által felkínált könyveket, csecsebecséket azok között soroljuk ki, akik mind az öt fordulóban részt vesznek majd. Mivel a többszörös szavazókat törlik, ők egyértelműen nem kerülnek a közös kalapba.

És még egy apróság! Nyertest az ötödik forduló lezárása után hirdetünk!

A közösbe rakott Libba Bray: Rettentő gyönyörűségén kívül kívül felajánlok még egy plusz könyvet is, amit azok között sorsolok majd ki, akik az oldalról megosztják, like-olják a versenyről szóló bejegyzéseimet. Mivel a megosztás nem követhető személy szerint, és kizárólag az ismerőseimét látom, hozzászólásban kéretik jelezni az aktuális poszt alatt. Minél több poszthoz szólsz hozzá, valamint osztod meg, annál többször kerül a neved a kihúzandók közé, de bejegyzésenként természetesen csak egyszer számít. Azért senki se lepődjön meg, ha alkalmasint ellenőrizni fogom. :)

Jóllehet, a pocskondiázás is hozzászólás, de az ilyen tartalmú megjegyzéseket határozottan kitörlöm. Tessék szépen játszani!

A plusz ajándék választható. Lehet Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos vagy Tonya Hurley: Szellemlány című könyve.

Mivel a Fumax Kiadó volt olyan kedves és felajánlotta nyereménynek Dan Wells könyvét, így a Szellemlányt is ki fogom sorsolni. Azaz, két nyertest hirdetek a végén!:)

Egyenlőre ennyi a fontos információ. Már lehet gondolkodni azon, hogy kiket jelölnétek. Érdemes figyelni a többi blogot is. Ennek különösen az első forduló után lesz jelentősége, amikor is kezdetét veszik a kampányok. Hajrá csajok!



A második forduló október 15-31. között történik.

Mindkét csoportból az első tizenhat mérkőzik meg egymással, és a végén csak 8-8 marad. A párok véletlen szerűen kerülnek össze, de kétnaponta új küzdőre szavazhattok. Sűrű lesz a program, érdemes naptárba írni. ;)

1. páros - okt.15-17.

2. páros - okt. 19-ig .

3. páros - okt. 21-ig .

4. páros - okt. 23-ig .

5. páros -  okt. 25-ig .

6. páros - okt. 27-ig .

7. páros - okt. 29-ig .

8. páros - okt. 31-ig .

Már mondanom sem kell, hogy mindenki csak egyszer szavazhat, és a kör 31-én éjfélkor, az utolsó pársokkal zárul.

A harmadik meccset november 1-9. között vívják.

A 8-8 hölgyből csak 4-4  főre redukálódik a létszám.

1. páros - nov. 1-3.

2. páros - nov. 5.

3. páros - nov. 7.

4. páros - nov. 9 .

Természetesen akkor is csak egyszer szavazhattok majd, és a 9-én éjfélkor ér véget a bunyó.

A negyedik mérkőzést november 10-14. között rendezik.

A fennmaradó 2-2 párból 1-1 pár lesz, és kezd nagyon meleg lenni a helyzet.

1. páros - nov. 10 -12.

2. páros - nov. 14.

Nem győzőm ismételni, körönként egy szavazat engedélyezte, és a küzdelem 14-én éjfélig tart.

A végső harc november 15-17. között esedékes.

Eldől, hogy ki az az egy ifjú és idősebb hölgy, akik maguk mögé utasították az egész mezőnyt. És mikor mindenki kiörömködtek magát, egy nyertest is hirdetünk a szavazók közül.

Folyamatosan frissítem a posztot, amint beindul a móka.

A játékban részvevő blogok:

Könyvek háborúja, avagy az olvasó visszavág! (Házigazda)
Kelly olvas
Magnolia
Kristina blogja
Casperson olvasmányai
Alsyniai regék
MFKata gondolatai
Akiknek élmény az olvasás
Lylia Bloom
Forró csoki és jó könyv
Wee blogja
Nem harap a...
Secret Dream Time
Sötét Lélek Naplója
Elhaym blogja
Napi falat
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...