Stephanie Garber: Legendary (Caraval #2)

Még tavaly megvettem a könyvet, de addig totojáztam, míg a magyar kiadás utolért. Nem bánom, kellemes kis sorozat, kár lett volna érte. Az biztos, hogy minden hibájával együtt nagyon kedveltem a bevezető kötetet, még úgy is, hogy kiszámítható volt, és hiányoltam belőle bizonyos dolgokat. A hangulata azonban teljesen beszippantott.

Tella üzletet kötött, és eljött az ideje az ár megfizetésének. Titokzatos segítőjének szüksége van Legend valódi nevére, amiért cserébe megtalálja a Dragna lányok eltűnt édesanyját. A probléma csak az, hogy a Caraval vezetőjének identitását senki sem tudja vagy képes elárulni, így meg kell nyernie az újabb játékot. Mi sem egyszerűbb! Nincs az az ár, amit ne lenne hajlandó megfizetni a győzelemért, bár jó elérő figyelmeztetik, ez a játék most más lesz és többet követelhet, mint amit önszántából adna. 

X - rendszerből törölve - filmekről röviden

Mindenki azt mondta, nézzem meg, mert jó, de valamiért mégis lemaradtam róla. Ettől függetlenül felkerült a listámra, mert bár tudtam, hogy teljesen más téma, de az igenis garancia, ha a Liza, a rókatündér alkotógárdája áll mögötte. A rendező, az írók és a főszereplők is ugyanazok, és ez még akkor is elegendő ígéret a jó szórakozása, ha kissé sötétebb a hangulata.

Éva (Balsai Móni) férje halála után egyedül próbál megküzdeni az élettel, a tinédzserkorú és problémás lányával, valamint a saját démonjaival. Szorongása miatt nem lehet nyomozó, ezért a rendőrság egy kevésbé szerencsés részlegén előadó. Egyedül neki szúr szemet, hogy az utóbbi időszűkében elszaporodó, öngyilkosságnak tűnő halálestek között lehet valami összefüggés, ha más nem, akkor csak annyi, hogy mind gyilkosság. A főnöke letorkolja, a kollégai sem hisznek neki, egyedül Péter (Schmied Zoltán), a vidékről frissen felkerült nyomozó lát benne fantáziát, és felajánlja, ha a nő segít neki, átnézi vele a gyanús ügyeket. 

40-es nő megosztaná... - (Variálós vasárnap #53)

...a gondolatait. Értem én, hogy senki sem kért meg rá, de most komolyan, meglepő, hogy ennek ellenére megteszem?! A kérdés költői, de az már nem, hogy minden tiltakozásunk ellenére olyan társadalomban élünk, ahol lassan kezdik elfogadottnak tekinteni ama dőreséget, miszerint a mai nőkkel valami erősen nem stimmel. Nem szülünk vagy nem eleget, karriert építünk, nem megyünk férjhez, de ha mégis, hát elválunk. A társadalmi elvárásokra, az állam érdekére fittyet hányva éljük az életünket. Szóval felmerül a kérdés, mégis mi a baj velünk?

Böszörményi Gyula: Bitó ​és borostyán (Ambrózy báró esetei, #3.5)

Még egy ideig nem terveztem olvasni, dacára mindennek, de úgy adódott, hogy a barátnőm, akivel közösen olvassuk a sorozatot, meglátogatott egy hétvégén. Vissza hozta a 2 és 2,5. részt, cserébe gondoltam oda adom a 3-at no meg a Bitó és borostyánt. Persze ettől még kihagyattam volna, de a jó keretsztorinak és világteremtésnek, no meg írói stílusnak hála, úgy gondoltam, mivel ez Mili története, menni fog.

Miután Mili csúnyán belebukott Cili kisasszony utáni nyomozásába, Ambrózy báró némi kerülővel ugyan, de határozottan feladja a Budapest–Predeal–Bukarest vonalon járó vonatra, hogy hazautazzon papuskájához. Az elsőosztályú kocsikban utazó módos és előkelő közönség azonban hamarosan rádöbben, hogy valami nincs rendben az 502-es járattal, mert valaki módszeresen gyilkolja a vasút dolgozóit. 

Caroline Kepnes: Hidden Bodies (You, #2) - Elrejtett testek

A Netfix sorozat után muszáj volt elolvasnom a történet magját adó könyvet is, aztán pedig, csak mert a lejtőn nincs megállás, még a második évad előtt szerettem volna elmélyedni a duológia befejező részébe is. Kicsit tartottam ugyan tőle, de elöljáróban annyit azért elárulhatok, teljesen alaptalan volt minden aggodalmam.

Joe Goldberg élete talán nem is lehetne jobb. Új barátnője oldalán már majdnem megfeledkezett Beckről, de az biztos, hogy Amy Adam nem is emlékeztethetne kevésbé az elődjére. Nincs fent egy szociális oldalon sem, még e-mail címe és bankkártyája sincs. A pillanatot közösen élik meg, nem érdekli, ki és mit gondol róla. Üdítően izgalmas vele lenne, csakhogy egy nap a lány eltűnik néhány értékes könyvvel együtt. Joe nem az az ember, aki elviseli, ha palira veszik, tehát azt teszi, amihez a legjobban ért, elkezdi szedegetni a morzsákat, és a hajsza érdekében Los Angelesbe költözik. Arra nem számít, hogy a város rá is hatással lesz, hiszen Love Quinn a legtündöklőbb nő, akit a föld valaha csak a hátán hordott, érdekesnek, sőt, vonzónak találja. Az egyetlen probléma, hogy a derék könyvboltos múltja egyre zűrösebb a sok kikandikáló hullától. 

Rachel Joyce: Ellopott pillanat

Joyce ezen könyvét még a Queenie Hennessy szerelmes levelei-vel egy időben gyűjtöttem be, és ez igazán jó dolog, mert különben nem került volna birtokomba, ugyanis Harold Fry folytatása tagadhatatlanul csalódást okozott. Nem hiszek a véletlenekben, ennek így kellett lennie, utólag már magam is belátom.

1972-öt írunk, és 2 másodpercet hozzá kell adni az időhöz. Csak két másodpercet, de Byron szinte a megszállottjává válik. Egy reggel, amikor szintén nem tud semmi másra gondolni, késve indulnak az iskolába, és édesanyja a csodás új autójával levágja az utat, hogy időt spóroljanak, csakhogy ekkor törtnék valami, ami megváltoztatja a család életét, mindörökre. A fiú meggyőződése, hogy a hozzáadott másodpercek tehetnek mindenről, ezért legjobb barátjával, Jamesszel szövetkezik, hogy helyrehozzák a helyrehozhatatlant.

Baráth Katalin: A fekete zongora (Dávid Veron #1)

A Goodreadsen 2013-as olvasásnak jelöltem Dávid Veron első történetét, így kénytelen vagyok arra gondolni, hogy valamikor akkor vettem kézbe. A második rész olvasását nem is rögzítettem, és írni egyikről sem írtam. Nem igazán tudom, miért, hiszen a blog már adott volt, de most a várakozók között megleltem a következő részeket, és mivel rájöttem, alig emlékszem már az elsőkre, eljött az ideje az ismétlésnek is.

Veronika Ókanizsán, afféle modern módon eladóként dolgozik, és szerencsés, amiért akár munkaidőben is jut ideje saját regényét írni. Azonban a nyugalma egy csapásra elmúlik, amikor egy álmos reggelen a környék bolondja, Vili, bicskával a hátában zuhan a lába elé. A szerb származású kapitány erősen támaszkodik a város orvosának véleményére, mivel a nyomok enyhén szólva is zavarosak. Az áldozat kezében megtalálják a város egyik ismert és szeretett alappillérének tartott férfi aranyóráját, kabátja zsebéből azonban egy könyvből kitépett Ady vers kerül elő. Veron, aki maga is részese a jól fejlett információs hálózatának, beférkőzik a férfiak közé, hogy olyan ötletekkel és értesülésekkel halmozza el őket, amiknek nincsenek birtokukban. A hullák száma gyarapszik, a derék kisvárosban pedig lángra kapnak az elfojtott indulatok, amihez táptalajt a politikai helyzet és az elhúzódó nyomozás egyaránt szolgáltat.