Bear Grylls: Istenek aranya (Beck Granger 1.)

Bear Grylls nevét, ahogyan mindenki, úgy én is a túlélőműsoraiból ismerem. Igazából látni nem láttam egyet sem teljesen, két három részből több kisebb nagyobb részleten sikerült elképednem a bátyáméknál, akiknél mindig szól a tv. De ettől függetlenül természetesen tisztában voltam vele, hogy kiről beszélünk, mert ugye ott volt még a mémmé válása is, amiből megtudtam, itt még ő sem élné túl, majd jött a hír, hogy kalandregényt írt, ami ha fel nem is villanyozott, mégis érdekelt. Egy jó kis akcióban még tavaly beszereztem, aztán áprilisban végre el is olvastam.

Beck Granger nagybátyja, egy híres antropológus kíséretében érkezik Kolumbiába, mert végre valahára lehetőség mutatkozik El Dorado felkutatására. A szerveződő expedíció azonban sikertelenségre van itélve, hiszen a kincsre sokaknak fáj a foga, a hivatalos bejelentés után pedig ismeretlenek elrabolják a bácsit és a vendéglátójukat is, aki egyben a főszervező is. A fiú és két barátja maga fog hozzá a rejtély megoldásához, ennek során kapóra jönnek a Beck által elsajátított túlélőtechnikák.

A Beck Granger sorozat bevezető kötetéről van szó, amit kalandregénynek sorolták ugyan, és ez igaz is, de ifjúsági kategória, ami viszont sehol nem szerepel. Pedig ez az. Egy jó öreg, klasszikus ifjúsági regény. A régi indiános kalandok szelén vitorlázó, "hogyan éld túl a vadonban" türkökkel turbósított regény, amit elsősorban a tizenéves fiúknak ajánlanék. Szó sincs arról, hogy nem éveztem volna, de ha a helyén kezelik a témát, akkor nem lepődöm meg. A nyelvezet, a történet felépítése is mind ezt támasztja alá, de mostanában ifjúságiban is olvastam döbbenetes darabokat. Ez nem az. Amolyan laza szórakozást nyújtó, komoly csavaroktól mentes történet, amiben a főhősünk, ahogyan a segítő is, maga is egy tini. Én egy pörgős, Indiana Jones sztorit vártam, amit hiánytalanul meg is kaptam, csak más köntösben.  Szóval igen, örültem volna, ha ez kiderül előtte valahonnan.

A történet különben kellően misztikus, sejtelmes, és valóban mutat pár túlélőtechnikát is. Nincs benne semmi körmönfont, számomra még komolyabb váratlan fordulat sem. A végét nagyon összecsapottnak érzem. Még egy húsz oldalnyi ráfordítás, és akár tökéletesnek is nevezném, ennek ellenére megvan benne miden, ami egy jó ifjúsági regényben értékelek. Úgymint: kaland, humor, tanítás. Megismerkedünk El Dorado legendájával, kicsit talán mélyebben is, mint amihez szokva voltunk, és bár kevés az esélye, hogy egymagam töltsem az éjszakát egy dzsungelben, de legalább már elméletben képes leszek fekvőhelyet készíteni magamnak.

A fordítás szép, gördülékenyen olvasható, értelmes kerek egész mondatokból áll, ami a minimum ha Illés Róbertről beszélünk, aki már rengeteg kiváló könyvet tolmácsolt számunkra. Többek között A Lorien öröksége sorozatot is. 
 
Semmiképpen nem bántam meg az olvasást. Könnyed kis szórakozást nyújtó, egy estés darab, ami bennem ugyan nagy hullámokat nem kavart, de nem is vártam tőle ilyen szélsőségeket. A kidolgozáson még lenne mit javítani, de végül is egy sorozat bevezető kötetéről beszélünk, így remélhetőleg a későbbiekben még kiforrja magát. Az ötlet jó, és rengeteg lehetőséget tartogat, szerintem a szerző sem lőtt el minden trükköt, ami a tarsolyában van, így folytatni fogom.

7/10

Magyar kiadó: Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft.
Fordította: Illés Róbert