2020. január 25., szombat

Barry Lyga: Blood of My Blood (I Hunt Killers #3) - Gyilkosokra vadászom

A második rész függővége után nem is tudom, miért vártam vele hónapokat. Valószínűleg azért, mert ezzel véget ér az egyik kedvenc trilógiám, és aki olvas egy ideje, tudja, hogy ez igen érzékenyen érint. Mert nehéz találni olyasmit, amiben sorozatgyilkosok is vannak, mégis ifjúsági, kellően sötét és ironikus, ugyanakkor borzasztóan szórakoztató is. Ilyesmiből sajnos kevés van, borzasztóan kevés.

Jasper maga is meglepődik, amikor szorult helyzetét az apja enyhíti, az egyetlen ember, akire soha, semmilyen helyzetben nem számított. Connie is bajban van, de ő aztán tényleg nem várhat senkire, kénytelen saját magát megmenteni, Howie-t pedig az orvosoknak kell életben tartaniuk. Bekövetkezik az is, amire korábban még nem volt példa, mindhárman egyszerre vannak kórházban. Csakhogy miközben a lány áldozat, a legjobb barát pedig ügyetlen, addig Jasper gyanúsított. A segítség nem várt helyről, Connie ügyvéd édesapjától érkezik, és ez némi időt hagy gondolkodásra. Ha marad, sosem tudja bebizonyítani az ártatlanságát, de ha elszökik, az egész ország a nyomában lesz, még sincs más választása. Le kell zárnia végre ezt az ügyet, kerül, amibe kerül.   

Borzasztóan igyekeztem, hogy semmi konkrétumot ne írjak, ami elárulná ki és miért került kórházba, kinek a lelkiismeretét mi nyomja, mert erősen spoileres lenne, főleg, hogy itthon még csak az első rész jött ki. Maradjunk annyiban, bloggernek lenni sem könnyű!

Az előző köttet vége olyan lehetőségeket tartogatott, és egy olyan csavart, amit csak ebben a kötetben lepleznek le, de bevallom, nekem már akkor gyanús volt az egész, és persze igazam is lett. Jasper egy picit talán lassabb, de ezt el kell néznünk neki, túl sok a változó és ismeretlen az egyenletben, ráadásul az egész játszma iszonyatosan személyes.

A történet mindig is némileg kiszámítható volt, nem teljes egészében, csak épp annyira, hogy még élvezetes maradjon, ennek ellenére összetett is. Ezúttal is több szálon haladunk, több mesélővel találkozunk. Néha Jasperrel együtt, néha pedig előtte. Olyan információkat gyűjtünk be, amiknek ő még nincs a birtokában, így persze a kép is hamarabb áll össze.

A stílusa ironikus, könnyed, még olyankor is, amikor borzasztó dolgokat mutat be. A legtöbb poént ezúttal is Howie-nak köszönhetjük.  A második kötethez mért aprólékosság ezúttal is tetten érhető, de talán nem annyira grafikus, ami sokat segít. Lyga mesterien bánik a feszültséggel, és nem állítom, hogy egyedülálló, amit csinál, de az biztos, hogy jól csinálja. A stílusa letisztult, könnyen olvasható, érthető, a mondatok csak úgy peregnek.

Az I Hunt Killers lett az első olyan sorozatom, amit hangoskönyvben kezdtem el, és úgy is fejeztem be, és ebben nagyon nagy szerepe van Charlie Thurstonnak, a narrátornak. Hangoskönyvek esetén mindig különösen fontos az olvasó személye, és ezúttal is tökéletes a választás. Hozzá adott az egyébként sem elhanyagolható élményhez.

A trilógia összességében zseniális, logikus, szépen felépített, izgalmas és meglehetősen hátborzongató. Szerelem volt elő pillantásra, ami sajnos véget ért. 2014-ben jött ki az utolsó rész, így bár éppenséggel lehetne folytatása, mégsem várható. Kár érte, mert nagyon élveztem. És annyira jó alap lenne egy felnőtt sorozathoz...

10/10
 

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Várhat, hogy a 3. részt le fordítsák? Nem találok erről információt.

    VálaszTörlés
  2. Nem tudom, mire gondolsz pontosan. Ha arra, hogy várható-e a 3. rész kiadása, akkor sajnos nem tudom. Nem tudok semmit, a kiadó oldalán sem találtam erről semmit. Mivel az 1. rész 2018-ban, a 2. rész 2020-ban jött ki, azt mondanám, még minden megtörténhet. :) Érdemes megkeresni a kiadót, hátha tudnak konkrétummal szolgálni.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...