Hallgatni arany

Akik olvastak az elmúlt két és fél évben, észrevehették, hogy sok, sőt rengeteg hangoskönyvet hallgatok, így amikor a közös témázásban nyertek az audiobookok és a podcastok, úgy gondoltam, csatlakozom. Az életemben mindkét hangformátum kényelmesen elfér, ennek ellenére nem tervezek részletes bemutatókat és ajánlásokat sem. Az oka pedig igen egyszerű, a téma széles és tág volta, amivel 3-4 folytatásos posztot is meg tudnék tölteni. Maradjunk annyiban, néhány kedvencet azért kiemelek majd, hiszen mire jó az egész, ha nem cserélünk infókat. Azt azonban megígérhetem, a poszt hosszú lesz. Szóval ha nincs türelmed vagy időd rá, itt a lehetőség bezárni az oldalt.

A hangoskönyvekkel történő ismerkedésem bő két évvel korábban kezdődött. Jóllehet azelőtt is hallottam már egy-egy darabot, de bennem is kettős éllel lüktetett a könyvoholistákban felmerülő kérdés, miszerint csalás-e a hallgatás. Nyilván a szemedet nem fárasztja, és nem is vagy helyhez kötve, előnyei továbbá, hogy nem meredünk órákig egy pozícióba, így nem áldozunk egy-egy jó könyv oltárán zsibbad végtagokat, szaggató hátat sem megmerevedett nyakat. Vajon ezek elegendőek az elveink feladásához is?

Az elmúlt évtized sok mindent hozott, fejlődtek az elektronikus, könyveket ki-, és felváltó lehetőségek, egyre több, a képernyőn korábban látható tartalom költözött a YouTube-on, hiánypótló csatornák alakultak, se szeri, se száma a nézhető, hallgatható lehetőségeknek. Hangoskönyvek ugyan korábban is léteztek, kezdettben kazetta formátumban, később már CD alakban. Az igazi ugrás akkor következett be, mikor lehetőségünk lett mindenféle felírás és konvertálás nélkül ezeket az anyagokat feltölteni különböző technikákra. iPod-okra, MP3 lejátszókra, majd az on-line boltok megjelenésével, applikációk segítségével vagy akár nélkülük, a telefonok is tökéletesen alkalmasakká váltak a feladatra. Viszont hiába volt minden lehetőség adott, egy pindurit később ébredtem. 

2018-ban az olvasási válságom sosem látott méreteket öltött, és miután hetekig nem forgattam át egyetlen lapot sem, már elvonási tünetek jelentkeztek, ennek ellenére képtelennek éreztem magam arra, hogy leüljek és csak olvassak.

forrás

Szükségem volt valamire, ami visszaadja ugyanazt az élményt, de nem kényszerít mozdulatlanságra. Csodás pillanat volt, amikor rájöttem, angolszász területen majdnem mindenhez készül hangoskönyv változat, így aztán egyik könyv után jött a másik, és ha még némileg viaskodtam is magammal, 2019-re minden fenntartásom nyomtalanul eltűnt. Hiszen még egy dolog szólt mellette, a roskadásik tömött villamoson is hallgathattam, olyankor is, amikor könyvet különben nem tudtam volna kinyitni. 

Élveztem a felolvasások nyújtotta új élményeket, gyakran olyan érzetem volt, mintha rádiójátékot hallgatnék. Intenzívebb volt az impulzus, az agyam ugyanúgy rakott össze részeket, ugyanúgy élvezte, csak a hallójáratomat valahogy jobban simogatta. Egy kellemes hang, legyen az női vagy férfi, hozzáad a történethez, sőt, még az is megeshet, hogy emel rajta egy aprócskát.

Persze a rossz regényeken nincs az a mézes hang, ami segíthetne. Ha olcsó fércmű, teli közhelyekkel és kiszámítható húzásokkal, mindegy, ki narrálja, nem lesz képes többet nyújtani annál, mint papír társa. És miközben e kérdésben mindenki egyetért, néhány felolvasó egész komoly rajongói bázissal rendelkezik -  nem meglepő, számosan közülük színészek -, addig az audibook fajták már némileg megosztóak lehetnek.

Beszéljünk kicsit akkor erről is: léteznek teljes vagy egész (unabridged) és rövidített (abridge) változatok, attól függően, hogy az érintett könyvet miként dolgozzák fel. A magam részéről a rövidített változat még elmegy, amikor olyan könyvről beszélünk, mint amilyen a Családom és egyéb állatfajták, de csonkítani egy regényt, akármilyen jó a szerkesztő, barbárság. És ezen szerintem ne is vitatkozzunk! Épp annyira dühítőnk tartom, mint kurtított változatot készíteni egy regényből. A Dracula csonkítását lehet, sosem fogom megbocsájtani, viszont ez egy másik téma.

Ha hangoskönyv, akkor a narrátorok kiválasztása kulcsfontosságú, számuk leggyakrabban egy és két főre tehető, de számos olyan változat is ismert, amikor több hangot is felvonultatnak. A GraphicAudio például egy teljesen egyedülálló cég abból a szempontból, hogy teljes színészi gárdát használnak, külön narrátort, hangdefekteket és összekötő, aláfestő zenét. Így már tényleg olyan, mint egy rádiójáték.

Mostanra az élvezet mellett már a tudomány is támogatja a hangoskönyveket, mivel több kutatás is kimutatta, hogy az agynak ugyanarra a részére hat, mint az olvasás, de azért időről időre felmerül újra az a bizonyos kétség. Az saját olvasatomban, és a tudományéban is, az hangoskönyvek jót tesznek a  diszlexiásoknak - egy érintett jelentkezik -, kitárják a világot a csökkentlátók és vakok számára, segítenek mesélni az időszűkében szenvedő anyukáknak - Emlékeztek még a kedvenc mesejátékokra? Ami még lemezen volt... -, és épp úgy nevelnek az olvasás és a könyvek szeretetére, mint papír testvéreik.

Szerintem többünkben felmerül Kern András zseniális Harry Potter előadására, mert aligha lehet elintézni azzal, hogy felolvasta a könyvet. Annyi színt, érzelem, értelem volt benne, annyira szerettem, hogy elképzelhetetlennek tartom más hangjával, így bár angol testvérei is igen jól sikerültek, a nyomukba sem lépnek. Egyetlen szívfájdalmam van csak, hogy a sorozat véget ért a második résszel.



Néhány fiatalabb ismerősöm úgy találja, a hangoskönyvek lassúak, és nem egy közülük felgyorsítva hallgat meg bizonyos könyveket. Oké, leginkább kötelező olvasmányokat, amik esetében készségek elismerem, tényleg lassúak - a Rómeó és Júlia még így sem csúszna le. Lehet, őket nem ragadja el az előadás módja, a legtöbbünket azért mégis csak meghódított. Egyetlen hátrányát látom csak, hogy sok esetben meglehetősen borsos az áruk, és ezzel kizárnak rengeteg embert.

Szó volt már a látássérültekről, számukra elérhető a Bodor Tibor Hangoskönyvtár, hagyományos könyvtárak, rengeteg lelkes, de mégis csak amatőr által felolvasott változat, és a technika fejlődésével olyan applikációk is, amik képessé váltak a narrálásra. Természetesen ezek nem feltétlen élvezetesek, viszont megfizethetőek, adott esetben ingyenesek is, és ez sem egy utolsó szempont. Ez mondjuk elvezet egy újabb vitás kérdésig, ami időről időre szintén felmerül, hogy mennyi a valós ára a kultúrának, és mennyire szeretnénk elérhetővé tenni mindenki számára.

És ezen a ponton csatlakoznak be a térítésmentesen hallgatható podcastok, amik tulajdonképpen, az interneten megnézhető/meghallgatható/letölthető videó vagy rádiófelvételek, és a köznyelvben sokszor csak, adás sugárzókén, rádióként hivatkoznak rá.
Esetemben az a kicsit furcsa felosztás alakult ki hangoskönyv/rádióadás tekintetében, hogy míg az audiobookokkal előszeretettel utazom, addig a podcastokat inkább itthon, takarítás, főzés és egyéb háztartási teendők közben élvezem. Ha olykor-olykor el is kalandozik a figyelmem, bármikor visszatekerhetek, de az sem baj, ha kimarad valami, ebből nem csinálok ügyet.

forrás

Hála az égnek az elképesztő kínálatért, válogathatunk stílus, téma, műsorvezető szerint, és ha valami nem jön be, találunk még kismillió egyéb lehetőséget. Egyformán megférnek a repertoárban a tudományos ismeretterjesztő anyagok, mint a Szertár, könyvhöz kapcsolódó tartalmak, a Popkult, csajok, satöbbi, az első szerelmem a Könyvben utazom, vagy éppen a kitalált történeteket borzasztó szórakoztató módon közvetítő Cecil  is, a Welcome to Night Vale-lel.

Észrevettem, hogy különösen azokat a tartalmakat kedvelem, amik nem, vagy csak ritkán hosszabbak 40 percnél, de ez persze nem előírás, néha meg is duplázzuk az adásidőt. Különösen kedvelem a My Favorite Murders lányait és a jelmondatukat, mivel a Stay Sexy and Don't Get Murdered mögé szerintem a legtöbben be tudnánk állni, ahogyan a This Podcast Will Kill You-val is közösséget vállalok, a Wash your hands, ya filthy animals szlogenjével együtt.

És a tematikus tartalmakat szolgáltatókról sem feledkezhetünk meg, itt van egyből a All About Agatha és a Harry Potter and the Sacred Text is. De attól tartok elkalandoztam, mert még a negyedénél sem tartok a hallgatott tartalmaimnak, és ha így haladok, sosem érek a végére. Magától értetődően nehéz nem csapongani a lehetőségek között, ugyanis egyenesen elképesztő a kor, amiben bárki kifejezheti magát, és indíthat csatornákat, amiket saját önkifejezésére használ fel, úgy, ahogy neki tetszik. Ha pedig közben mások érdeklődését is felkelti, tiszta haszon.

Profik és amatőrök egyaránt belevágtak, néhányan szórakozásból, közlési vágyból, mások tisztán haszonszerzésből, esetleg ezek tetszőleges keverékéből állnak. Sokan apróként kezdték, aztán már több milliós bázissal rendelkeznek. Teszem azt a My Favorite Murders csapata szerelemből kezdte, akkor az egyik hosztnak már volt egy másik adása is, de annyira bejött, hogy 2018-ban fő állás lett mindkettőjük számára. Saját céget alapítottak és mostanra több podcastot is sugároznak. Különben pont ez történt a Night Vale-es stábbal is. És ha már üzlet, semmi sincs ingyen. A díjtalan hallgatásért sok esetben félidőben bevágott reklámokkal fizetünk, és ez nekem még belefér.

Akadnak tartalmak, amiket szinte sosem unok meg - többször is képes vagyok meghallgatni ugyanazt -, olyanok, amiket nem nekem találtak ki, és bizony olyanok is, amik esetében erősen billegek ide vagy oda. Amolyan se veled, se nélküled kapcsolatba keveredtünk, néha leiratkozom, máskor meg újra fel, és ennek élő példája a Lapozz a 99-re! Nem tehetek róla, de egyszerűen feszült leszek a stílusától, és attól, ahogy láthatóan és borzasztóan tudatosan építik az üzleti érdekek mentén. A témák érdekesek lennének, a legtöbb vendég sem rossz, de mivel Szabados Ágitól lassan kikarmolom az agyam, most éppen egyáltalán nem hallgatom.

forrás

Biztos többen felhozzák majd, mennyire utálják, ha rossz az adás minősége, recseg a mikrofon, meg ha hirtelen csend lesz, de az a helyzet, ezeket hajlamos vagyok elnézni egy érdekes csatornának, ellenben azt, hogy hiteltelen és művi, soha. Szórakozni szeretnék hallgatás közben, esetleg tanulni új dolgokat, nem szemet forgatni és fanyalogni. Így nálam kicsit alacsonyabb a technikai kerítés, de ugye ez is szokás kérdései. Idő volt, mire megtaláltam azokat, amik igazán érdekelnek, tehát ebbe is energiát kell fektetni. Rengeteg olyan oldalt találtok, ahol valamilyen logika mentén - pl. nőknek szóló, tudományos, vallásos, önsegítő, inspiráló és a többi - már csoportokba rendezték a különböző adásokat. Ha tudjátok, mik érdekelnek, ezekkel érdemes kezdeni. De senki se felejtse el, hogy mint mindenhol, itt is találtok valótlan, silány adókat.

Egy kellemes hang, érdekes téma egészen felpörgetheti a napot, menet közben, sétálás, futás, edzés alatt is hallgatható. Segít kiszakadni a hétköznapokból, vagy éppen felismerni, hogy nem vagyunk egyedül a szenvedélyünkkel, helyzetünkkel és problémáinkkal. Közösséget építhet és tágítja a komfortzónánkat is. Segíthet kibújni a csigaházunkból és új lehetőségekkel, felismerésekkel ajándékozhat meg. A legrosszabb esetben nevetünk egy oltárit, borzongunk vagy szörnyülködünk. És higgyétek el nekem, hogy minden témáról, de tényleg bármiről találtok tartalmat. Teszem azt, érdekelnek az állatpreparátorok  - nem tudom miért, de ez az elborult példa jutott eszembe - akkor innen szemezgethetsz. A listában akad olyan sugárzó, ahol témának merült fel, de egy olyan is, aminek ez a fő profilja, és nem is teljes, mert akadnak, akik kimaradtak belőle. Szívesen! 

Szerencsére az adások minősége rengeteget javult az elmúlt években, a hangoskönyvek narrátorait nagyobb gonddal választják ki, kihasználva a vizuális élvezet nyújtotta előnyöket. A magyar podcastok ütemesen zárkóznak fel színvonalban és kínálatban is, igaz, azért van még hova fejlődnünk. Nem tudom, ki és hogy van vele, szívesen maradok, hogy meglássam, hogyan tovább. Mert ezek lehetőségek, kapaszkodók és újabb színek az élethez. Őszintén hiszem, hogy szórakozva is lehet tanulni, de azért tanulás nélkül is jólesik szórakozni, ahogy éppen sikerül.

Aki ötletet vesz tőlem, tanul tőlem anélkül, hogy engem bármivel megrövidítene; aki gyertyát gyújt az én gyertyámról, fényt kap anélkül, hogy elhomályosítana engem.

Thomas Jefferson

További - folyamatosan frissülő - témázók: 

Sister, Zakkant, Heloise, Theodora, Mandi, PuPilla és Nita.