Már több alkalommal kifejetettem, de most újra elismétlem, hiszen imádatom a könyvek iránt egy cseppet sem csillapodott: Szerelmes vagyok az olvasásba, a lehetőségek végtelen sokaságába. Abba, ahogyan inspirál, szárnyakat növeszt fantáziámnak, és újra és újra elragad a valóságtól. Még akkor is, ha épp a valóság felé tart, olyan érzést adva ezzel, mintha egy ablakon keresztül kukucskálnék. Kislányként gyakran álltam a szobám ablaka előtt, néztem ki rajta és azon gondolkodtam a végtelen számú lakások fényében: Milyen lehet most máshol? A sok láthatatlan anyuka mind veszekszik, ha nincs rend, az apukák mind azt mondják: amíg az én asztalomnál ülsz, meg kell enned a levest is? Minden gyerek éjszakába nyúlóan olvas vagy csavarog a kutyájával, barátaival? Persze hogy nem, minden élet különböző, de akkor is, miben más máshol?
Erre adtak választ a könyvek, és én hódolattal ittam szavaikat. De ez csupán a beltartalom, és mi a helyzet a külcsínnel?
Imádom a szűz könyveket. Különösen azokat a keménytáblás kiadásokat, amiket ugye előttem még nem nyitott ki senki. Amikor egyet a kezembe veszek és felütöm, halk reccsenéssel nyílik meg számomra.Ebben van valami igazán perverzen gyönyörű és intim. Csak nekem adta oda magát, előttem tárta fel azt a csodát, ami benne lakozik, és én kiélvezem minden pillanatát. Először mélyen beszippantom az illatát, aztán élvezettel falom a történetet. Sorról sorra haladva hatolok még mélyebbre és adom át magam a felhőtlen élvezetnek. Igen, ezt jelenti számomra az olvasás. Egy teljesen zárt, meghitt, bensőséges és izgalmas világot, ami csak az enyém, amit nem akarok és nem is tudok megosztani senkivel. Mert az én örömömet szolgálja, bár célja lehet számtalan. Így gondolom ezt még most is, miután megnéztem néhány videót.
Előrebocsájtom, többeknél talán kiverheti a lécet, mert mind témájában, mind kivitelezésében... nos, rendkívüli módon különös, érdekes és izgalmas is egyben. Mondhatjuk úgy is, az alábbi rövidfilmek a nyugalmat megzavaró jeleneteket tartalmaznak.
A linket egy barátnőmtől kaptam, és bár ő a harmadik videó közepénél elakadt, én bizony becsülettel végignéztem fentről lefelé az egészet, és a másodikat, azt ami tényegesen a kettesszámot viseli, különös módon találtam felkavarónak és szépnek is egyszer.
A téma: Hisztérikus irodalom - orgazmus mint művészet. És pont erről is van szó, Clayton Cubitt fotográfus leültetett néhány nőt egy asztalhoz, akik felolvasnak a kedvenc könyvükből, ezalatt valaki(egy női asszisztens) az aszal alatt eljuttatja őket a csúcsig, természetesen egy vibrátor segítségével.
Arról persze lehet vitatkozni, hogy ez művészet, avagy színtiszta pornográfia, ahogyan az eredeti oldal hozzászólói is tették. A vélemények különbözőek, van, aki szerint ez egy fantasztikus és csodálatos dolog, néhányan persze nem szeretik, a többség egyszerre találja érdekesnek és viccesnek, no de akadnak, akik nem hiszik el, mert nekik nem menne. Egy hozzászóló elmesélte, hogy néhány éve kipróbált valami hasonlót az akkori partnerével, és a legkreatívabb, legviccesebb élménye volt, bár a könyvet soha nem tudta befejezni. Egy másik azon morfondírozott, hogyan tudná erre rávenni a barátnőjét, néhányan pedig sürgősen be akarnak szerezni egy Hitachi Magic Wand Massagert. A vélemények, ahogyan az emberek is különbözőek, de az intimitást ember és könyv között egészen más szintre emelték, és ez tény.
A magam részéről nem nevezném egyszerűen pornográfnak. Számomra sokkal inkább feltárása, kitágítása az elfogadott határoknak, a fantázia határainak, ha úgy jobban tetszik, és némileg viccesnek is találtam azt, ahogyan ezek a nők próbálják kötni magukat a szavakhoz, de az elméjük előbb-utóbb bontja a kapcsolatot.
És hogy miért hisztéria? Ahogyan a Hisztéria című film kapcsán is írtam, a a csikló stimulálása bevett orvosi kezelése volt a női hisztériának, amit komoly betegségnek tartottak, ha pedig a kezelés nem vált be, akkor jött a méheltávolítás.
Az első videón szereplő hölgy, Stoya, állítólag pornósznésznő, a többiekről azonban nem sokat tudni. Mindenesetre érdekes lenne, mit gondolt közben az asztal alatt helyet foglaló asszisztens. Ő ugyanis egészen más perspektívából látta a dolgokat...
Itt találjátok az eredi cikket, és itt az összes videót.
Kíváncsi vagyok, lesz-e nézettségi csúcs :DD
VálaszTörlés:D Nem hiszem, majd iderül. Zömében priviben beszélgetek mindenkivel, zseniális hozzászólásokra reagálok, amik ide sosem fognak már bekerülni, így aztán csúcs sem lesz. Sokan igen szemérmesek ebben a témában, és legfeljebb fű alatt motyognak valamit. Már az meglepet, hogy kaptam két megosztást :D
TörlésNem gondoljátok, hogy egy új, szűz könyv birtokbavételénél és befogadásánál ez nem egy irányú kapcsolat. Nemcsak a könyv veszíti el az ártatlanságát, hanem az olvasója is, sőt az írója is. Az olvasó igaz mondhatnánk a tapasztaltabb fél, itt a könyv, akihez még nem nyúltak, de igazából nem érintetlenebb az olvasójánál. Hiszen még nem próbálták egymást, ebben a felállásban mindenki új a másiktól. Az író meg igaz, nem éli meg ott és helyen, ugyanabban a pillanatban az aktust, de valahol gondolatban követi. Mert nyilván elgondolja, hogy mit fognak érezni az olvasói, mikor először engedi be őket a történetbe.
VálaszTörlésDe pontosan így gondolom, csak én kizárólag a saját nézőpontomból közeledtem a témához, pedig érdekes lenne megvizsgálni minden félét. Hogy messze nem menjek, amit én feltárásnak tituláltam, az maga a megnyílás is. Ezeknek a nőknek oda kellet ülni, és több mint hétmillióan látták őket egy olyan intim pillanatban, amit az elsőn kívül senki sem tapasztalt, de még ő sem élte át ilyen formában. A hozzászólásából kiderült, hogy mennyire hihetetlen dolog volt, hogy ragaszkodott a szavakhoz, és ezt mi mind láttuk.
TörlésSzóval az olvasás már önmagában egy nemi aktus:egy, aki kínál valmit, aki közvetít és aki befogad. :) A klasszikus felállásban tehát a könyv maga a vibrátor.
Érdekes és talán nevezhetjük provokatívnak is, de nem is tudom. Engem nem botránkoztat meg, ellenben nagyon az értelmét sem látom, túl azon, hogy esetleg valaki az ilyen videókra gerjed.
VálaszTörlésEz a fajta modern performansz nekem tipikusan az, ahol azt érzem, hogy valaki nagyon nem tud mit kezdeni magával, és ilyesmikkel próbál meghökkenteni másokat.
Végignéztem mindhárom videót, de egy csöppet sem fogok máshogy olvasni innentől, vagy máshogy nézni a könyvekre. Szóval semmit nem adott hozzá a dolog az életemhez, így bár felőlem elfér az ilyesmi a neten, felmerül bennem a kérdés, hogy ennek mi értelme?
(Na, csakhogy ne hidd, hogy mindenki fű alatt mer kommentelni.) :)
:D A bátor kevesek.;)
TörlésNem hiszem, hogy provokatívnak szánták, a hatvanas években annak számított volna, ahogy volt is rá példa, de most csak... a csuda se tudja. Lehet, hogy valóban művészetnek gondolják, a nincsenek korlátok nevében. Mondjuk a fényképészt kéne megkérdezni, mi volt ezzel a célja. Volt olyan vélemény, az egésznek csak annyi volt az értelme, hogy a nők hogyan próbálják legyőzni az ösztönüket, míg az agyuk fel nem adja. Mondjuk ennél a háromnál lényegesen több videó van :)
De az ösztön legyőzésének, pláne orgazmus által, számos mérvadóbb tesztje lehetne. Nem? Úgy értem, ki a fene nem dob félre akár kedvenc könyvet is, egy jóízű orgazmusért. :D
TörlésTeljesen más kérdés, ha az ilyesmi mondjuk erőszakból fakad, és ahhoz kell akár ilyen, akár más figyelemelterelés.
Vagy ha tényleg arra megy ki a játék, hogy lássuk, az orgazmus mellett meddig tud másra koncentrálni valaki. Ilyen esetben teszteljenek mondjuk autóvezetés közben embereket. Ott azért jobban kell figyelni a "főtevékenységre".
És könnyebben meg is lehet halni. :D Hajlok arra, hogy szeeenek adjak igazat és valóban párhuzamot von a katarzis és az orgazmus között. :)Mert az olvasás intim élménye elve befogadása egy másik ember kicsiny darabjának, ezzel pedig megmutatták a lehetőségét annak, hogy mennyire lehet kielégítő egy jó könyv. :D
Törlésszerintem meg ez a nemistudommi - nevezzük produkciónak - egyszerűen párhuzamot von a katarzis és az orgazmus között. nagyon ügyesen, szerintem találó...:P
VálaszTörlésezért olvasunk, nem igaz? ;-)
Áááá! Tökéletesen foglaltad össze a lényeget. :) Igen, számomra nagyon intim dolog az olvasás, ezzel nem vált intimebbé, csak mássá. :) És minden csak egy metafora. Ahogy fentebb is írtam, itt is van valaki, aki kínál számomra valamit, az író egy történetet, és a könyv, ami továbbítja hozzám, és vagyok én, aki elveszem a könyv ártatlanságát azzal, hogy el is olvasom. :) Minden relatív ;)
Törlésigen, nagyon jó a hasonlatod, ahogy a videók mondanivalója is tetszik nekem.
Törlésbocsánat, metafora :)
TörlésNekem teljesen megfelelt a hasonlat is. :D Na, eddig akkor velem együtt vagyunk ketten, akiknek tetszik. A többiek nem nyilatkoznak, vagy csak nem akarnak. ;)
Törlésaranyosak ezek a csajok, én nem vállaltam volna be.:))
VálaszTörlésbár inkább Grettyvel értek egyet, nem sok értelmét látom. érdekes, ilyen is van, ilyen is lehet, meg még sok minden más is, emelőn, fa tetején, kéményen egyensúlyozva, miközben szépen lobog a hajuk, és számlálják a felhőket.
szeee, katarzis lehet főzés közben is, csak akkor nem néz ki ilyen jól az ember, az olvasáshoz szebben fel lehetett öltöztetni meg kisminkelni mindenkit, videoképesebb. (meg arra azért kíváncsi lennék, hányan nem kerültek a nyilvánosság elé.)
tudjátok, nekem ott szűnt meg az intim olvasás, amikor az első posztom blogra tettem. ma már csak az az enyém a könyvből, ami annyira a sajátom, hogy nem írom ki.
persze, hogy lehet főzés közben is, meg sok minden máskor is, de gondolom nem véletlenül az olvasást választották... nem tudok semmit a projektről, csak feltételezem, hogy a kultúrát, művészetet, könyveket próbálták így promotálni kicsit.
TörlésÉn sem vállaltam volna be. Hogy miért nem, azt nem tudom, bár van olyan klip, amit több mint 7 millióan láttak, bár lehet, hogy ugyanaz a hét pasi nézi folyton :D
VálaszTörlésMondjuk elég sok külföldi blogger foglalkozott vele, és nyilván, ha belementek ebbe, akkor elfogadták annak a lehetőségét is, hogy majd megállítják őket az utcán, és azt kérik, olvassanak fel hangosan. :D
Igen, ez a fajta belsőségesség elmúlt akkor, amikor blogolni kezdtem, de az intimitása nem, mert bármennyire is próbálom átadni azt, amit éreztem közben, sokszor csak árnyéka az eredetinek. Főleg azért mert soha, egy könyvnek, filmnek, akárminek nem meséltem még el a végét vagy ütősebb fordulatait -legfeljebb megemlítettem, hogy meglepet, vagy sem, volt katarzis, vagy sem - így igazából ki sem tudtam adni mindent önmagamból. És ez így van jól. A meghittséget az olvasóimmal való összekacsintásra cseréltem, de az igazi, mély, rengető és intim befogadás még mindig kizárólag csak az enyém. :)
Majd legközelebb a fazék kavarása közben forgatnak. A pörköltgőzben lefolyik a festék, és megégetik magukat, ahogy a forró lábosba kapaszkodnak :D
ez az intimitás nekem elég érdekes téma, akkor hoztam összefüggésbe a könyvekkel, amikor lett egy nagy kedvenc könyvem és persze eleinte, amikor még épp hogy elolvastam, szerettem volna, ha mások is olvassák, egyetértenek velem stb. mondjuk ez nem egy népszerű könyv, nem olvassák sokan, szeretni meg még annyian sem.
Törlésaztán ahogy telt az idő, rá kellett jönnöm, hogy épp ettől az enyém és csak az enyém ez a könyv és azóta nem is szívesen beszélek róla :)
szóval teljesen átment valami nagyon intimbe ez a dolog és ez nekem egyszerre meglepő és jó is.
és különlegesnek érzem magam tőle ;-)
És az is vagy. ;) Ahogyan a könyv is. Kevés dolog tudja kiváltani ezt a fajta érzelmet. Nekem az első fiókomnak írt kisregényem volt ilyen. Ki szerettem volna adatni, és mikor találtam volna valakit, meggondoltam magam. Túl személyes, túl belsőséges lett, pedig nem életrajzi írás, de mégis. :D Könyvek... ezzel úgy vagyok, ha valami annyira csodálatos, muszáj róla beszélni, hogy minél többekhez eljusson. :) Az olvasás maradt az ami, de beszédet leválasztottam róla. Elkülönítettem a kettőt, és persze sosem tudom visszaadni ugyanazt. :)
TörlésDe azért kíváncsi lennék, melyik könyv váltotta ki belőled ezt az érzést;)
igen, ezt a kiadás dolgot teljesen megértem...
Törlésnem árulom el :D
:o De gonooooosz vagy! :o :D
Törlésha már intimitásnál tartunk... :)
Törlésmondjuk nem érzelmileg hatott rám elsősorban ez a könyv, inkább intellektuálisan. úgy minden benne van, ami engem érdekel, számomra tökéletes stílusban.
(szerintem a blogomról nem nehéz kideríteni, hogy miről is van szó ...:))
De annyi 10/10-esed van + jelenlegi kedvenc könyveid is... Megkönyörülhetnél rajtam, de persze nem fogsz:p
Törlésna, jó: piros könyv :D
Törlés:o A rizs és a só évei? Már annyit néztem, de sosem volt bátorságom hozzá... Talán majd most;)
TörlésMár, ha ez az, de ha nem, akkor is :D
hát, pedig ehhez azért kell bátorság, komolyan :D de ez tipikusan az a könyv, ami vagy nagyon igen, vagy nagyon nem. nem tudom, hogy tetszene-e.
TörlésÉn sem, de akkor tipikus őszi-téli könyvnek hangzik ;)
Törlés