Egy csokor rózsa... gyöngyből

Meséltem már a kolléganőmről, akivel időnként együtt csinálunk mindenféle kreatív munkát. Ő az én megrontóm, persze csak átvitt étteremben, mert mindig kitalál valamit, ami miatt kénytelen vagyok új dolgokat tanulni.

Nem történt most sem máshogy. Talált egy videót, amiben megmutatták, hogyan kell gyöngyből rózsát alkotni. Mindketten beleszerettünk, és én gyakorlatilag elloptam az ötletét. A nagyikámnak volt a születésnapja 17-én, amire heveny betegségből kifolyólag nem mentem el. Eredetileg csak öt szálat szerettem volna, de mivel meghosszabbodott az idő, ami rendelkezésünkre állt, úgy döntöttem  összesen tíz szálból álló csokrot fog kapni. Nyolcvankettő lett, a rószák felosztása pedig a következő: három üvegszín áttetsző, szivárványos csillogással az első harminc évért; öt opálszínűt nyolcvanig és két lila a  nyolcvan felettiért.

A kolleganőm természetesen segített a szirmok megfűzésében, ahogyan én is fogok az ő esetében. A szirmokból rózsát kötöttem, majd a szálakat elvittem a kedvenc virágosomhoz, akinek elmondtam mit is szeretnék, és ő megcsinálta nekem.

Amikor mentem a csokorért egyformán csodáltuk egymás munkáját. Ő a rózsáktól ájult el, én a csokortól, a nagyikám pedig szerencsére egyben értékelte az ajándékot.

Mondjuk a látogatás következtében szombaton megint kicsit rosszabbul voltam, de komolyan mondom megérte, mert mama vagy tíz percig ki sem adta a kezéből, aztán meg időnként csak úgy megsimította, hiszen még nem látott ilyet. Nem csodálom. Ez a prototípus,  de ezután nem kizárt, hogy gyakrabban készítünk majd mindenféle alkalomra, akár esküvőre is.

Sajnos előbb készítettem el a fotót és csak utána jutott eszembe megigazítani a kötés során félrecsúszott szirmokat, de nagyikámnak már tökéletes állapotban adtam át. És nem csak ő, de én is beleszerettem a készbe. Jól nézett ki a  fejemben is, de azért egyben látni...

Nektek hogy tetszik?