2015. augusztus 22., szombat

Most duplán vagy duplát látok?

A mostani témánk szerint az azonos könyvek kerültek terítékre, és lássuk be, akad belőlük szép számmal! Mégsem fogok felsorolásba kezdeni, mert a kérdés nem ennyire egyszerű, sőt! A probléma egyből két összetevős, aminek egyik felét az írók és kiadók, a másikat az olvasók alkotják. A trendek folyton változnak, és az azokat meglovagoló írók sosem fogynak ki az ötletekből. Ha mégis, hát egymástól "kölcsönöznek" ötletet, borítót, mindegy, mert családon belül nem számít! Futószalagon nyomják a lapos, értelmetlen könyveket, de minek újítani, mikor ezt veszik a népek? A piacot elborítják az egy kaptafára készült darabok, és ha valami újhoz nincs is tehetségünk, még mindig felkapaszkodhatunk más hírnevén, méghozzá pornó fanfictionökkel. Az igényt jól felmérő kiadók pedig támogatnak, miközben néha még az eredeti neveket sem írják át.

Igényes kategória ugyan, mégis mindenki, de legalábbis sokan hallottunk a Harry Potterrel, és a Neil Gaiman nevéhez fűződő, The Books of Magic képregénysorozattal kapcsolatban felmerült kételyekről. Mindkét fiú csecsemőként élte át élete legnagyobb tragédiát, baglya van, varázsló lesz, hasonlóan néznék ki, csakhogy ezzel még korán sem merítettük ki a hasonlóságokat. 
Amikor megkérdezték, miért nem pereli be J. K. Rowlingot - aki rossz nyelvek szerint különösen sok írótól merített - a szemérmetlen lopásért, Gaiman csak annyit mondott: "Nem én voltam az első, aki megalkotott egy fiatal varázslót hatalmas lehetőségekkel, és Rowling sem vált azzá, amiért iskolába küldte. Egyszerűen ugyanabból a forrásból merítettünk." És ez igaz. Mindkét sorozatot megelőzte a 2000 AD kiadásában egy olyan képregény, amiben már sok közös és hasonló elem fellelhető, de az elmúlt évtizedekben mindenki megfeledkezett róla.

Nem csupán ez volt az oka, de persze senki sem perelt be senkit. Az írók ugyanis tudják azt, amit az olvasók nem: mivel egyre nehezebb valami eredetit összehozni, egy elkószált és szerencsésen meglelt ötlet egész univerzumokat teremthet. És persze egy igazán jó író képes megalkotni a csodát akkor is, ha nem ő állt legelöl a sorban.
Azon azért lehetne vitatkozni, mi ér többet, az ötlet, vagy a tehetség, de szerencsés esetben mindkettő fellelhető egyazon testben. Véletlenek azonban nincsenek, a plágium perek meg gomba mód szaporodnak. Nyilvánvalóan sok esetben alaptalanul, egyesek igyekeznek megragadnia a kínálkozó lehetőségeket, ugyanakkor rengeteg peren kívüli megegyezést takar el az idő jótékony homálya.
Közvetve ugyan, de ide tartozik még, és szerintem közismert jelenség a bértollnoki intézmény is, ami során néhány kezdő, az állandó bevétel reményében, világhírű íróknak árulja ki a tehetségét, és hiába vázolják fel számukra a történet magját, az ötleteit is, mert azokkal töltik ki a hézagokat. William Shakespeare? Megvan? No, ha az irodalmároknak igaza van, nála jobban senki sem merítette ki eme lehetőséget. De itt van rögtön James Patterson, aki némileg más helyzet ugyan, mégsem hagyható ki, mert igen előkelő helyen áll, mint rangos írótárs - a bértollnokok neve nem jelenik meg sehol, de a társzerzőké vastagon szedett. Alex Cross karakterét csak magának köszönheti, és ő biza sokat hoz a konyhájára, azonban 1976 óta nagyjából 130 könyve jelent meg. Volt olyan év, amikor 14 kötetet publikált, viszont ezek nagy részében "csupán" szerzőtárs - gonosz pletykák szerint mindössze a húzónév. Szerintem sokan csalódnánk, ha adott esetben kiderülne, hogy ki és kitől származtatott ötletekkel lett világhírű. Elítélhetjük őket, de ne legyünk álszentek, nem olvasnánk a regényeiket, ha nem lennének jók. 

És ezzel a kijelentéssel végre elérkeztünk a probléma második feléig, amikor az olvasók plágiumot kiabálnak ott is, ahol az nincs jelen, bármennyire is sejteni vélik. 
Olvastam egyszer egy értékelést, amiben azzal vádoltak Charlaine Harrist, hogy Stephenie Meyertől lopott.
Emlékszem, csak ültem, ücsörögtem, míg az agyam teljesen üressé nem vált. Eltartott egy pár pillanatig, de amikor újra képes voltam kommunikálni, csak annyit nyögtem a monitoromnak fennhangon: "Hogy most mi van?" 
A vádló szerint Harris a második hölgytől nyúlta az egész sorozat ötletét, a vámpíroktól a vérfarkasokig bezárólag, és erre még büszke is. Hát én nem csodálom, tekintettel arra, hogy a The Southern Vampire Mysteries, Sookie Stackhouse-zal együtt 2001-ben jelent meg, de Meyer csak 2003-ban álmodta meg Edwardot, és végül 2005-ben publikálta a Twilightot. 
Próbáltam vele megértetni, hogy ebben a témában még csak nem is Bram Stoker volt az első - igaz, ő gyűjtötte össze és fektette le a mostanra teljesen felrúgott alapokat. A vérszívók  már a görög mitológia óta jelen vannak, és egyéb lényekkel kézen fogva sok nép mondakörében léteznek. Valamint legyen oly kedves, olvasson már utána, mielőtt vádaskodni kezd, hiszen mind két írónő az akkor már legalább 8-10 éve dübörgő divathullám hátán szörfözik! Természetesen nem jutottunk közös nevezőre. 

Hagytam a csudába az egészet, amíg valaki más be nem kóstolta az 1992-es Agatha Raisint, aki ugye a szívem csücske, mégpedig azzal hogy szánalmas másolata Hannah Swensennek, aki csupán 2000-ben látta meg a napvilágot. Ezt pedig M. C. Beaton első kötetének címére, az Agatha Raisin és a spenótos halálpitére alapozta. 
Úgy gondoltam, nem megyek bele a vitába, de tovább provokált, szóval  megosztottam vele a véleményemet, hogy Joanne Fluke könyveit szerintem a receptek adják el, oly laposak a karakterek és a sztorik, de ez ugye ízlés kérdése. Viszont a könnyed krimi műfajban - már ha létezik ilyen - Agatha Christie óta mindenki csak másol, néhányan hozzátettek vagy elvettek kicsit, de senki sem tudta úgy megírni mint ő, ha tetszik, ha nem. Nem tetszett, én pedig végre megértettem, az elvakult rajongóknál nincs rosszabb. Totálisan értelmetlen beszélgeti velük, úgysem értik meg, amit mondasz. 

A kedvenc szerzőink sem különbek, akad köztük olyan, aki szemérmetlenül lop, néhányan a saját szemüket takarva, pironkodva kukucskálnak át a réseken - úgy másolnak, kicsit maguk elől is tagadva-, páran kizárólag a nevüket vagy a tehetségüket adják, és vannak szerencsére azok, akik önállóan is képesek alkotni. No és az is megeshet, hogy ezen lehetőségek tetszőleges keverésével hoznak létre egy történetet. A céljuk azonban azonos, el szándékozzák adni a produktumukat. Ugyan mit számít, amíg lessük azokat a boltok polcain?! Nem mindegy, hogy sütnek, botladoznak, piperkőcként tipegnek vagy kíváncsian szimatolnak egy-egy könyvben, amíg azt találjuk a lapjaikon, amit keresünk? 
Mindebből következően az azonosság fogalma csak akkor létezik, ha több dolgot ismerünk. Másként hogyan ítélhetnénk meg az adott művek iker mivoltát? Én például imádom a krimiket, de mégsem olvasom az összes, ezen műfajban kapható regényt. Sem időm, sem energiám nincs rá, ellenben választottam közülük néhányat, ami örömet okoz.

Szerintem bátran szögezzük le, ha két azonos könyvre leltetek, az a ti hibátok, mert túl sokat olvastok! Aztán meg csak pislogtok, mert nem értitek. A petúniáért kell annyit kulturálódni?! Nem jobb tudatlannak lenni? Folyton csak a különcködés meg a kitűnni vágyás, hogy hozzá tudjatok szólni mindenhez, meg legyen saját véleményetek!
Ha az író jó, a csudát érdekel a hasonlóság, sőt, lehet épp ez a vonzó! Hogy maradjunk az eddigi példáknál, minden krimiben egy dolog közös, a halottak oly kitartóan vágynak az igazságszolgáltatásra, ahogy a napraforgók a nevükben viselt égitest forró csókjára. Előbb-utóbb megjelennek, a sok esetben önjelölt detektívek, a legtöbb szereplő természetesen nem az, akiknek látszik, mindenki titkol valamit, és a gyilkost a végén elkapják. Azonban, hogy a nagy kínálatból, az egyezések dacára mit választunk, azt minden esetben az dönti el, hogy a közbenső részeket milyen ötletekkel töltik meg.
Zárógondolatként azt mondanám, nincs semmi baj azzal, ha több könyv tartalma részben azonos, minden műfajnak megvannak a szabott keretei - amit tekinthetünk akár sablonnak is -, aki viszont igazán számít, az az író maga. Tőle függünk, érte rajongunk valamennyien, mert nincs köztük két azonosan tehetséges, csak legfeljebb egyformán rossz.  

"A kreativitás titka, hogy jól tudod leplezni a forrásaidat."
Albert Einstein

A témában részvevő blogok:
PuPilla
Nima
Miamona
Zenka

Utólag csatlakozók:
Adri

62 megjegyzés:

  1. "A petúniáért kell annyit kulturálódni?! " Jaj Reea, ez a poszt bearanyozza a mai napom, komolyan. A kis kávémmal a kezemben felváltva bólogattam hevesen, ingattam a fejem (a plagizálással vádoló elvakult rajongókra, nem rád!), és kuncogtam nagyokat, nem mellesleg pedig jó néhány mondatot olyan ütősen igaz, hogy be kéne keretezni.
    Az író számít, így van! És az, hogy jól szórakozzunk a könyvétől. Valóban a krimi műfajilag a legjobb példa arra, hogy mennyire ugyanarról szólnak ezek a történetek, mégis nehezen találsz olyat, ami egyforma lenne - hacsak nem tényleg plagizálnak egy egyedi és fifikás gyilkosság-megoldást, de a világ összes könyvét senki nem olvassa.
    Megleptél ezzel a Books of Magic-kel, nahát, soha nem is hallottam az "ügyről" vagy a könyvről, utánanézek (olyan fene kulturálatlan desznyónak érzem most magam), és nagyon egyetértek, okosak voltak, két igazán okos szerző párviadala, amit el se indítottak, mert értelmetlen lett volna.
    Erről a bértollnoki intézményről sem hallottam - értem persze, de nem gondoltam, hogy ez tééényleg létezik, és hogy némelyekről tudni is lehet ezt. Nah és pont múlt évben olvastam egy Patterson-Ledwidge könyvet! Akkor ez is ebben a cipőben jár, úgy tűnik. Mindenesetre nem volt rossz könyv :D és ez a lényeg. ;)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :o Hát már megérte! :) Én teázás közben olvastam mindenkit, és nagyon kellemes reggeli foglalatosság. Kár, hogy nincs többször...

      Nem hallottál róla? :o Azt hittem, ez mindenki számára közismert, a net tele van összehasonlító posztokkal, és mint fentebb láthatod, rajzokkal is. ;)

      Patterson azért picit más eset - pontosítóm is a posztot-, mert a bértollnokok neve nem jelenik meg a könyveken, lásd a Castle szériát, és millió másikat, amiről nem is tudunk. Patterson viszont az egyik legsikeresebb krimi/thriller szerző, ezért a neve elad kvázi mindent. Évek óta a legjobban kereső írók között van, mert amikor 14 könyv után folynak be a jogdíjjak, akkor ugye az igazán csodás. A társírónak is jó, mert biztosan kiadják, és keres is vele. :) Igazából azt nem lehet tudni ezekben a felállásban, hogy az ötlet kitől jön és ki írja ténylegesen, nyilván mindkét félnek megfelel, akárhogy is van. :) Ha másért nem, mert jövedelmező.

      És igen, a könyv a lényeg. Engem baromira nem érdekel, ki és mit ír, amíg én élvezem. Nem akarom tudni, ki és hogy osztozik a díjon, magánügyük. Írjanak sokat! És jóóóót! .)

      Törlés
    2. Teát is, és kávét is ittam, jelentem ;) Hát sűríthetjük éppen a témázást, majd megbeszéljük berkeinkben ;)

      Nem hallottam! Olyan sötétnek érzem most magam, mintha nem is könyves blogger volnék, tök ciki :S
      Igen, amúgy nincs bajom azzal, ha így több könyvet ad ki Patterson. Mindig csodálkozom, amikor ketten írnak egy könyvet, hogy vajon hogy csinálják, na, hát például ez is egy megoldás a nagy rejtélyre, köszi, hogy fellibbentetted a fátylat. :)

      Törlés
    3. Most miért lenne ciki? :) Akkor csak én hittem, hogy közismert, de már tudod.:)
      Sokáig én sem értettem a szerzőpárosokat, de aztán így minden értelmet nyert. :) Különben olyan is van, mikor több szereplő szemszögéből írnak valamit, és akkor az írók, azt felváltva oldják meg. És pl. Pittacus Lore neve eleve két embert takar, de állítólag nekik is vannak bértollnokaik. A brand lassan túlnőtt a lehetőségeken. :)

      Törlés
    4. Jó, annyira biztos nem ciki, de olyan sok érdekeset tudsz, hogy csak ámulok. (ez a többi posztodra is igaz ám) :)
      Igen, több szemszögnél is lehet ilyen. Meg aztán néha tényleg semmi köze a bértollnoksághoz, csak összeáll két ismert szerző, pl. Gaiman-Pratchett az Elveszett próféciákhoz. :)

      Törlés
    5. :o :D Hát köszönöm! Mindig azt gondoltam, hogy nem vagyok jó blogger, mert pl. nem figyelem a haza megjelenéseket, és zavarba is jövök, amikor megkérdezik, mit várok az ősztől. :D Viszont érdekel egy csomó más, ezért már korán úgy döntöttem, nem korlátozom a blogomat csak könyvekre, mert annyi oldalt, mit kéne nem tudnék vezetni, így mixelek. De hogy sok érdekeset tudnék... egy párat, de még sok felfedezni valóm van ;)

      Tényleg, Gaiman-Pratchett zseniális kombináció volt. :o Még ezzel a könyvel is tartozom, ha jól emlékszem, nem kezdem el megírni sem, pedig megérdemelne néhány sort. :D

      Törlés
    6. :)) Legközelebb válaszold az az ősszel kapcsolatban hogy szép színes avart vársz, sok gesztenyével! :D Ezzel összezavarhatsz mindenkit. Nekem tetszik, hogy nem mainstream a blogod, és hogy nem csak könyves, és a témáid is legtöbbször érdekelnek és tetszik a tálalás. :)
      Nekem annyira nem jött be a Gaiman-Pratchett könyv annak idején, de azért nem rossz persze, csak picit mást vártam. De jó volt példának (ehhem, még hogy nem vagyok példatár! :D ) Írjál róla ha szeretnél :))

      Törlés
    7. Hogy ez nekem nem jutott az eszembe, pedig általában én értelmezem szabadon a kérdéseket! :D
      Köszönöm, igazán kedves vagy! :) Valóban többen olvasnak minden mást, mint a könyves értékeléseket :D

      Nem tudom, hogy szeretnék-e. Akkor élveztem, de így utólag... Majd megálmodom. .)

      Törlés
    8. ;) Ma kifejezetten jó hatással van rám a ti szabad értelmezésetek, onnan ragadt át. :D

      Ja, hogy nem olyan friss? Nehezebb utólag írni róluk. Néha jó ha ülepszik, de nem túl sokat.

      Törlés
    9. Inspirálunk, inspirálunk? ;) Tényleg többet kéne témáznunk :)

      Törlés
  2. "A petúniáért kell annyit kulturálódni?!
    Ez hatalmas mondás:) Felvesszük a bloggerek nagy mondásai közé:)
    Azt hiszem én is csatlakozom a postotokhoz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Gyere, csak gyere! Szeretettel várunk ;)

      Törlés
    2. Szerintem is, falvédőre kívánkozik :D

      Törlés
    3. Hímezzük ki! :D Már ha valaki tud hímezni... :D

      Törlés
    4. Hímezni nem tudok, max csak hámozni.De érdemes lenne:)
      Az én postom is elkészült a témában: http://adrikonyvmoly.blogspot.hu/2015/08/a-tyuk-vagy-tojas-esete.html

      Törlés
    5. Köszönök, ki is tettelek. :)

      Törlés
  3. És ezekre a dolgokra egyre inkább rásegítenek a kiadók. Már filmeket is úgy csinálnak az okos managerek, hogy valami alapja kell lennie: könyv, film, képregény...stb. Még véletlenül se legyen eredeti, azt nehéz reklámozni hivatkozási pont nélkül. A kiadóknál is azt látom, bejön egy téma, akkor elkezdik ontani a hasonszőrű könyveket, mert az biztos bevétel. És a hasonló téma már adja a hasonló megoldásokat.... Minden hangot leírtak már...
    Igazad van, a petúniáért kell annyit kultúrálódni :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért nem lehet csak rájuk verni a balhét. :) Ha van kereslet, nyilván kell kínálatot is nyújtani, mert ha tőlünk nem kapják meg, elmennek máshoz. :)
      A divat folyton változik, és aki sikeres akar maradni némileg vele változik, de ez persze nem jelentené azt, hogy fel kéne adniuk önmagukat. Abba bele sem mentem, hogy sok sikeres írónak időnként a kiadója felajánl egy-egy témát. Hogy az ihlet honnan jön...? Gondolom meg nem jelent kézművekből, amik pocsékok voltak ugyan, de az ötlet, nos az remek. Viszont nem kötelező elvállalni. És ha ismert nevet nem kapnak rá, teli az utca jelentkezőkkel.
      Mi pedig megvesszük. :)

      Nálunk azért ennyire torz a kép, mert kicsi a piac, sok a kiadó, nagyon erős a dömping, de azért a kiadók közül sem mindenki áll be a sorba. :)

      Törlés
    2. Ja, és filmfeldolgozások mindig is léteztek. Ebben sincs semmi új, az egy popsival két lovat tipikus esete, mert egyik marketingje elviszi a másikat. Erről is írtam már igen hosszan. Nem volt mindenki boldog... :D

      Törlés
    3. Ez a tendencia egyébként igaz, hogy mostanában egyre inkább adaptációk készülnek. Hmm, elgondolkodtató.
      Az, hogy ha rááll egy kiadó egy vonalra, ami megy, nem meglepő, business is business, meg persze jó, ha van egy profiljuk, még ha esetlen széles palettán is mozognak közben.

      Törlés
    4. Igen de van akinek bejön és van aki belebukik. A KMK-tól nem akarnak mát elfogadni, mint amivel kezdtek, így sorra folytatnak meg jó sorikat. Próbálják megvetni máshol a lábukat, kevés sikerrel, de legalább megérnek. Az Ulpius viszont a végére teljesen beszűkült, csak sikerkönyveket adott ki, mégis belefulladt. Pedig mennyire jó Nobel díjas sorozata volt. Annyira igényes szépirodalommal kezdtek, pl. ők hozták Lessinget is, a végére csak a szemét maradt, de ez sem volt elég a rossz üzletpolitika ellen.

      Adaptáció szerintem mindig is volt, hozzánk nem jutott el annyi sikerkönyv. :)

      Törlés
    5. Hm, nem is olyan egyszerű ez a kérdés! :D
      Igen-igen, az Ulpi kifejezetten szépirodalmat hozott, Pamukot is, Rushdie, Lessing, szép is volt az a sorozatuk. Kár, hogy az lett velük, ami, meg az lett belőlük, ami. :S
      KMK-val nem sokat foglalkozom, annyira YA dömping van náluk, ez is egy arculat persze, de úgy kell kibogarászni valamit, ami érdekelhet tőlük, aranypöttyös esetleg, vagy sötét örvény, jók ezek a kategóriák, de igazából ritkán jön szembe mostazonnalakarom könyv tőlük.

      Törlés
    6. Pedig sok könyveket hoztak be, de a profilja miatt sokaknál előtérbe sem kerül. :( van pár barátom, aki nem vesz tőlük semmit, inkább megrendeli kintről, én is mondjuk csak magyar írókat, de lehet inkább meg sem rendelik, mert ha a KMK hozta, biztosan YA.

      Totálisan érthetetlen, hogyan tudták megfojtani pl. A vasdruidát. :/

      Az Ulpiusznak szerinte nyitni kellett, de nem iylen nagyban. Ezzel tönkre tették az eredeti arculatukat, és sikeresen lesüllyedtek a ponyvák szintjére. No meg mindent feláraztak. Kár értük.

      Törlés
    7. Igen, pedig lehet, hogy megbújna számukra is valami a kínálatban, ami eltér a többitől, pl. a World War Z is KMK-s ugyebár. (és nem YA, és nem sablon, és nagyon jó, és kemény)
      A vasdruidával kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, mert még nem olvastam, viszont nyilván angolul fogom...

      Kár az Ulpiért igen, de azért az jó, hogy csomó mindent továbbvisz/vesz tőlük más kiadó.

      Törlés
    8. AWWZ-t megvettem angolul. A vasdruidából naprakész vagyok, természetesen angolul. Nem olvastam a magyar fordítást, de vannak olyan írok, mint pl. Frost, akit nem szabad magyarul olvasni, annyira minősíthetetlen a fordítása. :)

      Remélem a KMK-tól is átvesznek ;)

      Törlés
    9. Én recit kaptam a WWZből, de angolul is el fogom egyszer olvasni, annyira tetszett. :)
      Hát, a fordításról és Frostról nem tudok nyilatkozni, mert csak angolul olvastam, és csak az első részt, de hallottam sztorikat, cat, kitten, pet, love témában, meg hogy fordítóváltás is volt, és nem követte az eddigi becézéseket... :S

      Haha :D

      Törlés
    10. Én még sehogy sem olvastam, de a polcomon van már vagy egy évem, ha nem régebben :D

      Ja, csodákat tudtak összehozni... :)

      Törlés
    11. Nagyon jó könyv! (a WWZ), azt is vedd előre! :D minél többet beszélgetünk, sajnos annál több könyvet leszel kénytelen előre venni :D :D

      Törlés
    12. :D Csakhogy ezzel a sebességgel, amivel most rendelkezem, így is soká tart majd :D

      Törlés
    13. Nem baj, lassan, de biztosan! :D

      Törlés
  4. Persze, ha nem lenne kereslet, a kínálat is változna. Ez meg már a fogyasztók sara. Amíg nincs nagyobb igény a minőségre, addig minek is törnék magukat sokszor a kiadók. Ezt amúgy nagyon nem értem, hogy vehetnek tömegek bizonyos "műveket", de biztos velem van a baj.
    Lehet, hogy más országokban nem érzékelhető, és nálunk nagy a dömping, ebben igazad van, erre nem gondoltam.
    Igen, mindig is léteztek, de mostanra már nagyon jellemző lett a filmiparra. Rengeteg helyen olvasom, hogy adott rendező, színész megcsinálhatta a maga kis költségvetésű, de jó filmjét, ha előbb bevállalt valami nagy bevételt hozó filmet. És a közönség jobban veszi ezeket a popcorn mozikat sajnos. Hol írtál erről? Érdekelne a véleményed...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Részben érintetettem itt is: http://napifalat.blogspot.hu/2013/11/mai-ajanlatunk.html , de sok posztomban előjött már részenként. :)
      Igen, a filmiparban ez tipikus, az egyik elviszi a másikat, ha most megcsinálod ezt, ami megtölti a zsebünket, akkor visszaadunk neked egy kisebb összeget, amivel már kezdhetsz valamit.

      Szerintem rengeteg könyvfeldolgozás volt mindig is, filmben, sorozatban, az egyetlen különbség, hogy a technika fejlődésével megcsinálnak olyasmit is, amire régebben nem is gondoltak, vagy nagyon gyorsan megveszik a jogokat. Néha még a könyv megjelenése előtt, mint ahogy az I am number 4-ral történt.
      Valahogy több a pénz, könnyebb mozgatni, ezért ha valami beüt, egyből több forgalmazó is ugrik.
      Ami persze néha nagyon dühítő... Főleg, amikor rosszul dolgozzák fel. :(

      Törlés
    2. Mindjárt elolvasom a bejegyzésed, köszi!
      Ez a cikk fejezi ki leginkább a problémám a filmiparral, de egy része sajnos a könyvekre is értelmezhető...
      http://index.hu/kultur/cinematrix/2013/09/07/a_kreativitas_halni_jar_hollywoodba/

      Törlés
    3. De ez megint más kérdés. A filmiparban is az a baj, mint minden más szórakoztató iparban, hogy felgyorsult a világ és manapság már nem elé az, ami 10 éve még egészen rendben volt.
      Alkalmazkodniuk kell, különben nem keresnek pénzt. Ugyanez történt a sorozatokkal, a könyvekkel, a videojátékokkal, mindennel.
      Az időt sajna nem lehet visszafordítani.

      Törlés
  5. Azt szokták mondani, hogy mindent megírtak már, csak kicsit másképpen :), van is egy ábra, amiben különböző témákhoz készítettek lehetséges cselekményvezetési variációkat. Megnéztem pár kedvenc regényem, valóban bele lehetett illeszteni. Én sosem mondanám, hogy ez vagy az az író lopott, inkább tovább gondolta a témát :D, meg szerintem a stílus visz mindent, csak nézz meg mondjuk egy pályázatot, ha mindent előre lekötnek, akkor is lesz jobb és még jobb, mert jobbak lesznek a karakterek,a hangulat, a stílus. Öhm... pedig most senkit nem akarok védeni :D, csak érdekes ez a dolog...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez a "mindent megírtak már" dolog szerintem annyira nem észrevehető, mert azért limitált számú könyvet tudunk egy életben elolvasni, és azért elég sok minden szembejön velünk, ami új, és mindig is lesz új, lásd a sci-fik fejlődése és változása, erről olvastam egy cikket a Könyves magazinban nemrég, hogy mennyire más utópiákat kell írni és IT fejlődés ésatöbbi, gondoljatok bele. Ha egy alapkonfliktus, motívum, téma ugyanaz is, tényleg a megíráson, a részleteken, stíluson, karakterábrázoláson múlik minden.

      Törlés
    2. Nem kell védeni senkit, de ahogy érzed. Vannak azért, akiknél egyértelmű. És pl, sok mamipornót lopásnak tartom, mert egy sikeres könyvből lenyúlták a cselekményt, a karaktereket, a többit meg maguk megalkották, de attól még más ötletéből élnek. :)
      Arról nem beszélve, minden, amin átmegyünk formál minket, így a könyvek is, nem kizárt, hogy észrevétlen kezdünk más tollával ékeskedni,d e mire a végére jutunk, teljesen a sajátunk lesz. Mert így van, a stílus, az író az, ami számít. :)
      És épp ezért nem tartom bűnnek az átkacsintásokat ;)

      Törlés
    3. Igen ezt is akartam írni, hogy alapvetően a mai kulturális társadalom epic regényei hatással vannak ránk, teljesen beivódnak az életünkbe.
      Igazából tök feleslegesnek tartom ezeket a rajongói hisztiket, hogy ez volt előbb, meg az volt előbb, ha tetszik élvezd és rajongj érte, ha meg nem, hát szerintem nem kell mindig politizálni. ( Anno pl. szerettem az Éhezők viadalát, de mindenütt ott voltak a Bottle Royal rajongók, hogy ez ahhoz képest egy szemét, és akkoriban ez volt az utolsó dolog, ami engem érdekelt- engem az érdekelt, mi lesz Katniss sorsa. De ugyanígy volt a Harry Potter olvasása közben is. )

      Látom amúgy, hogy vannak divat regények, talán szükség van az ilyen iparos munkákra is - úgy értem igény van rájuk- , engem az zavar csak, ha ezek közül érdemtelenül valahogy kiemelnek egyet-egyet.

      Törlés
    4. Tök feleslegesek, de nagyon idegesítőek tudnak lenni. :D
      Engem pl. nem érdekelt az Éhezők viadala, de erről én hallottam. A mangák meg valóban sok nyugati írót inspiráltak. rengeteg történet köszön onnan vissza, csak a nagy részét itthon nem ismerjük, mert magyarul nem jelentek meg.

      Kellenek az iparos munkák, mert sokan csak felhőtlen szórakozásra vágynak, nem akarnak gondolkodni, értelmezni olvasás közben. És néha nekem is jól esik csak olvasni. :)

      Törlés
    5. Egyetértek. Nem kell vitázni, az meg a legbutább vita, amiket Reea is felsorolt, ha azt se tudják mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás...
      Én azt utáltam, hogy amikor jött a Twilight, valamiért a HP-hoz akarták hasonlítani, de könyörgöm, csak a bestsellerség meg a sikeresség miatt, hááát, érdekes. Azért azt ferde szemmel figyeltem.
      .
      Zenka, a Bottle Royal elírásodnál felvillant előttem egy kép egy üveg nemes borról/whiskeyről :D

      Törlés
    6. Na, azt sosem értettem. Hogy lehet összehasonlítani a napot meg a holdat? Csak azért, mert égitestek? Mindkettő kell, másért, máshogy. :)

      Törlés
    7. Ponnnntosan, kiválóan megfogalmaztad a bajom. :D

      Törlés
    8. Igyekeztem! :D Pont az jutott eszembe, milyen marha jól elbeszélgetünk kettesben. :D

      Törlés
    9. :D Nem zártkörű, de úgy látszik most mi lebzseltünk itt leginkább a gép előtt (amit én már nagyon vártam, mert elég rég esett úgy a témázás, hogy ne legyen épp semmi dolgom aznap ;) Amúgy most iszom az ebéd utáni kv-mat, és még mindig témázunk! :D

      Törlés
    10. Lehet nekem is kéne, de nincs itthon koffeinmentes, és koffeint már nem iszom vagy 6-7 éve, de mindjárt elaszom... :)
      Jók is ezek a lazítós délutánok. Valld be, ezért időzítetted erre a napra az egészet! :D

      Törlés
    11. Akkor egy kis kakaót igyál :) nyami. Úgyis hűvös van.
      Bevallom töredelmesen, benne volt ez is, a dátum kijelölésében! :D

      Törlés
    12. Ó, ( elpirul) pedig pont mikor írtam, arra gondoltam, hogy csak ezt ne írjam el,, csak ezt ne írjam el :D Áháhá...
      Elszoktam az angol írástól :(

      Törlés
    13. Most tíz perccel később van, és még most sem tudom feldolgozni, hogy elírtam... :D
      Egyébként utálom a kávét...

      Törlés
    14. Zenka, ma utálkozós napod van. Előbb Frost, most meg a kv? Hát hova jutunk így a végén?:D

      Pupi, koffeinmentes szója latte lett a vége, és nagyon jól esett! ;)
      Áhá! Tudtam! :D

      Törlés
    15. Zenkaa, jaj bocsi, ha tudtam, hogy ehhez vezet, akkor ignorálom inkább az elírást :D

      Reea, koffeinmentes szója, nyami, jól hangzik. Én tegnap vettem Beanies kávét, krémlikőr ízűt, nagyon finom. :)

      Törlés
    16. Nem hangzik rosszul az sem, de most eljött, a kakaó ideje ;)

      Törlés
  6. úristen, mennyit írtatok. :D

    én is azt mondom, mindent kitaláltak már egyszer, a lényeg a tálaláson van, meg hogy ki hogyan keveri össze a kliséket a saját (és nem biztos, hogy egyedülálló) ötleteivel. meg sokat dob a stílus is, sokszor szinte csak ezen múlik, hogy mennyire tűnnek fel a klisék.

    a bértollnokság létező dolog, és épp James Pattersontól olvastam én is könyvet, amit lehet, hogy nem is ő írt. aztán rájöttem, hogy nekem végülis teljesen mindegy, ki írta, így se, úgy se tetszik, és nincs összehasonlítási alapom, hogy Patterson lett volna jobb, vagy inkább a másik tetszene.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. meg ugye ott van a csapatmunka, amikor többen írnak egy regényt.

      Törlés
    2. na, azt nem tudom, hogy csinálják, ráadásul, hogy még a végén is életben vannak mind a ketten.
      emez egyszerűbb, kiadja a főíró a témát az alírónak, az alíró megírja, a főírót rányomtatják hatalmas betűkkel a könyv elejére, az alírót meg zárójelbe teszik, és ennyi.
      de ketten írni... sokkal nehezebb.

      Törlés
    3. Van aki úgy ír másodmagával, hogy felosztja a karaktereket. Néhány párosnál az játszik, hogy az egyik kidolgozza a cselekményt, lefektet mindent nagy vonalakban, kvázi kivonatozza, a másik meg megírja. A végén mindketten láttamozzák, és mehet a nyomdába. :)

      Egyetértek, engem sem érdekel, amíg valami jó, de biztos csalódás lenne, ha mondjuk Rowling azt mondaná 20 év múlva, sosem írt egy sort sem... :)

      Törlés
    4. Nima! :D "azt nem tudom, hogy csinálják, ráadásul, hogy még a végén is életben vannak mind a ketten." :D ezt én se értem egészen :D
      Meg lehetne erről kérdezni magyar szerzőpárosokat is, pl A szivarhajó utolsó útját és a Nő kutyával és holddalt is ugye ketten-ketten írták.
      Én azt nem tudom, hogy mondják meg őszintén, hogy figyelj, ez a rész jó szar lett, inkább átírom, vagy hasonlók...

      Törlés
    5. Ja és tényleg sokat írtunk, szerintem ide a legtöbbet, 50+ komment van!!

      Törlés
    6. igen, az nagyon kínos lehet, amikor az egyik gyengébbnek látja a másik munkáját. de végülis a szerkesztők is visszadobják bármiért, valahogy csak fel lehet ezt is dolgozni.
      de lehet, hogy a másik nem hagyja magát, és akkor ezért kerülnek ki rossz könyvek.:D

      Törlés
    7. De a szerkesztőtől máshogy fogadod biztos a kritikát, mint a társtól, esetleg testvértől (Pacsyk).

      Törlés
  7. Hú, mennyi komment, bevallom nem volt időm (kedvem) most végigolvasni mindenkit, szóval bocs, ha plagizálok valakit :D Nincs új a nap alatt, ezt hiszem, vallom és látom is. Ami egyedivé és szerethetővé kell, hogy tegye az írót és megkülönböztesse, azok az apró részletek, különleges hangnem, stílus, szófordulatok, egyéni, parány világmeglátások. Nekem jó stílussal és hangulattal egy történet nélküli könyvet is simán el lehet adni, míg fordítva, lehet akármilyen csavaros és izgalmas a történet, ha nincs jól tálalva, biztos, hogy elveszít útközben, mint lyukas erszényű kenguru a bébijét... :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Micsoda hasonlat a végén! :D

      Törlés
    2. Szegény kengu...:D
      Igen, az egyéniség a sava-borsa mindennek, ezért nem zavar, ha valamiből kettő van ;)

      Törlés